A baloldal visszatért a 2006-os állapothoz

Ismét Gyurcsány akarata érvényesül az ellenzéki oldalon, miközben a Momentum a kezdetektől külföldi befolyással és támogatással végzi munkáját – véli Farkas Örs elemző, írja a Magyar Hírlap.
Bár a Fidesz–KDNP két országos voksoláson, az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választásokon ötven százalék feletti eredményt ért el 2019-ben, amelynek köszönhetően tovább folytatódik a kormánypártok sikerszériája, szembetűnő átrendeződés történt az ellenzéki térfélen. Verseny alakult ki a DK és a Momentum között. Gyurcsányék és Fekete-Győrék idei teljesítményéről Farkas Örst, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte a Magyar Hírlap.
„Kétség kívül a 2019-ben először szavazók a kétezres években még csak óvodások voltak, így – egyébként nem felróható okból – semmilyen tapasztalatuk nincs sem a rendszerváltás előtti, sem pedig akár a 2006-os időkről. Nem tudják, mit jelentettek a Gyurcsány elleni tüntetések, nem foglalkoztak az akkori időszak bicskanyitogató politikai vezetésével. Ennek ellenére az idei választások eredményeire mindez nem gyakorolt érdemi hatást” – értékelt lapunknak Farkas Örs annak kapcsán, hogy az idei választások mintha azt mutatták volna, felnőtt egy olyan aktív politikai generáció, amelynek semmi tapasztalata nincs 2010 előttről.
Az elemző arra a kérdésre, miszerint hogyan nőhetett ki két év alatt egy olyan párt a semmiből, amelynek az volt az antréja, hogy megfúrta a budapesti olimpiát, úgy válaszolt: „A Momentum a kezdetektől külföldi befolyással és támogatással végzi munkáját. Milyen érdekes például, hogy a megfúrt budapesti olimpiai kezdeményezést követően Párizs örülhetett a rendezés sikerének, majd azóta teljesen egyértelmű, a Momentum a Macron-féle francia érdekek zászlós hajója a térségben.” Fekete-Győrék a nemzetellenes megnyilvánulások ellenére „meg tudták szólítani a fiatalok egy részét, illetve az egykori SZDSZ-szavazókat, amelyben az innovatív politikai eszközök és a külföldről érkező anyagi támogatás is szerepet játszik”.
Gyurcsányék „reneszánsza” kapcsán az elemző kijelentette, a DK visszatérése „még csak most kezdődött el igazán”. Farkas Örs ezt azzal indokolta, hogy Gyurcsány politikusai magasan felülreprezentáltak az ellenzéki képviselők között, azaz sokkal több helyen állított a DK jelöltet az önkormányzati választásokon, mint amennyit a pártszervezete vagy valódi támogatottsága indokolt volna – a fővárosi balliberális pozíciójuttatásokról nem is beszélve. „Ez egyértelműen Gyurcsány akaratának érvényesülése” – jegyezte meg.
Október 13. után sokan MSZP–SZDSZ-párhuzamról beszéltek. Hogy miben áll ez a hasonlat, annak kapcsán Farkas Örs elmondta: a magyar baloldal 2019-ben visszatért a 2006-os állapotokhoz. „Van egy nagyobb ellenzéki párt, van egy liberális kistestvére, amely komoly nyomást tud gyakorolni az egész tömbre. Ráadásul ahogy akkor is, úgy ma is Gyurcsány a közösség vezére” – fogalmazott, majd hangsúlyozta: hiába a DK és a Momentum térnyerése, az önkormányzati választásokat követően Fekete-Győrék szembekerültek politikai szövetségesükkel, ezért az elmúlt hónapok a baloldalon belüli tülekedésről szóltak.
Ahogy azt különösen Budapesten látjuk, a pénzek feletti döntési jogkörökért komoly háborút vívnak az ellenzéki pártok, ebben a harcban az elemző szerint „egyelőre Gyurcsányék állnak nyerésre”. Mindent összevetve 2019-ben a kormánypártok és az ellenzék is ért el sikereket, ennek mértéke viszont eltérő, és a mérleg meg mindig bőven a kormánypártok felé billen – zárta elemzését az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.