Eladósodás helyett a munka alapú gazdaságra épít a 2021-es költségvetés

Egy tehercsökkentéssel, munkavállalással, munkahelyteremtéssel zajló és erre építő gazdaságpolitikát látunk – hangzott el az az M1 Summa című műsorában. A 2021-es költségvetés, mint megtudhattuk, a gazdaságvédelem költségvetése.

„Kiemelt feladatként kezeli az emberek védelmét, választ ad a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági kihívásokra. Így a munkahelyek megőrzését, és az elveszített munkahelyek helyett újak teremtését kiemelt célnak tekinti. Ugyanakkor megőrzi azokat az értékeket, amelyeket magunkénak vallunk. Tehát most is kiemelt helyen van a családok védelme, a gazdaság újraindítása és az ország biztonsága” – így jellemezte a benyújtott költségvetési tervezetet Varga Mihály pénzügyminiszter.

A 2021-es költségvetés két fő pillére

A jövő évi költségvetés szerkezete két fő pillérből áll. A Gazdaságvédelmi Alap 2555 milliárd forintnak megfelelő forrást biztosítMagyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programjának folytatására, a munkahelyek megőrzésére, a vállalkozások támogatására.

A járvány elleni védekezéshez és az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges pénzek 3000 milliárd forintot tesznek ki.

A büdzsé emellett 270 milliárd forintnyi, a bruttó hazai termék fél százalékát meghaladó központi tartalékkal is rendelkezik.

A családok támogatására 2295 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta közel két és félszeresére emelte az Orbán-kormány a gyermekvállalás anyagi elismerését amelynek aránya egész Európában az egyik legmagasabb, a GDP több mint négy százaléka.

Felelős költéségetési politikát folytat a kormány

A kormány a költségvetés tervezésében 2010 óta következetes – teszi hozzá Kiszelly Zoltán az M1 Summa című műsorában. A politológus szerint jelzésértékű, hogy minden évben már a nyár előtt a honatyák elé kerül a büdzsé tervezete.

Elmondta, „a kormány 2010 óta felelős költségvetési politikát folytat. A vezetők pontosan tudják, hogy akinek kicsi az adóssága, aki jobban növekszik, mint a többiek, az egy szabad ember, az egy szabad ország”. Hozzátette, tehát az, hogy a kormány viszonylag korán elfogadja a költségvetést azt jelenti, hogy a gazdálkodók, a gazdaság, a lakosság, a befektetők fel tudnak készülni a jövő évi adótörvényekre.

Jövőre a nyugellátásokra fordítható források 327 milliárd forinttal emelkednek, 77 milliárd forint jut a 13. havi nyugdíj első ütemének, valamint 53 milliárd forint jut a nyugdíjprémium kifizetésére. Egészségügyi célokra mintegy 2115 milliárd áll rendelkezésre, ami 918 milliárd forinttal magasabb, mint a 2010-es költségvetésben, és 156 milliárd forinttal több az ideinél.

Az oktatási kiadások jövőre elérik a 2229 milliárd forintot. Ez 784 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Magyarország biztonságának megőrzése érdekében a honvédelemre fordítható források összege egy év alatt közel harminc százalékkal, több mint 704 milliárd forintra emelkedik.

Továbbra is fontos a munkaalapú gazdaság

Továbbra is az látható, hogy a válsághelyzet ellenére a magyar kormány nem tért le a munkaalapú gazdaság útjáról – jegyzezte meg a műsorban megszólaló Oláh Dániel közgazdász.

Hozzátette, „ezúttal sem megszorításokra épülő válságkezelés zajlik, mint ahogy ez 2010-ben látható volt több esetben, hanem éppen ellenkezőleg, egy tehercsökkentéssel, munkavállalással, munkahelyteremtéssel zajló és erre építő gazdaságpolitikát látunk”.

Az intézkedések egyszerre őrzik meg a pénzügyi, a közpénzügyi egyensúlyt és teremtik meg a gazdaság növekedésnek alapjait.

Kiszelly Zoltán szerint jól látható: az Orbán-kormány a koronavírus okozta válsághelyzet ellenére sem enged a költségvetési fegyelmen. A kabinet pontosan ennek érdekében szorította le 70 százalék alá a GDP-arányos államadósság mértékét, ami a szocialista kormányok idején meghaladta a 80 százalékot.

Óvakodni kell az államadósságtól

Elmondta, a magyar állam most már döntően forintból finanszírozza a költségvetést, az államháztartás hiányát. Hozzátette, az, hogy az ország nincs külföldi finanszírozókra szorulva azt is jelenti, hogy sokkal szabadabban, a külső kényszerektől kevéssé terhelten tudja a kormány a költségvetést előkészíteni.

Az idén tavasszal elszenvedett járvány tanulságaként a szakértő óva int az államadósságot növelő költekezéstől. Beleértve ebbe például a garantált alapjövedelmet, amelyet a nagyvilágban többen is sürgettek, de amely az ellenzői szerint éppen a munka becsületét veszi el.

Oláh Dániel elmondta, a külföldi közgazdászok szerint a következő egy-két évben már középtávon is jelentős probléma lehet abból, hogy ha az államadósság növekszik a különböző országokban. Hiszen az is lehetséges, hogy a következő egy-két évben gyengébb  gazdasági növekedés lesz, és a gyengébb növekedéssel bíró környezetben meglehetősen nehéz lesz kigazdálkodni, visszafizetni  az adósságot.

A pénzügyminiszter a költségvetés benyújtásakor kiemelte: 2021-ben szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, miközben az éves hiány, szemben az uniós országok jelentős részével,  három százalék alatt marad. A költségvetési törvényjavaslat 4,8 százalékos  gazdasági növekedéssel és a bruttó hazai termék 69,3 százalékára csökkenő államadóssággal számol.

Forrás: hirado.hu