Bemutatták Pintér István legújabb könyvét
November 5-én mutatták be Pintér István történész „Ki vagy kik voltak a felelősek az 1944. október 15-i fegyverszüneti kísérlet kudarcáért?” című könyvét. Ez a 2. világháború befejezésének 75.évfordulója alkalmából hangzott el.
A szerző először ismertette, hogy milyen forrásokra építette a könyvet, kiadványt. Megemlítette a különböző levéltári forrásokat, majd 42 alapvető magyar, német, orosz, angol, amerikai forrást említett meg. Természetesen ezen kívül sajtóanyagot is használt. Ezt követően a fegyverszünet előkészítéséről beszélt.
Tényekkel cáfolta meg azt a felfogást, hogy semmiféle előkészület nem történt, és ami történt, az is rossz volt. Megemlítette a Lakatos-kormány ingadozó, a magyar államfőt sokszor magára hagyó politikáját. Beszélt arról is, hogy 1944. március 19-én Hitler csapatai az országot megszállták. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz volt a fegyverszünet megszervezése.
Azt is elmondta – 5 forrásra hivatkozva -, hogy a nyugati hatalmak vezetői még 1944 szeptemberében is azt üzenték a magyar vezetésnek, hogy van realitása annak, ha velük tárgyalnak. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó hosszú ideig tartó vívódás után 1944. szeptember 28-án küldte el a delegációját Moszkvába, amit Faraghó Gábor csendőr altábornagy, majd vezérezredes vezetett. A Molotov orosz külügyminiszter által a szövetségesek nevében átnyújtott előzetes fegyverszüneti feltételeket október 11-én írta alá a magyar küldöttség. Október 15-én következtek az ismert események. Először ifj. Horthy Miklóst rabolták el Skorzeny emberei, majd ezt követte a koronatanács.
Itt Horthy kifejtette, hogy fegyverszünetet kell kötnünk, mert más lehetőségünk nincs.
Ezt követte Edmund Veesenmayer teljhatalmú német megbízott fogadása, ahol a magyar államfő indulatosan kérte számon Bakay Szilárd altábornagynak és saját fiának az elrablását.
Ezután bejelentette, hogy fegyverszünetet kötünk. A tárgyalás után közvetlenül hangzott el a magyar államfő proklamációja és hadparancsa a rádióban. Az 1.és 2.hadsereg parancsnokait, dálnoki Miklós Bélát és dálnoki Veress Lajost tájékoztatták, hogy mit kell tenniük.
Vörös János vezérezredesnek a vezérkar főnökének parancsát beolvasták a rádióban, ami nem volt összhangban a Kormányzó parancsával. Végül a fegyverszünet megvalósítása sajnos nem sikerült, ennek politikai és katonai felelősei voltak. A politikai felelős elsősorban Lakatos Géza miniszterelnök volt, aki a kormányzói proklamációból kihúzatta azt, hogy a mai naptól fogva Németországgal hadiállapotban állunk. Valamint a fegyverszünetet kötöttünk kifejezést fegyverszünetet kötünkre javította. Ez a csapatokat megzavarta. Horthy Miklósnak nem kellett volna az utolsó pillanatban sem Veesenmayerrel közölni, hogy fegyverszünetet kötünk. A legfőbb katonai felelősök a fronton lévő 1. és 2. hadsereg parancsnokai voltak, akik mindent tudtak és mégsem cselekedtek. Mellettük meghatározó szerepet játszott Vörös János parancsa, amiről az előbb már említést tettünk. Aggteleky Béla a budapesti 1.hadtest parancsnoka azért volt bűnös, mert a világháború hatodik évében személyes biztonságával nem foglalkozott, így három tisztje letartóztathatta.
1944. október 16-án Horthy Miklóst fogságban zsarolva kényszerítették, hogy lemondjon és Szálasi Ferencet miniszterelnökké nevezze ki, akit már korábban kétszer” kidobott.
Ifj. Pintér István történész
