Berényi Károly esete a kettős mércével

Van az úgy, hogy a hatalom megkaparintása és megtartása érdekében nem büdös az antiszemitizmus és a rasszizmus. Lásd még: taktikailag befogott orrlyukak.

Úgy tűnik, a gyermekorvoskodás és az alpolgármesterkedés mellett még a bloggerkedésre is futja az örökmozgó Berényi Károly idejéből és energiájából. A doktor úr ugyanis újabban felfedezte az énjében mélyen rejtőző Márki-Zay Pétert és/vagy László Krisztiánt, s hosszabb írásokkal, posztokkal igyekszik véleményformálni a vásárhelyieket.

Neves és álneves elődei nyomdokain haladva a netpolitizálás vékony jegére tévedt, mely nemcsak csúszós tud lenni, de bizony a jégkorongban is előfordul, hogy az ember néha hálószaggató öngólt lő. Ez történt most Berényi doktorral is, aki nem mehetett el szó nélkül a Bessenyei-botrány mellett, ahol bizony nem történt más, minthogy a regnáló politikai hatalom meggyalázta a színészóriás emlékét, az özvegyét, amivel súlyos károkat, veszteséget okozott a városnak, a helyi közösségnek. A sajnálatos szegénységi bizonyítványt hevesen magyarázó alpolgármester úr mossa kezeit, miközben nem tesz más, mint B. Élthes Esztert – no meg a Fideszt – támadja. Érdekes módon míg polgármester kollégája az elsősorban rá nézve szégyent jelentő ügyből is Putyinig és Erdoganig galoppozott hétfői prédikációjában, addig a doktor más irányba rohant ki: a MIÉP-ig és Csurka Istvánig. No meg nyugalmazott orvos- és képviselőtársáig, Kovács Lászlóig. E helyütt azonban elkerülte a figyelmét, hogy a klasszikus kettős mérce csapdájába esett: ahogy a szálkát kereste a politikai ellen szemében, a saját szeméből ordít az a csúnya gerenda! Ez jutott eszébe:

„A helyi önkormányzat 2008-ban alapította meg a Bessenyeiről elnevezett művészeti díjat. Én akkor is ott voltam a képviselő-testületben. Bevallom nekem volt egy kis rossz érzésem, amikor a díj alapítását a MIÉP országos alelnöke, vásárhelyi képviselőtársam, K. L. orvoskollégám javasolta. És itt nem is a javaslattevő orvos személye zavart, hanem az a politikai háttér, ahol már egyértelműen látszott a Fidesz és a szélsőjobb összekacsintása. Mert hogyan is van az, hogy az akkori fideszes polgármester által büszkén képviselt polgári értékrendet nem zavarta (és úgy tűnik a mai napig sem zavarja) a nyíltan vállalt antiszemitizmus és a rasszista kirekesztés, amit a MIÉP hirdetett”

Nos, Berényi Károlyt ezek szerint zavarják az efféle politikai összekacsintások, és a polgári értékrendet összeegyeztethetetlennek tartja (helyesen!) az antiszemitizmussal és a rasszizmussal. Nem kér az ilyen „bűnös” politikai háttérből. Eddig az alapvetések szintjén rendben is volnánk. Csakhogy!

Véssük akkor itt kőbe: Berényi Károly mentorát és fő politikai szövetségesét, Márki-Zay Péter polgármestert a Jobbik találta ki, építette föl és emelte trónra Vásárhelyen. Majd 2019-ben is a Jobbik volt a Márki-Zay (és Berényi!) mögötti ellenzéki szivárványkoalíció egyik leginkább meghatározó ereje. Berényi Károly ma is egy frakcióban ül, egy gyékényen árul a Jobbik önkormányzati képviselőjével, képviselőivel (jelesül azzal a Molnár Lászlónéval, akinek anno a Jobbik által helyi Donnak gúnyolt Mátray Attila vezette romáknak is akadt összeütközésük a cigánysággal kapcsolatos politikája miatt…).

Arról a Jobbikról van szó, mely az antiszemitizmus és a rasszizmus talaján szökkent szárba (a cigánybűnözés fogalmának fókuszba állításával hergelte és izmosította táborát), melynek antiszemita és rasszista múltja (jelene?) nyilvánvalóan le- és eltagadhatatlan. Vállalhatatlan és tolerálhatatlan antiszemita, rasszista megnyilvánulások sora kísérte a párt mindennapjait: se szeri, se száma a holokauszt áldozatainak emléket állító cipők egyikébe köpő, „kamukasztozó” Kulcsár Gergely, a „zsidólistázásról” hírhedtté vált parlamenti frakcióvezető, Gyöngyösi Márton, a még éppen elnök Sneider Tamás, a most elnökségre törő Jakab Péter rossz emlékű kiszólásainak, botrányainak, melyeket többek között a Zsidó Világkongresszus és a Mazsihisz is élesen elítélt.

Az elvhű és értékközpontú Berényi Károlynak ezek szerint nincs elvi kifogása a Jobbikkal való – nem is összekacsintás, hanem – összeborulás ellen. Szóval van az úgy, hogy a hatalom megkaparintása és megtartása érdekében a polgárinak nevezett értékrendet – úgy látszik – nem zavarja az antiszemitizmus és a rasszista kirekesztés. A hatalomért semmi sem drága vagy büdös? Lásd még: taktikailag befogott orrlyukak…