Magyarország fel tudta venni a harcot a válsággal

A magyar gazdasági modell tapasztalatait is be tudja csatornázni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) működésébe Palotai Dániel, a nemzetközi szervezet magyar ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a magyar gazdaságot nem kényszerítette térdre a koronavírus-válság, szemben azzal a 82 országgal, amely már az IMF-hez fordult segítségért.

November elsejétől Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza képviseli Magyarországot és a kelet-közép-európai országokat a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsában. Hazánk számára jelentős siker, egyben lehetőség is ez, hiszen a pénzügyi intézmény története során most először lett magyar szakember is tagja a szervezet legfőbb irányító testületének.

A 190 tagországot számláló Nemzetközi Valutaalap munkáját egy 24 tagú igazgatótanács irányítja. A huszonötödik tag a tavaly októberben kinevezett vezérigazgató, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki maga is a testület tagja. Ennek Palotai Dániel lett idén november elsejével az egyik ügyvezetője, aki magyar színekben először képviselheti hazánkon kívül a közép-kelet-európai régió további nyolc országát.

Így Magyarországot közvetlenül tudom képviselni, és hozzá tudok járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság működését jobban megértsék és egy alapos, elfogulatlan kép alakulhasson ki Magyarországról – mondta el Palotai Dániel a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Valutaalap az emberekért és az országokért

Palotai Dániel úgy fogalmazott: Krisztalina Georgieva nagyon pozitívan áll a régióhoz, azon belül Magyarországhoz is.

Hozzáállása tükrözi azt, hogy a Valutaalap van az emberekért és az országokért, nem pedig fordítva. „Ez segítette a Valutaalapot abban, hogy az idei évben körülbelül a világ országainak a felét tudta segíteni a koronavírus-válsággal szembeni gazdasági harcban” – tette hozzá a Washington D.C.-ben székelő nemzetközi szervezet ügyvezető igazgatója, Palotai Dániel a Kossuth Rádiónak.

Eddig már 82 ország kapott rendkívüli segítséget több mint 100 milliárd dollár értékben.

Korábban aligha lehetett volna elképzelni, hogy a Valutaalap ilyen gyorsan, előzetes feltételek nélkül, megszorítások elvárása nélkül segítik az országokat – vélekedett Palotai Dániel.

Magyar modell

Az ügyvezető igazgató szerint a magyar gazdasági modellt most már a Valutaalapban is elismerik, elég csak összehasonlítani a Valutalapnak a legutóbbi országjelentését, mondjuk a tíz évvel ezelőttivel: minden megállapítás szerepel abban is, csak fordított előjellel.

„Sokkal pozitívabbakat olvashatunk a magyar gazdaságról és Magyarországról, mint azt a korábbi években tapasztalhattuk, hiszen a magyar gazdaságnak sikerült kitörnie abból a csapdahelyzetből, amelyben tíz évvel ezelőtt találta magát: eladósodottságban, munkanélküliségben és gyenge költségvetéssel” – mondta el Palotai Dániel.

A magyar ügyvezető igazgató szerint hazánk a koronavírus-válság előtti időszakban jelentősen csökkentette a sérülékenységét, és egy olyan helyzetbe hozta magát, hogy tartalékokkal tud szembeszállni a válsággal. „Így a magyar gazdaság nem kényszerült térdre a válság hatására, mint a másik 82 ország, amely az IMF-hez fordult az idei év folyamán” – magyarázta Palotai Dániel.

Palotai Dániel elmondta: a Nemzetközi Valutaalapnál jelentős fordulat ment végbe azzal, hogy az előző évekkel szemben már nem megszorításokat, hanem a növekedést ösztönző programokat javasolnak válságkezelésre.

Gyakorlatilag ez a magyar gazdasági modellnek az esszenciája, amely munkahelyteremtésen és növekedésen alapul, nem pedig megszorítási programokon – mutatott rá.

Palotai Dániel úgy fogalmazott: pozíciója lehetőséget ad arra, hogy „a magyar modell tapasztalatait becsatornázzam a Valutaalapban zajló vitákba és olyan megoldásokat javasoljak más országok számára, amelyeket Magyarország sikerrel alkalmazott.”

Példaként említette a kis- és középvállalkozások serkentésében jelentős Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját, vagy a gazdaság fehérítésére az online pénztárgépek bevezetését.

Uniós átlag alatti visszaesés

„Magyarország szerencsére olyan erős helyzetben volt az idei év elején, hogy nem szorult a Valutaalap segítségére annak érdekében, hogy a koronavírus-válság gazdasági hatásaival szemben felvegye a harcot, éppen ezért a Valutaalap finanszírozása nem jelenik meg a magyar költségvetésben, a magyar gazdaság működésében. Én ezt pozitívnak tartom, hiszen ez azt jelenti, hogy önállóan, saját tartalékainkkal, saját politikánkkal képesek vagyunk helytállni ebben a nagyon nehéz helyzetben” – fejtette ki Palotai Dániel.

Az ügyvezető igazgató elmondta: a növekedésben tapasztalható visszaesés, a válság végig gyűrűzik az egész világon, de ezt nem látta senki sem előre. Bár a magyar gazdaság egy nagyon nehéz második negyedéven van túl, de egy erős harmadik negyedév követte, ugyanakkor a járvány második hullámának hatásait nehéz pontosan megbecsülni.

Magyarországon az idei évben mintegy 5-6 százalékos visszaeséssel kell számolni, ami egyrészt sokkal jobb, mint amit az igen gyenge második negyedév után várhattunk, másrészt kisebb visszaesés, mint ami az Európai Unióban várható – mondta el a Vasárnapi újságnak Palotai Dániel.

Palotai Dániel hozzátette: az Unió egészére most 6-7 százalékos visszaesést jósolnak, vagyis azt is mondhatjuk, hogy „Magyarország ebben az évben is folytatja a felzárkózását az Európai Unió átlagához.”

Forrás: hirado.hu