Ameddig a világon bárhol is jelen van a vírus, folyamatos visszatérés kockázata

Az egész világot az foglalkoztatja most, hogy mikor lesz vége a járványnak, és mi várható, ezzel foglakozott közösségi oldalán Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja is.
A szakember bejegyzése azzal a mindenkit érdeklő kérdéssel kezdődik, hogy „Mikor lesz vége?”, ám ahogyan ezt zárójelben hozzá is teszi, ebben a kérdésben a kulcsszó a nem tudjuk. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa szerint ha a jelenlegi SARS-CoV-2 járványra gondolunk akkor csakis a vakcina széleskörű elérhetővé válásakor. A többi dátum és előrejelzés, a sok ismeretlen és felmérhetetlen tényező miatt csupán elméleti lehetőség. Ezekre természetesen a döntéshozatalban szükség van (viszonyítani kell valamihez), biztosnak azonban egyetlen becslés és modellezés sem tekinthető.
Ha viszont a mostanihoz hasonló járványok által jelentett fenyegetésre gondolunk, akkor globális változások sorozatát követően, amennyiben tűrhető mértékűre csökken az emberi hatás a bolygóra nézve – erre valószínűleg a mi életünkben nem kerül sor. – fogalmaz.
A járvány tetőzéséről a virológus azt írja, az a napi esetszámok mennyiségének stagnálását majd azt követő csökkenő tendenciájának kezdetét jelentheti. Ebből logikusan következik, hogy ideális esetben ez a járványgörbe közepe, így a történések felénél vagyunk Magyarországon.
Míg az első felénél a csúcs mihamarabbi eléréséért folyt a küzdelem, a leívelő ágon a tendenciák megtartása lesz a cél. A fő cél a járvány újbóli berobbanásának megakadályozása lesz, ehhez viszont szerinte nagyon komoly társadalmi fegyelem és együttműködés kell majd.
A szakember néhány lehetséges forgatókönyvet is felsorol posztjában:
– A vírust sikerül belföldön leküzdeni és minden egyes maradék esetet elszigetelni. Így a fő feladat az újbóli behurcolás megakadályozása lesz és újból eljutunk oda, hogy gyors járványügyi felderítésre, kapcsolathálózat nyomozására és gyors tesztelésére lesz szükség – ez azonban Európa egésze nélkül elképzelhetetlen.
– A vírust belföldön sikerül alacsony esetszámra visszafojtani, így egy gyorsan változó hadszíntérrel lesz dolga a járványügynek, ahol a gyors felderítés és tesztelés kulcsfontosságú lesz.
– A görbe leszálló ágát nem sikerül lejtmenetben tartani. Ekkor a szigorító intézkedések helyzettől függő mértékű visszatérése várható, nagymértékű, sok embert érintő intézkedések.
Dr. Kemenesi Gábor viszont azt is leszögezi, hogy ameddig a világ bármely helyszínén jelen van a vírus, folyamatos kockázata lesz a visszatérésnek.
Így több tekintetben megváltozott világ vár ránk legalább a következő egy év folyamán, a vakcina széleskörű eléréséig. Figyelve a jeleket és levonva a tanulságokat, a legfontosabbak a potenciális járványos gócpontok, zárt kisközösségek. Szingapúrban éppen külföldieknek fenntartott munkásszállókon tombol a járvány, a világ számos táján egészségügyi és szociális ellátóintézmények jelentenek termékeny mikroközösséget a vírus számára – ahol gyorsan és hatékonyan tud terjedni.
Az arany középút megtalálása és az azon történő navigálás most a vezetők és szakemberek feladata. Kulcsfontosságú a gazdaság és a társadalom működtetése és a vírussal való küzdelem is. Bizonyosan lesznek mindkét oldalon veszteségek, de ez egy újfajta helyzet világunk számára, ahol a győzelem kulcsát a küzdelem közben kell megtalálnunk.
Forrás: makohirado.hu/Facebook