Aki korábban kel, többet is mozog

Az élet igazságtalannak tűnik, amikor kinek-kinek a belső órájáról van szó. Hiszen míg egyesek reggel egyszerűen kipattannak az ágyból, mások ólmos pillákkal bámulják a plafont, mielőtt nehezen kikecmeregnek a paplan alól.

Az utóbbiak azok, akik igazán nagyjából addigra lesznek éberek, mire mások már az ebédszünetet is megkezdték. Vagy éppen túl vannak az első edzésükön.

Tudósok rájöttek, hogy a „bagoly” kronotípusú emberek – azaz akik éjjel sokáig aktívak, de reggel képtelenek sebességbe kapcsolni magukat – fizikai aktivitása jóval alacsonyabb a „pacsirtákénál” – azaz a korán fekvő, és gond nélkül korán kelő típusoknál. Hogy ki, melyik típusba tartozik, azt a gének határozzák meg, ami mindezt befolyásolja, az pedig a belső óra, amely a test nappali-éjszakai ritmusát szabályozza.

Egy erre vonatkozó kutatás során megállapították, hogy a nők inkább korai, azaz pacsirta kronotípusúak, de a nemek közti különbség a 40. életév körül szinte eltűnik.

Mozgásmennyiség tekintetében arra a megállapításra jutottak az említett tudósok, hogy a reggeli és az esti típusok közti különbség naponta körülbelül 30 perces sétának felel meg a férfiak esetében; a nőknél ez 20 perces séta volt. Ami nem tűnik soknak, ugyanakkor hosszabb távon bizony hatással lehet a testalkatra is. Ráadásul nem csak kevesebb testmozgásról van szó a baglyok esetében, hanem jellemzőbb rájuk a gyorséttermek gyakori látogatása, a több koffein, a több digitális médiafogyasztás, a több cigaretta és alkohol. További tanulmányok azt is jelzik, hogy a késői típusoknál gyakrabban alakulnak ki olyan betegségek, mint a cukorbetegség vagy a depresszió.

Mindez azt is jelenti, hogy a fizikai aktivitásra való noszogatáskor, vagy az erre vonatkozó nagy elhatározásokkor érdemes az illető kronotípusát figyelembe venni. Vagy mindent megtenni azért, hogy a természetes belső óra megfelelően működjön: ehhez kevesebbet kell elsötétített helyiségben tartózkodni, és kevesebbet szabad monitort nézni.

Forrás: ridikul.hu