Több gyógyszermolekula is hatékonynak bizonyulhat a koronavírus ellen

Az új koronavírus-járvány kitörésekor a kutatók azonnal megkezdték a lehetséges „gyógyszerek” keresését. Az új, lehetséges hatóanyagok mellett már olyan, meglévő hatóanyagokat is tesztelnek, amik más betegségeknél már hatékonynak bizonyultak.
A márciusban alakult Koronavírus Kutatási Akciócsoport a más betegségeknél már sikeresen alkalmazott hatóanyagok vizsgálatára fókuszál – tájékoztatta az Origót a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A szakemberek úgynevezett repozícióval 30 olyan gyógyszermolekulát választottak ki, mely az előzetes vizsgálatok alapján hatékonynak bizonyulhat.
A humán és az állategészségügyi gyógyszerkincset is elemzik
A gyógyszerkincsünk kiaknázásának lehetősége komoly potenciállal bír most, az új-koronavírus megjelenése miatt.
Azért különösen fontosak a hatóanyag vizsgálatok, mert egyelőre nem áll rendelkezésre specifikus gyógyszer, a vakcina széleskörű elterjedése pedig kedvező esetben is legalább egy év – erről számolt be Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ Virológiai Kutatócsoportjának és a Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője. – Addig a járványhelyzet leküzdésének fontos eszközei lehetnek a meglévő gyógyszerkincsek.
Hozzátette: ez ismert gyógyszereknek eredeti alkalmazásától eltérő, új terápiás hasznosítása mind a betegek, mind az innovátorok számára számottevő előnyökkel jár.
Az ismert hatóanyagok használata egy ilyen helyzetben sokkal kevesebb költséggel, rövidebb idővel és kisebb kockázattal jár, mint ami egy új hatóanyag bevezetése.
A PTE tájékoztatása szerint ebben az esetben ugyanis szinte azonnal megkezdhető a klinikai használat, hiszen ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazását már több évtizedes terápiás tapasztalat támasztja alá.
Mindezen előnyöknek köszönhetően mára már a repozíció a gyógyszerinnováció egyik fontos stratégiai útjává vált – hangsúlyozta Jakab Ferenc professzor. – Ehhez azonban nem csupán a humán, hanem az állategészségügyi gyógyszerkincset is elemzik a szakemberek a hatásmód és egyéb tulajdonságok szempontjából, részben bioinformatikai módszerekkel, és a szokásos kutatói intuitív-kreatív megközelítéssel.
Így több támadáspontú hatóanyagokhoz vagy egy támadáspontú hatóanyagokból képzett gyógyszer kombinációkhoz juthatnak, amelyek különösen előnyös széles hatásspektrumú terápiás szereket eredményezhetnek.
Az első csoportba a közvetlen vírusellenes hatású szerek tartoznak, ezek a vírus gazdasejtbe való bejutását, a sejtben való sokszorozódását, vagy éppen a más sejtekbe jutását akadályozzák meg.
A második hatóanyagcsoportba a vírus és a gazdaszervezet kapcsolódását befolyásoló szereket sorolták. Olyan ismert és forgalomban levő hatóanyagokat választottak ki tesztelésre, melyek csökkentik vagy megakadályozzák a fertőzőképes vírusok létrejöttét.
A harmadik csoportban olyan vegyületeket vettek számításba, amelyeknek az immunrendszer működését módosító és/vagy gyulladáscsökkentő hatásuk lehet COVID-19 fertőzött betegeken.Ezeknek a vegyületeknek a súlyos megbetegedések során jelentkező életveszélyes gyulladásos reakció, az ún. citokinvihar kivédésében, illetve enyhítésében lehet fontos szerepük.
A hogyan tovább kérdésre az országos Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője úgy válaszolt, hogy a biológiai eredmények tükrében és a legújabb publikus adatok folyamatos feldolgozásával történik majd a következő jelölt-együttes kiválasztása.
A kutatók reményei szerint a fent körvonalazott út követésével születő eredmények nemcsak gyarapítani fogják a COVID-19 fertőzés gyógyszerterápiájára vonatkozó ismereteket, hanem közvetlenül is hozzá tudnak járulni új, hatásos gyógyszerterápiák kidolgozásához.
Forrás: origo.hu