Csányi Sándor: Lázár János a mostani vidékpolitika egyik alapítója

Lázár János a pályafutása során mindig elkötelezett volt a vidék iránt, és ő a Fidesz vidékpolitikájának egyik alapítója – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumának elnöke. Az új egyetem bemutató sajtótájékoztatóján Lázár János is beszédet mondott, aki szerint az agrár-felsőoktatással végre kihasználhatjuk az erőforrásainkat, és elérhetjük, hogy Magyarország nagy és erős országgá váljon.

A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos. Az egyetem rektora Gyuricza Csaba.

A kuratórium kedden sajtótájékoztatón mutatkozott be. Csányi Sándor elmondta, két éve dolgoznak az egyetem átalakításán, és a mezőgazdaság a magyar erőforrások egyik meghatározó része. – Az agrárium meghaladja a magyar GDP 10 százalékát. Ezért olyan agrárfókuszú szakembereket kell képezni, akik rendelkeznek modern és digitális képességekkel, hogy a vidéki értelmiség bástyái lehessenek – szögezte le a kuratórium elnöke. Hozzátette, több mint 14 ezer hallgatóval és 50 telephellyel rendelkezik az egyetem, melynek átszervezésével a cél, hogy Európa legjobb agráregyetemévé váljon.

Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint ennek eléréséhez egyedülállóan jó és erős kuratórium állt fel. – Nagy István agrárminiszternek egész élete ehhez a területhez kapcsolódik, valamint Horn Péter és Bedő Zoltán is kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Lázár János pedig pályafutása során mindig elkötelezett volt a vidék iránt, ott élt és dolgozott is, a Fidesz mostani vidékpolitikájának egyik alapítója. Országgyűlési képviselői feladatai mellett a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaságot kormánybiztosként koordinálja, ezért nagy jelentőségű értéket adhat az egyetemnek, ahová továbbíthatja a gyakorlati igényeket, észrevételeket – méltatta a tagokat Csányi.

Nagy István szerint az új egyetem a sikeres vidék egyik alapja lesz, ami választ ad a 21. század problémáira. Ehhez egy új, jól képzett tudás birtokában lévő generációra van szükség, és el kell érni, hogy a fiatalok innovatív és izgalmas hivatásként tekintsenek a mezőgazdaságra. – 2019-ben 11 egyetem 18 karon kínált agrárképzést az országban, alacsony létszám mellett. Ezért kell teljesen új alapokra helyeztünk az oktatást, magas szinten összehangolva a kutatással – mutatott rá a miniszter.

Bedő Zoltán úgy véli, a koronavírus-járvány miatt felértékelődött az oktatás és a kutatásfejlesztés szerepe, ezért az egyetem a tudomány szempontjából is hasznos lehet, míg Horn Péter azt hangsúlyozta: az új kutatásokat be kell építeni a tananyagba. – Ez létkérdés a mezőgazdaságnak, és az egyetemnek le kell fednie a teljes magyar 93 ezer négyzetkilométert – mondta a szakember.

– Olyan 10 esztendő van mögöttünk, hogy a „Magyarország kis ország” szlogennel ideje leszámolni, ugyanis az emberi erőforrásainkat tekintve messze a középmezőnyben vagyunk. A 21. században a legértékesebb az édesvíz és a termőföld, amivel mi bőségesen rendelkezünk, de az elmúlt 100 évben nem tudtuk kihasználni ezeket a lehetőségeinket. Az elmúlt 16 évben az Európai Unió sem adott lehetőséget erre – kezdte beszédét Lázár János.

A kormánybiztos hozzátette, a múltat eltörölni ugyan nem tudják, de a jövőt el tudták kezdeni. – Megvan a szándék arra, hogy a kormány rendezze a függetlenség visszaállításának, a szuverenitás kérdéseit. Ehhez az energiafüggőséget, a pénzügyi szuverenitást és a demográfiai problémákat kell megoldani, illetve azt eldönteni, hogy ki gyártja az egészséges élethez szükséges élelmiszert – sorolta a politikus.

Lázár János úgy látja, utóbbiban a magyar családokat kell támogatni, hogy a magyarok munkájából a magyaroknak legyen haszna. – A víz és a termőföld által elérhetjük, hogy a 21. században ne egy kicsi és kiszolgáltatott, hanem egy nagy és erős ország legyünk. Ennek az oktatás is az egyik gerince, hogy mi birtokoljuk Európa egyik legnagyobb agráregyetemét és agrártudását – jelentette ki az országgyűlési képviselő, aki még hangsúlyozta: vagyonkezelő alapítványként működnek majd, azaz a rájuk bízott vagyon nem veszíti el a közpénz jellegét.

Gyuricza Csaba arról beszélt: ekkora átalakításra, innovációra nem volt még példa a magyar felsőoktatás történetében. Az új fejezet nyitásával a nemzetközi rangsorokban való előrejutás és a nemzetközi partnerségek erősítése is a cél. A rektor szerint három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a világ élvonalához tartozzon az egyetem: megújuló infrastruktúrára, versenyképes jövedelme, illetve kiváló oktatógárdára.

Képek forrása: Pelsőczy Csaba/AM