Újabb járványtól tartanak a lótenyésztők

Bár néhány évtizeden keresztül sikerült megóvni a hazai lóállományt az egyik legpusztítóbb betegségtől, az elmúlt években újra felütötte a fejét a hazai patások között a fertőző kevésvérűség. A ló-AIDS-nek is nevezett kórságtól a napokban újabb állatok hullottak el az országban. Mivel a fertőzés ellen nincs vakcina, a lótenyésztők csak megelőzéssel védekezhetnek.

Két, Pest megyében tartott lóban is fertőző kevésvérűség jelenlétét mutatták ki a napokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A hatóság tájékoztatása szerint a betegség miatt jelenleg egy dunakeszi és két sóskúti lótartó helyen rendeltek el forgalmi korlátozást.

Mivel a fertőzött állatok a tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, a környezetükben nagy az esélye annak, hogy más lovakat is megfertőznek. A hatóság ezért hamarosan felveszi azon lovak tulajdonosaival is a kapcsolatot, akik a fent említett két istálló valamelyikében tartották az állataikat. Hazánkban 1965 és 2010 között a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült megőrizni a lovak mentességét.

Az utóbbi három évben azonban ismét megjelent a betegség az országhatárokon belül. A Nébih szakemberei 2012-ben nyolc, 2013-ban hat, 2014-ben hét esetet diagnosztizáltak. A gyors hatósági intézkedéseknek köszönhetően sikerült csírájában elfojtani a fertőzést, járvány nem alakult ki. A szomszédos Romániában azonban a betegség széles körben elterjedt: 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 fertőző kevésvérűséges esetet jelentett a román hatóság.

Az állattartók – a szintén jelentős járványveszéllyel fenyegető afrikai sertéspestishez hasonlóan – csak megelőzéssel tudnak védekezni. A fertőző kevésvérűség ellen jelenleg nem létezik gyógymód, és a tenyésztők oltással sem tudják megóvni lovaikat a vírustól.

Bélley Márta, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a hazai lótartók és tenyésztők joggal aggódnak a betegség megjelenése miatt. Ha ugyanis egy istállóban egy ló megfertőződik, a beteg lovat azonnal el kell altatni, ami önmagában veszteséget jelent a tenyésztőnek.

Az elrendelt karantén ideje alatt a ménes többi tagját sem lehet eladni, s ha a vizsgálatok szükségesnek tartják, akár a teljes állomány leölésére is sor kerülhet. A fertőzés kordában tartását célozza a lovak háromévenkénti kötelező szűrővizsgálata.

A mintavételre az agrártárca támogatást is biztosít az állattartóknak. A Nébih szerint ugyanakkor fontos, hogy senki se vásároljon ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányok nélkül lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják. Igaz ez a fedeztetésre, illetve a szaporítóanyag-vásárlásra is. Az állatorvosoktól is nagyobb körültekintést vár a hatóság, a betegséget akár egy injekció beadása, vérvétel vagy fogreszelés is terjeszti.

Forrás: magyarnemzet.hu