Szejke és Barka fellépésről fellépésre őrzi a magyar kultúrát

Egy műsor, egy döntő, egy siker, és két vásárhelyi kislány. No meg persze rengeteg tehetség, és kultúra iránti tisztelet. Szejkének és Barkának természetes dolog, hogy magyar népdalokat énekelnek, hiszen szívük egyik fele székely, másik fele magyar.

Hogy telnek a mindennapjaitok azután, hogy megnyertétek a Fölszállott a pávát?

A döntő óta három fellépésünk volt, Szegeden, itthon Vásárhelyen és most értünk haza Veszprémből. A mostani, veszprémi fellépés volt a kedvencünk, mert több barátunk is ott volt, így végre találkoztunk a többi „pávással”. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeztek itt egy Fölszállott a páva gálaműsort, ahol a döntőben énekelt bukovinai csokrot és a középdöntős bácskai csokrot adtuk elő.

Mi újság az iskolával? Szoktatok járni, tanultok rendesen?

Minden nap járunk suliba, kivéve akkor, ha fellépésünk van. Ha messze megyünk énekelni, akkor a következő nap is pihenünk még. A tanáraink nagyon kedvesek, segítenek mindenben. Van, hogy a házi feladatot is elengedik. De ez nem azt jelenti, hogy nem szoktunk tanulni, mert igenis szoktunk!

Miért szoktatok magyar dalokat énekelni? Mit jelent nektek a magyar kultúra?

Nagyon szeretünk énekelni, magyar népdalokat énekelni. Egy részünk székely, másik magyar, így nekünk természetes, hogy őrizzük a magyar kultúrát, a magyar népdalokat.

Egy dolgot áruljatok még el! A kis sámli saját, és babonából hordjátok mindenhova, vagy minden fellépésen kaptok egyet?

Ez saját sámli, és mindig visszük magunkkal. Már hozzánk nőtt, a produkciónk része.

Természetesen, mint minden gyereknek fontos a szülői iránymutatás. Így van ez a vásárhelyi testvérár családjánál is. Lőrincz Ildikó Lujza, Szejke és Barka édesanyja elmondta, hogy a magyar kultúra megőrzése számukra természetes.

Kifejtette, hogy Erdélyben a Táncház mozgalom természetessé tette a hagyományőrzést. Ott ismerkedtek meg a barátaikkal, oda jártak szórakozni. „Óriási összefogó erő volt, hogy a saját népdalaidat énekeled, ott táncolod a saját táncod” – fogalmazott az édesanya.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatta meg a család életét a siker, azt válaszolta, hogy egy ilyen lehetőség mindig egy többlet teher, de egyben tanulság is. A betanult népdalcsokrokat folyamatosan gyakorolni kell, nem szabad félvállról venni egy fellépést sem. Elő kell készülni, nem szabad igénytelenül kinézni, és az elvárt szintet tartani kell. „Ez nagyon sok időnket elveszi, de természetesen örömmel csináljuk. Néha azonban válogatnunk kell a felkérések között, hogy tudjunk pihenni, és a család is tudjon együtt lenni” – mondta el Lőrincz Ildikó Lujza.