Ennyien éltek egykor Csanád vármegyében

Június negyedikén, Trianon századik évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján megyénk felveszi a Csongrád-Csanád nevet. Portálunkon számos, a témához köthető cikket olvashatnak majd ennek kapcsán; most az egykori Csanád vármegye lakosságának számát tekintjük át – írja a Makó Híradó.
Az egykori vármegye Csanád vezérről kapta nevét, területe pedig megalapítása korában jóval nagyobb volt, a török hódoltságtól eltekintve pedig megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, végül az 1950-es megyerendezéskor a területét felosztották Békés és Csongrád megye között, a Romániához csatolt terület pedig ma Arad megye részét képezi.
Az egykoron az egyik legsűrűbben lakott megyének számító Csanád vármegye 1910-ben négy járásra volt felosztva: a Központi járás székhelye volt Makó, a Battonyai járásé Battonya, a Mezőkovácsházi járásé Mezőkovácsháza, a Nagylaki járásnak pedig Nagylak volt a székhelye.
A vármegyében 1857-ben 94 443 fő, 1910-ben pedig már 140 007 lakosa volt; közel háromnegyedük magyar, illetve nagyobb számban éltek a vármegyében szlovákok és románok, továbbá éltek itt még szerbek és németek is – a Nagylaki járásban pedig a románok és a szlovákok alkottak többséget a magyarokkal szemben. A Központi járásnak lakói mindig csaknem száz százalékban magyarok voltak; 1890-ben 32 663, 1910-ben 35 998, 1920-ban 37 141 fő alkotta.