„Agráraktualitások” címmel tartott fórumot a NAK Kamara Csongrád megyei Szervezete
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei Szervezete „Agráraktualitások” címmel tájékoztató fórumot tartott november 22-én, Mórahalmon az Aranyszöm Rendezvényházban. A rendezvény témaválasztása rekordszámú érdeklődőt vonzott be, 180 kamarai tag vett részt a megye minden pontjáról.
A résztvevőket Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke köszöntötte. A termőföld használatának kérdése nemzetpolitikai fontosságú. Ennek tükrében az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése. Hozzátette, folyamatban van az öröklési rendszer átalakítására irányuló javaslatok kidolgozása, valamint az élők közötti gazdaságátadás módjának megteremtése.
Az első szakmai előadást dr. Cseszlai István a NAK stratégiai igazgatója tartotta „Javaslat a családi mezőgazdasági vállalkozás intézményére és a mezőgazdasági őstermelői rendszer átalakítására” címmel. Ezt követően földügyi előadásokat hallhattak a jelenlévők, az osztatlan közös tulajdon témakörében. A Csongrád Megyei Kormányhivataltól Hidjapusztay Andor földmérési szakügyintéző tartott előadást „A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének jelenlegi állása Csongrád megyében” címmel. Járásonként ismertette az el nem indított, a folyamatban lévő, megszakadt és befejezett eljárások darabszámát földrészletekre vonatkozóan. A megyében megosztandó összes földrészlet 2.111 db, ebből 1203 db a befejezett eljárás. Ismertette az eljárások megszakadásának okait. A következő előadó Török László földügyi szakügyintéző volt, szintén a Kormányhivataltól. „Az osztatlan közös földek használatáról” beszélt. Bemutatta a jogszabályi környezetet. Kiemelte, a használati megállapodást a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni, valamint a használati megosztásról szóló megállapodás minden tulajdonostársra kiterjed. Abban az esetben, ha a közös tulajdonban lévő föld használata kívülálló harmadik személy által történik, akkor a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia. Beszélt a föld használatában bekövetkezett változások bejelentésének elmaradásának következményeiről. A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
A továbbiakban Gósz Zoltán a NAK Csongrád megyei Igazgatóságának földügyi referense tartott előadást az „Osztatlan közös tulajdon rendezésével kapcsolatos várható jogszabályváltozások” címmel. Bemutatta az osztatlan közös tulajdon definícióját, jellemzőjét és hátrányait is. Csongrád megyében a kiadatlan részarány-tulajdonban érintett személyek száma 3906 fő. Elmondta, elsődleges cél a nemzeti birtokrendezés megvalósítása a magyar agráriumban. Az európai szinten is versenyképes magyar agrárgazdaság kialakításának alapvető feltétele a tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása valamennyi állami és magántulajdonú föld tekintetében. A változtatással elérni kívánt cél hogy az érdemi birtokrendezés megvalósítása mind az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, újratermelődésének megakadályozásában, mind a rendezetlen tulajdonosi jogállású területek helyzetének rendezésében, mind pedig az eddig nem vagy nehezen hasznosítható földek mezőgazdasági célú használatának elősegítésében.
Az utolsó előadó dr. Regős-Benák Edit a Jogi és Hatósági Főosztály Földhivatali Osztályának vezetője volt, „Rendhagyó ügyek az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárása során a helyi földbizottság támogató illetve megtagadó állásfoglalásaihoz kapcsolódóan” címmel tartott előadást. Ismertette a 2019. január 11. óta életbe lépő földforgalmi változásokat. A 2019. január 11. napján és az azt követően indult eljárásokban a helyi földbizottság az állásfoglalását már nem küldi meg a jegyzőnek (így azt ki sem kell függeszteni). Ezt követően beszélt a Kormányhivatal értékelési szempontjairól és a NAK állásfoglalásairól. Majd bemutatott néhány megyei példát „nem támogatásra” vonatkozóan.
A rendezvény napirendi pontjai bevonzották a kamara megyei Települési Agrárgazdasági Bizottság (TAB) vezetőségi tagjait is. Szél István megyei elnök kiemelte, a földügyi üléseken a megyei elnökség minden esetben számít a TAB vezetőség ajánlásaira, ugyanis az álláspontjukat szem előtt tartva hozza meg döntését a megyei elnökség. Tehát, ha a TAB vezetőség tagjai elkötelezetten végzik a munkájukat, beleszólhatnak a termőföld vásárlásokba.
A rendezvény ebéddel zárult.
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei Szervezete
