Orbán Viktor: Magyarország az első csatát megnyerte a vírus ellen

A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a koronavírus-járvány elleni védekezés második szakaszáról.

Orbán Viktor a május 4-étől érvényes lazításokról azt mondta: szigorú menetrend, fokozatosság alapján halad majd előre az ország. Hozzátette, az életben a legfontosabb a tapasztalat, ez a politikában is minden mást felülír. A járvány kezelésében is ezt tartják szem előtt.

Már most könyvtárnyi az irodalom, ami a koronavírust illeti, az előrejelzésekben nehéz eligazodni. A miniszterelnök rendszeresen meghallgatja a járványügyi szakembereket, orvosokat, matematikusokat, véleményükben a közös pontot keresi. Ami biztos: a vírus létezik, nincs ellene vakcina, és nincs rá garancia, hogy eltűnik, vagyis a védekezést nem lehet abbahagyni.

Kitért rá, az elhalálozottak 80 százaléka Budapestről és környékéről származik, vagyis ezt a régiót érinti leginkább a járvány, valamint az időseket, ennek megfelelően határozták meg az új szabályokat. Ezért tartják fönn a kijárási korlátozást Budapesten és Pest megyében, vidéken viszont lehet lazítani, mert nem terjed olyan gyorsan a fertőzés.

A miniszterelnök azt mondta: minden nap azzal kezd, hogy meghallgatja az operatív törzs vezetőit, tehát akár minden nap van lehetőség a döntések korrekciójára. Bár ő maga nem szereti rángatni a kormányrudat, mert a biztonság fontosabb, mint a gyorsaság. Rendszerűen egyébként hetente értékelik az adatokat, és úgy véli, kéthetente érdemes nagyszabású döntéseket hozni, annyi idő kell, hogy értékelni lehessen az addigi intézkedések tapasztalatait.

Kijelentette: az első csatát Magyarország megnyerte a vírussal szemben. A járvány nem szabadult el. Mostanra az egészségügy felkészült, vagyis a legrosszabb forgatókönyvre készülünk, de a legjobban reménykedünk. Most már az ország újraindításán lehet gondolkodni – mondta.

Megerősítette, továbbra is a két-három héttel előttünk járó Ausztria példáját, az osztrák minta, intézkedések tapasztalatait veszi leginkább figyelembe. Emellett a csehek lépéseit tartja irányadónak.

Ha sikerül Budapesten a halálozási arányt csökkenteni, itt is feloldják majd a korlátozásokat – jelezte.

Kiemelte: csak az első csatát nyertük meg, a háború még nem ért véget. A járványügyi szakember azt várják, nyáron lelassul a terjedés, de október-novemberben támadhat a második hullám. Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv – árulta el a miniszterelnök, aki hozzáfűzte, most arra kell készülni, hogy az október-novemberi következő hullámot is minél eredményesebben, hatékonyabban hárítsuk el.

Orbán Viktor a hazánk elleni balliberális támadásokról is szólt. Nem számít arra, hogy alábbhagy a boszorkányüldözés annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság alelnöke is kijelentette: a magyar koronavírus-törvény nem ellentétes az európai joggal.

Azt mondta, a Soros-féle hálózat élet-halál harcot folytat a nemzetállami kormányok ellen, a nemzetállami függetlenség felszámolásáért, hogy globális világkormányzás alá vonja az országokat. Ennek a legerősebb szószólói idehaza és nemzetközi színtéren is a liberális politikusok, akik elhagyták a nemzeti kötődést: “azon a köldökzsinóron lógnak, amelybe Soros György pumpálja az életnedveket”..

A gazdaságvédelmi intézkedésekről szólva úgy fogalmazott, leginkább a 2010-es válságkezelés tapasztalataira tud hagyatkozni. A legfontosabb szempontot, a vezércsillagot kell kiválasztani most is, mint akkor tették: ez pedig a munkahelyek és a munka kérdése. Ha van munka, még nem is pont olyan, mint amit az ember szeretne, akkor van esély, remény, ha nincs, akkor nincs remény. Ezért személyes garanciát vállal rá, hogy annyi munkahelyet fognak létrehozni, amennyit a vírus elpusztít.

Megemlítette, a munkanélküli segély helyett például fizetett képzést, átképzést és közmunkarendszert kínálnak majd azoknak, akik most elvesztik munkahelyüket, emellett az állami cégek is bővítik majd kapacitásaikat, illetve a hadsereg is várja az életerős fiatalokat. Nem lesz könnyű, de egyetlen magyart sem hagy majd magára a kormány. Az összefogás ugyanis kulcskérdés: a munkaadók, munkavállalók, kormány és pénzemberek együttműködésével kell visszajutni a teljes foglalkoztatottság körüli szintre – szögezte le.