Folytatódik a Magyarország elleni boszorkányüldözés az Európai Parlamentben

Folytatni kell a 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást Magyarországgal szemben a januárban kezdődő horvát, s ha kell, a második félévben soros német uniós elnökség ideje alatt is, ugyanis újabb, egyebek mellett az igazságszolgáltatás szabadságát érintő magyar jogszabályok szülnek aggodalmat – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi EU-biztos hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén.

Az EP-bizottságban ismertették a jogállamiság magyarországi helyzetről alkotott tanácsi álláspontot. Reynders reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió új, 2021 utáni keretköltségvetésének tervezetébe iktatott feltételesség új eszköz lehet a jogállamiság betartatására.

Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere beszédében a pénzforrások feltételkehez kötésével összefüggésben azt mondta, fontos eszköz az unió kezében a jogállamiság számon kérése.

“Ha a jogállamiság sérül egy tagállamban, és az a közös költségvetésre is fenyegetően hat, akkor a támogatásnak befagyaszthatónak kell lennie” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy ez az új rendelkezés megelőző hatású lehet az EU eszköztárában, hogy a jövőben ne lehessen büntetlenül megsérteni az uniós értékeket.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában politikailag előítéletesnek és értelmetlennek nevezte a Magyarországgal szemben folyó eljárást. A támadás boszorkányüldözésbe fordult, az ugyanis jogi álcában politikai támadássá vált Magyarország migrációs politikája és a keresztény-konzervatív megközelítése miatt. A magyar kormány több alkalommal is tisztázta magát, és mindig nyitott volt a párbeszédre – tette hozzá a politikus.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kiemelte, a 7-es cikk szerinti eljárás csak bátorította a magyar kormányfőt további intézkedések megtételére, amelyekkel továbbra is aláássa a jogállamiságot Magyarországon.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a magát keresztény-konzervatívnak nevező Európai Néppárt a közeljövőben bebizonyítja, hogy nem tud azonosulni azzal a politikával, amelyet a Fidesz képvisel.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpári EP-képviselő, a szakbizottság magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó jelentéstevője úgy nyilatkozott, hogy továbbra is romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon egyebek mellett a szólásszabadság, az igazságszolgáltatás szabadsága, illetve az akadémiai szabadság területein. Aggodalomra okot adónak nevezte, hogy a magyar kormány a véleménynyilvánítás szabadságát is kontrollálni próbálja azáltal, hogy új jogszabállyal kívánja befolyásolni a kulturális életet.

Didier Reynders a szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy Lengyelországban romlott a jogállamiság helyzete. Elékeztetett arra, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva kétségbe vonta a bíróság új fegyelmi kamarának a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy a tagjai nem függetlenek. “A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a Lengyelországban kialakult helyzetet. Bízom benne, hogy a lengyel hatóságokkal együtt meg tudjuk oldani a problémákat” – tette hozzá az uniós biztos.

Tytti Tupurainen elmondta: a lengyel helyzet abban különbözik a magyartól, hogy nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte, és az eljárást kifejezetten a lengyel igazságügyre hegyezték ki. Az osztrák elnökség alatt ár három meghallgatás történt ahol a lengyel kormány előadhatta érveit.

Roberta Metsola máltai néppárti EP-képviselő azt mondta, olyan mechanizmus kidolgozására van szükség, amely egyenlőséget teremt minden tagállam között az ilyen jellegű vizsgálatokat illetően.

Egyes felszólalók arról beszéltek, hogy eredményesen és gyorsan kell büntetni a jogállamiságot megsértő tagállamokat, de olyan módon, hogy ne az ország állampolgárai szenvedjenek miatta. Mások azt hangoztatták, hogy a felszólalók többsége féligazságok alapján álhíreket terjeszt, és az eljárásokkal maguk kényszerítik rá az egyes országokat arra, hogy megsértsék a jogállamiságot. A magyar kormány annyit tesz, hogy figyelembe kívánja venni a saját állampolgárainak igényeit – húzták alá.

A 7-es cikk szerinti eljárás célja, hogy megállapítsa: fennáll-e a tagállamok esetében az unió alapértékei megsértésének veszélye. A magyar esetben az EP elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

Fotó: Illusztráció