Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség új parancsnoka

A térség hadereje a Magyar Honvédség, haditechnikai fejlesztések megkezdődtek, helikoptereink, repülőgépeink már itt vannak, aláírásra kerültek a szerződések, hogy a lövészpáncélos, a harckocsi, a löveg, a páncéltörő eszköz mind-mind be fog érkezni.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy a Magyar Honvédség új egyenruhát kapott, az elsődleges és másodlagos fegyverük fejlesztése pedig folyamatosan zajlik.

„A magyar emberek szembesülhettek azzal, hogy akár a migrációs helyzetben, akár most a Covid-helyzetben igenis számíthatnak a magyar katonára”

– fogalmazott a Magyar Honvédség parancsnoka.

Majd hozzátette, hogy „nem kell tőlük félni akkor sem, ha fegyverrel vannak az utcán, nekik az a dolguk, hogy biztosítsák a biztonságot a magyar embereknek”.

A parancsnok kihangsúlyozta, hogy azt szeretné, ha minden magyar ember bízna a katonákban, tudná, mire képesek, és nem lenne kétsége afelől, hogy ha szükséges, a magyar katonák helyt fognak állni.

A járványhelyzet közelebb hozta a magyar katonákat az emberekhez

„Több mint négyezer katonánk van folyamatosan valamilyen feladatban most, az emberek látják és találkoznak a katonákkal” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz.

A Magyar Honvédség parancsnoka úgy véli, hogy amikor a sörkötelesség felfüggesztésre került, akkor ez az állandó kapcsolat megszűnt.

„Elvonultunk vissza a laktanyába, és néha arról tudtak az emberek, hogy kint vagyunk a misszióba, hazajöttünk a misszióból, de hogy ott pontosan mit csináltunk azt már nem annyira” – fogalmazott.

Ebben a helyzetben azonban a magyar emberek nap mint nap látják a magyar katonát, látják, hogy fegyelmezett, látják, hogy fizikailag fitt, látják, hogy számíthatnak rá

– tette hozzá.

Ez a Magyar Honvédség már nem az ami egyeseknek az emlékében van, amikor a Magyar Néphadseregben kellett kötelezően szolgálni – mondta a parancsnok.

„Nem szeretünk az alsó küszöb lenni.”

A magyar katonák megítélése a külföldi missziókban rendkívül jó. Nemzetközi környezetben „valami olyan plusz kerül elő a hátizsákból, egy olyan pluszt tudnak hozzátenni a magyar katonák, hogy mindenki csak csettinteni tud”, hiszen rengeteg olyan tapasztalatuk és esemény volt már amikor a magyar katonák segítettek a nemzetközi kollégáiknak, ha bajba kerültek.

Erről azért esik kevésszer szó, mert az első világháború óta a magyar katona nem hozzá haza azt, ami a hadszíntéren történik, még a családon belül sem nagyon beszélünk erről – magyarázta Ruszin-Szendi Romulusz.

A Magyar Honvédség eszközbeszerzéséről a parancsnok elmondta, hogy minden terv szerint halad, és megkezdődött a személyi állomány felkészítése is erre az új haditechnikai eszközökre, hiszen emiatt a harcászati eljárásokat is módosítaniuk kell.

A tartalékos katonák számát tekintve 2010 előtt csak néhány katonáról beszélhettünk, azóta azonban etéren óriási fejlődés történt, hiszen nemrég átlépte a tartalékos katonák száma a 11 ezer főt,

vagyis „több mint 11 ezer ember gondolja úgy, hogy a saját szakmája mellett ő áldoz a szabadidejéből, hogy megtanulja az alapjait a Magyar Honvédségnek, a katonáskodásnak, és hogyha szükség van rá igenis csatlakozik hozzánk”.

Ruszin-Szendi Romulusz a Magyar Honvédség parancsoksága mellett a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület elnöke is, ahol azok „a srácok a munka mellett készülnek fel a világversenyekre, akik nem olyan régen világbajnoki címet szereztek célba ugrásból”.

forrás M1, hirado.hu