quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
Promenad.hu archívum

Dömötör Csaba: vitákkal teli időszak következik az európai politikában

2020. január 12.

Vitákkal teli időszakra számít a kormány az európai politikában, mert még mindig fennállnak az identitásválság okai, amelyeket az újra erősödő migráció hoz felszínre – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Az államtitkár elmondta, azt szeretnék elérni, hogy Európa képes legyen megvédeni magát a migrációs válságban és megerősíteni a gazdaságát.

Jó lenne, ha az európai jobboldal is magáénak vallaná ezeket a célokat, és megújulna. Az Európai Néppártnak magának kell eldöntenie, hogy mit választ, és ettől függ, hogy a Fidesz merre megy tovább – tette hozzá.

Az európai gazdaság a lassulás jeleit mutatja, ami önmagában is vitákat vetít előre. “Bármit is hozzon a mostani év, állunk a viták elébe, de a magyar gazdaság ma már stabilabban áll a lábán: nagyobb a növekedés, alacsonyabb az adósság és nagyobb a magyar tulajdon aránya. Ez sokat számíthat majd a rázósabb időszakokban” – fogalmazott az államtitkár.

Dömötör Csaba szólt arról is, hogy a környezetvédelem közös ügy, amely a napi pártpolitikai csaták felett áll, s nem is lenne jó, ha azok “foglya” lenne. Hozzáfűzte, az utóbbi időszakban mintha az ellenzék megpróbálta volna kisajátítani a környezetvédelem ügyét. “Az a helyzet, hogy a kormány már évek óta a cselekvés útját járja: évtizedek óta nem látott fásítási program indult, a kormány több százezer lakás energia-korszerűsítéséhez nyújtott segítséget, és támogatást biztosított többek között elektromos autók beszerzéséhez is” – hangsúlyozta.

Hozzátette, rövidesen elkészül egy újabb kormányzati akcióterv is, amely tartalmazza, hogy 2022-től csak elektromos járműveket lehet beszerezni a városi tömegközlekedés területén, és felszámolnák az illegális hulladéklerakókat is.

Kiemelte, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, amely úgy növelte gazdaságát, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátása. “Ezen az úton szeretnénk továbbmenni, többek között ez is szerepel a stratégiában” – fűzte hozzá, azzal együtt, a cél, hogy 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, később pedig szeretnék elérni a klímasemlegességet is, de ehhez még meg kell vívni egy nagy vitát.

A vita lényege, hogy ki állja végső soron a számlát: a magyar kormány szerint a legnagyobb szennyezőknek kellene, a baloldali vélekedés alapján viszont szétterítenék a terheket. Dömötör Csaba szerint ennek különböző megnyilvánulási formái vannak – mint például a dugódíj, vagy a szén-dioxid-adó -, de az biztos, hogy a családokkal fizettetnék meg a számlát.

“Mi más utat javaslunk, fizessenek inkább a szennyezők, Brüsszelnek pedig több forrást kellene előteremtenie” – hangsúlyozta a politikus, azzal együtt, nem szeretnék, ha a kohéziós források csökkennének, és azt sem, hogy a klímapolitikai döntések például az élelmiszerárak növekedésével járjanak.

Hozzátette, a kormány számításai szerint a teljes klímasemlegesség elérése 50 ezer milliárd forintba kerülne 2050-ig.

Az államtitkár kitért arra is, Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján az egészségügyi fejlesztések kapcsán elhangzott kijelentések azt jelzik, hogy stratégiai ágazatról van szó, amit a kormány több irányból is megerősít. Lépéseket tesznek a kórházi adósságállomány felszámolására, folytatódik az egészségügyben a béremelési program és felújítják a kórházi váró- és kórtermeket.

Kiemelte azt is, 2010-hez képest 720 milliárddal költenek többet az egészségügyre, s szeretnék, ha ez érezhető lenne ott is, ahol az állampolgárok megfordulnak.