quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Feléltük az erőforrásokat: ma van a globális túlfogyasztás napja

2020. augusztus 22.

Az idén mára esik az emberi túlfogyasztás napja. Ez az a nap, amikor az emberiség igénye az elérhető természeti erőforrásokra meghaladja a Földünk által újratermelni képes készletet. Ez a dátum 2019-ben július 29. volt, tehát a COVID-19 világjárvány több mint 3 héttel „segített” kitolni ezt – hívta fel közleményében a figyelmet a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

Az idén augusztus 22-re esett az emberi túlfogyasztás napja. Ez a dátum 2019-ben július 29. volt. Ezt a Global Footprint Network (GFN) nevű nemzetközi kutató szervezet számolja ki évről évre, összehasonlítva a Föld adott évre vonatkozó biokapacitását az emberiség ökológiai lábnyomával. A 2020-as év a Covid–19-es járványból adódóan más, mint az előzőek voltak, ezért a GFN szakértői a legmegbízhatóbb adatokkal és a legészszerűbb feltételezésekkel elemezték a kialakult helyzetet – ismertette a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

A kutatócsoport ezek alapján 9,3 százalékos globális ökológiai lábnyomcsökkenést határozott meg az előző év azonos időszakához képest. Ennek fő okai a karbonlábnyom 14,5 százalékos, valamint az erdők kitermelésének 8,4 százalékos csökkenése voltak 2019-hez képest. A világjárvány jelentős hatással volt az élelmiszerláncra is, ami egyrészt növelte a hulladék mennyiségét, másrészt tovább rontotta az alultáplált, alacsony jövedelmű népesség helyzetét. Mindezek alapján a GFN szakértői azt a következtetést vonták le, hogy az emberiség élelmiszerlábnyoma nem változott.

A #Move the Date kampány olyan megoldásokat javasol, amellyel a túlfogyasztás napja későbbre tolható. Fő területek: városok, energia, élelmiszer, népesség és bolygó. Néhány példa, amivel segíthetünk:

  • ha karbonlábnyomunkat ötven százalékkal csökkentenénk, 93 napot nyernénk;
  • ha az élelmiszer-hulladék mennyiségét globálisan ötven százalékkal csökkentjük, az 13 nappal tolná ki a túlfogyasztás napját;
  • ha autós közlekedésünket ötven százalékkal csökkentjük, és ennek egyharmadát közösségi közlekedéssel, a fennmaradó részét pedig gyalog és kerékpárral oldjuk meg, az újabb 13 nappal tolná ki ezt a dátumot;
  • ha húsfogyasztásunkat ötven százalékkal mérsékelnénk, és ezt növényi élelmiszerekkel pótolnánk, az további 17 nappal tolná ki a napot.

A közlemény megemlíti, hogy ha minden évben öt nappal ki tudnánk tolni ezt a dátumot, akkor 2050-re elérhetnénk, hogy az emberiség kevesebb, mint egy Föld erőforrásait használja fel évente. A globális túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött. Az azóta eltelt időben 18 Föld-évnek megfelelő „adósságot” halmoztunk fel. Más szavakkal: ha feltételezzük, hogy a folyamat visszafordítható, 18 évbe telne, amíg bolygónk regenerálódna a természeti erőforrások túlhasználásából.

Magyarországon egyébként a túlfogyasztás napja 2020-ban június 14-re esett – jegyzi meg az egyesület.

Forrás: magyarnemzet.hu