Trócsányi László a Rádió7-ben: Magyarország jól védekezett a koronavírus-járványban
Európa olyan helyzetbe került a koronavírus miatt, ami nem fordult elő a második világháború óta – jelentette ki Trócsányi László európai parlament képviselő hétfő délelőtt a Rádió7 műsorában. Az Európa Percekben elhangzott: az unió 750 milliárd eurós helyreállítási tervet dolgoz ki a tagállamok megsegítésére, azonban komoly viták várhatók arról, hogy melyik országnak mekkora forrás jusson.
– Lassan kifelé megyünk a járvány okozta sokkból, és arról kell beszélni, hogyan tovább, viszont nem lehet kizárni, hogy október-november tájékán jön egy esetleges második hullám – mondta a műsor elején Trócsányi László.
Az Európai Unió országai közül ki jobban, ki rosszabbul, de megtette a szükséges védekezést, azonban a nemzetállamok voltak azok, akik igazán helytálltak. Az unió március elején még nem foglalkozott különösebben a koronavírussal, holott februárban már megteltek az olasz kórházak. A déli országok nehezen reagáltak, azonban Magyarország a jól védekezők közé tartozik, amit a számok is igazolnak – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő.
A fertőzés miatt a termelés és az élet leállt. Európa olyan helyzetbe került, ami nem fordult elő a második világháború óta. Ezért az unió egy 750 milliárd eurós helyreállítási tervet dolgoz ki, amit az Európai Tanács megvitat majd. Az unió hitelt vesz fel, és a pénzt szétosztja az országok között. A források jövőre kerülhetnek a tagállamokhoz, és az unió 2028 és 2058 között fizetné vissza a hitelt – hangzott el az Európa Percekben.
– Nekünk, magyaroknak elvi problémáink vannak ezzel, mivel tudjuk, hogy nem jó hitelből élni. A pénz oroszlánrészét a déli államok viszik majd el, a munkanélküliség és a GDP alapján, ezért a jól védekező országok úgy érezhetik, hogy büntetik őket. Ez még tárgyalás alatt áll a tervezet, azonban nagy a felelősség, mert a jövő generációja adósodhat el – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
A műsorban szó esett arról is: június 4-én volt száz éve, hogy aláírták a trianoni békediktátumot. Trócsányi László szerint ez egy olyan seb a magyar nemzet lelkében, aminek begyógyítása nem lehetséges, azonban rámutat arra, hogy a magyarban mindig volt erő az újrakezdéshez. – 1920-ban, a diktátum aláírásakor még nem volt egyetem Szegeden, azonban rá egy évszázadra nemzetközileg is elismert egyetem működik itt. Továbbá a kormány kiemelten támogatja a határon túli magyar közösségeket, és például egy Temesváron élő honfitársunk a magyar nemzet részét képezi, és választójoggal is rendelkezik – sorolta az egyetemi tanárként is dolgozó Trócsányi László.
A témák között szerepelt, hogy Csongrád-Csanád megye milyen támogatásokra számíthat a jövőben az Európai Uniótól. Trócsányi László szerint ez a pályázati lehetőségektől is függ, azonban kell hozzá saját erő is. – A megye életében az elmúlt években több százmillió forint uniós forrás érkezett. Szegeden például létrejött az ELI-központ, míg Vásárhelyen és Mórahalmon elkerülő utak épültek. Az európai források felhasználása külön tudomány, és a térségnek olyan képviselői vannak az Országgyűlésben, mint például Lázár János, akinek megvan a tudása ahhoz, hogy uniós forrásokat szerezzen fejlesztésekhez – mondta el a politikus.
