Több úton is elindulhat, aki elveszítette állását

Átképzésekkel, közvetlen állásajánlatokkal és a beruházások, piaci szereplők ösztönzésével is támogatja a kormány a munka nélkül maradók elhelyezkedését, ugyanakkor a koronavírus járvány miatt megváltozott mindennapok is újabb lehetőségeket kínálnak. A gazdasági szereplők pedig a munkaerő megtartásában érdekeltek.

Hamarosan új munkahelyteremtési támogatást indít a kormány, ugyanakkor már eddig is számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél kevesebb ember veszítse el az állását. Orbán Viktor miniszterelnök a járvány kitörése óta többször elmondta, amennyi állás a koronavírus miatt megszűnik, annyi új munkahelyet hoz létre a kormány.

A gazdasági szereplők és a szakértők véleménye ugyan megoszlik, a többség mégis úgy látja, a 2008-as válsághoz képest a jelenlegi krízis miatt jóval kevesebben válhatnak munkanélkülivé, mivel az állások megtartása záloga a gazdaság lendületes újraindításának. Az ugyanakkor tény, hogy átmenetileg, vagy végleg több tízezer ember veszítette el munkáját Magyarországon, a legsúlyosabban érintett ágazat a turizmus és a vendéglátás, ahol ráadásul nem várható gyors visszarendeződés.

A szakszervezetek és az álláspiaci szereplők ugyanakkor azt látják, a tömeges leépítéseket mindenki szeretné elkerülni, s a cégek sem sietnek, ilyen lépéseket legfeljebb a gazdaság újraindítását követően, kudarc esetén hoznának meg, mint végső lehetőség.

Szakácsból rendszergazda

Jövő péntekig lehet jelentkezni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által létrehozott újratervezés-programban az állami digitális átképzésre. A nyolchetes kurzus célja, hogy alapszintű ismereteket adjon, amelyre később olyan képzések épülhetnek, amelyekkel a munkájukat elveszített emberek, vagy a pályamódosításon gondolkozók később a digitális gazdaságban tehetnek szert stabil, jól fizető állásra. A kormány álláspontja szerint az átmenetileg, vagy hosszabb távon munka nélkül maradóknak a járványhelyzetet kihasználva érdemes részt venniük minél több, távoktatásban is elérhető, piaci keresletvezérelt tanfolyamon.

Harc az alkalmazottért

Magyarországon már a 2008-as válság kirobbanásakor magas volt a munkanélküliség, ezzel ellentétben a jelenlegi gazdasági megtorpanást megelőzően a munkaerőhiány jellemezte a hazai foglalkoztatást. Ennek köszönhetően azok, akik a koronavírus-járvány miatt nem tudták folytatni korábbi tevékenységüket, vagy munkáltatójuk ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni őket, más ágazatokban szinte azonnal el tudnak helyezkedni. Továbbra is élénk a kereslet a megbízható szakemberek iránt, de az online értékesítés kilövésével a kiskereskedelemben a logisztikai részlegeken, vagy a futárszolgáltatások területén folyamatos a munkaerőigény. Ezek a pozíciók jellemzően azonnal betölthetők, s különösebb képzettséget sem igényelnek.

A kormány emellett a piaci szereplőket is ösztönzi a beruházásokra, amelyekkel új munkahelyek jönnek létre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban jelezte: a beruházásokat ösztönző támogatásokra 407 cég jelentkezett be, 73 ezer munkahelyet sikerül ezáltal megvédeni. Az adócsökkentésektől, a vállalati támogatásoktól a kormány azt reméli, továbbra is népszerű befektetési célország marad hazánk, ezzel pedig további új, piaci alapú munkahelyek jönnek létre országszerte.

A munkaadóknak is érdeke, hogy meg tudják tartani alkalmazottukat annak ellenére is, hogy a járvány miatt részben vagy egészben, akár bizonytalan időre fel kellett függeszteni tevékenységüket. Ezt támasztják alá a piaci felmérések is, ugyanakkor sok – elsősorban kicsi és közepes – cégnek komoly megterhelést jelentenek a bérköltségek, ráadásul jelentős bevételcsökkenés mellett. A vállalatok a beosztás átírásával, az otthoni munkavégzés bevezetésével, vagy az éves szabadság kiadásával, juttatások szabadidőre váltásával reagáltak a márciusi és áprilisi gazdasági leállásra.

Jelentős segítség, hogy az állam a csökkentett munkaidő bevezetésekor bértámogatást nyújt a kieső munkaidőre az alkalmazottaknak. A programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet. A munkavállaló vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll, az állam pedig meghatározott mértékben kompenzálja a munkavállalónak a jövedelemkiesést, külön támogatva a kutatás-fejlesztés területein dolgozó szakembereket és a vállalkozni vágyókat.

Az állami bértámogatást eddig jellemzően a hazai kis- és középvállalkozások vették igénybe, ugyanakkor a piaci szereplők jelzései alapján látható, a nagyvállalatok még csak a következő időszakban jelentkeznek be az alkalmazottak megtartását célzó segítségre.

Az állam ad munkát

A kormány következetesen azt hangsúlyozza, nem emel az álláskeresési járandóság összegén, illetve nem a munkanélküliek segélyezésével, hanem munkahelyteremtéssel kíván reagálni a gazdasági válságra. Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, amennyiben valaki három hónapon belül nem talál munkát, az állam nyújt lehetőséget.

A kormányzati tervek közül egyelőre nem ismert minden, ám azt már lehet tudni, hogy új típusú közmunkaprogram indulhat, szükség esetén százezer ember felvételével, emellett a honvédség is várja az állás nélkül maradók jelentkezését. A járványt megelőzően súlyos munkaerőhiánnyal küzdöttek az állami fenntartású vállalatok is, beleértve a vasutat vagy az autóbuszos személyszállítást, így az állam érdekelt abban, hogy könnyítse a toborzást.

Forrás: magyarnemzet.hu