Kétszeres győzelem Várhelyi megerősítése
Jelentős visszaigazolást kapott hazánk a Moody’s-tól, ez az unortodox gazdaságpolitika sikere – erről is beszélt lapunknak Kiszelly Zoltán politológus.
Duplán nyertünk – fogalmazott lapunknak Kiszelly Zoltán politológus Várhelyi Olivér biztosi kinevezésének bizottsági megerősítése kapcsán. Kifejtette: a hazai ellenzék globalista érdekeket szolgáló áskálódása nem volt sikeres, a nemzeti érdek győzött. Ez pedig az, hogy a magyar jelölt elnyerje a posztot, továbbá hazánknak, illetve az uniónak egyaránt gazdasági, biztonsági és politikai érdeke a szomszédsággal való jó viszony.
Fontos pozíciót kaptunk tehát, ez a visegrádiaknak is jó, és nem sikerült az Európai Parlament bosszúhadjárata sem a csúcsjelölti rendszer megtorpedózása miatt – emelt ki egy másik eredményt a szakértő. Kitért arra is, az Európai Néppárt kongresszusán is hitet tettek a bővítés mellett, ami szintén nem mellékes szempont.
Ugyanakkor az egyelőre legnagyobb európai pártcsalád tagjai jórészt zuhanásban vannak, a megválasztott elnök, Donald Tusk pedig a „tavalyi brosúrát mondta fel”. A Fidesz tagságáról azonban nem ő dönt, hanem a németek, márpedig Merkel augusztusban már dicsért minket, illetve a visegrádiakat. Egyébként a CDU is kongresszust tartott, ahol a papírforma érvényesült, vagyis elmaradt a leszámolás, marad a status quo. Fontosabb lesz a szociáldemokraták közelgő tanácskozása, amely arról dönt, a baloldal marad-e a koalícióban. Ha nem, az Merkel bukását hozhatja.
Visszatérve Várhelyi portfóliójának jelentőségére: a bővítést vétózó Franciaország a minap hétpontos javaslatot tett le az asztalra, növelve a bővítési kritériumokat, közben az osztrákok és öt másik tagország is új javaslatot készít elő, vagyis foglalkoznak a kérdéssel. Régi, az euró és a migráció után következő nagy uniós dilemmáról van szó, a bővítés kontra mélyítés törésvonaláról – magyarázta Kiszelly, aki szerint „körön belül vagyunk”, lehet beleszólásunk a további folyamatokba.
Igazodás – így jellemezte a hazai ellenzék fejleményeit a politológus. Utalva többek között a vállalkozói érdekképviseletből érkező Dávid Ferenc DK-hoz történő csatlakozására, hozzáfűzte, a pártok most sorra igazolják le a kádereket. Építkeznek, pozíciókat fognak, miközben továbbra is utálják egymást. Tudni kell: nagyjából hétszázmilliárd forintnyi költségvetéssel „gazdagodott” az ellenzék az önkormányzati választáson, ez persze jórészt pántlikázott pénz, de akkor is jelentős összegről van szó.
Jobban szeretnék a hatalmat, mint amennyire utálják egymást, ez mutatkozik meg Kiszelly szerint a gyurcsányista Czeglédy Csaba megbízásai körül is, illetve a Momentum és a DK közötti konfliktusban, amely nem vezetett szakításhoz. Közben Fekete-Győrék megint globalista érdekek mentén próbálták hazánkat elítéltetni a NATO-ban.
A tavaly decemberi parlamenti cirkusz és a többi hasonló akció után most jutott odáig a helyzet, hogy végre sor kerül a szigorításra. Ennek egyik oka, hogy a voksolás után ült csak össze a parlament – mondta a házszabályi szigorítás tervezete kapcsán a politológus. Hangsúlyozta, meg kell őrizni a törvényhozás méltóságát, ahogy az is észszerű, ha képviselői igazolvánnyal nem lehet akárhová bejutni.
A botránypolitizálás egyébként a tehetetlenségre vezethető vissza, pótcselekvés, egyúttal a rivalizálás eszköze – véli Kiszelly.
Nagy felháborodást váltott ki múlt héten a jobbikos Jakab Péter, amikor beült a miniszterelnök parlamenti helyére. Kiszelly szerint Jakab ezzel a húzással is a saját pártján belül kampányol, építi magát, azzal, hogy „felveszi a harcot az üres székkel”. Mesterkélt.
A Moody’s hazánkról szóló elismerő jelentése kapcsán arról beszélt, ez az unortodox gazdaságpolitika gyümölcse: bevált az iparosítási politika, nem húz le az euró, minket választanak a termelőcégek, az adópolitika nyomán pedig több pénzünk van, vagyis erős a fogyasztás. Jelentős visszaigazolást kapott Magyarország.
Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Archív
