quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Településük gyarapodását várják a polgármesterek a falusi csoktól

2021. január 06.

Nagy örömmel fogadták a kormány döntését azokon a településeken, amelyeken a bővítésnek köszönhetően január elsejétől igénybe lehet venni a falusi csokot. A polgármesterek abban bíznak, hogy nagyobb eséllyel tudják megtartani a falvaikban a fiatalokat, sőt újabb családokat is magukhoz tudnak vonzani. A támogatás így a jövő záloga lehet.

– Új lendületet adhat a falusi csok a településnek, régen vártunk már arra, hogy nálunk is igénybe lehessen venni a támogatást az ingatlanvásárláshoz – bocsátotta előre Bálint Ildikó, az alig négyszáz lelkes Somogy megyei kis falu, Gige polgármestere. A falu első emberét amiatt kerestük meg, hogy mint azt megírtuk, januárjától tovább bővült a falusi csokkal érintett települések listája. A kormány döntésének köszönhetően 2021 elejétől valamennyi hatszáz fő lakosságszám alatti településen elérhető a falusi csok, ezen kívül minden olyan hatszáz és két és fél ezer lélekszám közötti településen igénybe lehet venni a támogatást, amelyen nem, vagy csak mérsékelt népességnövekedést tapasztaltak. A mostani bővítésnek köszönhetően immáron 2678 településen érhető el a támogatás, amely hazánk ötezer fő alatti településeinek több mint 93 százaléka.

Óvoda és termelés

Bálint Ildikó lapunknak elmondta, 2014 óta áll a település élén, ahol korábban jegyzőként dolgozott. – Gige 2014-ben nagyon elmaradott község volt, óriási volt a munkanélküliség. A közfoglalkoztatásra támaszkodva azonban olyan értékteremtő munkát indítottunk el annak idején, amelybe hatvan-hetven embert vontunk be. Ide kitüntetés volt bekerülni, hiszen többek között óvodát alakítottunk ki, és mezőgazdasági termelést indítottunk. Ennek is köszönhetően a település fejlődésnek indult, húsz fővel gyarapodott a község lélekszáma, ami miatt viszont eddig kimaradtunk a falusi csokból.

Ráadásul közben több, tőlünk fejlettebb, csak lélekszámában csökkenő környékbeli település élvezhette a program előnyét – emelte ki a polgármester. Hozzátette: most, hogy náluk is igénybe lehet venni a falusi csokot, arra számít, hogy könnyebben meg tudják tartani a fiatalokat, sőt további családokat lesznek képesek Gigére csábítani. Mint mondta, eddig jó néhány család előnybe részesítette azokat a falvakat, ahol a falusi csokkal is számolhattak, ezután erre náluk is lehetőség lesz. Úgy tapasztalják, hogy ez megmozgatja a fiatal családokat, sokat számít, hogy igénybe tudják-e venni a támogatást vagy sem.

Vonzó a fiataloknak

Örülnek a január elsejétől élő lehetőségnek a Komárom-Esztergom megyei Ászáron is, ahol körülbelül 1800-an laknak, és a lélekszám mérsékelten növekedett az elmúlt években. Pekár Zsolt polgármester a Magyar Nemzetnek kifejtette: a gondot az jelentheti, hogy kevés üres ingatlan van a településen, ezért ha újabb családokat szeretnének a községbe csábítani, akkor hamarosan újabb utcát kellene nyitni. Ennek viszont jelentős költsége van, és a járványhelyzet miatti állami elvonások után erre most nem igazán van forrásuk.

– A falusi csok lehetősége vonzó a fiataloknak, amire nagy szükség van, mert a továbbtanuló fiataljaink nagy részét rendre elveszítjük. Őket pótolnunk kell, ha nem akarjuk, hogy csökkenjen a falu lélekszáma. Szerencsére az is jellemző ma már, hogy sok fiatal itt marad, és innen jár be a városokba dolgozni – mutatott rá Pekár Zsolt.

Lendületet vettek

A Zala megyei Almásháza eddig éppen annak volt az áldozata, hogy a település vezetése gondos gazdaként igyekezett fejleszteni az alig hetvenlelkes falucskát. Többek között az önkormányzatnak van két olyan ingatlana, ahová a község iránt érdeklődő családok beköltözhetnek, és jelképes összegért használhatják az ingatlant. Később aztán azok, akik jól érzik magukat a faluban, és beilleszkednek a település közösségébe, saját házba is tudnak költözni, ezzel a lehetőséggel több család is élt már. – Indítottunk korábban egy olyan programot is, hogy olcsó önkormányzati telkekkel próbáltunk családokat csábítani a faluba. Ennek sajnos az lett az eredménye, hogy az ingatlanok elkeltek, de csak egy család épített rá házat – mondta el Németh Attila polgármester. Almásháza első embere kitért arra, hogy sokat remélnek a falusi csoktól, abban bíznak, hogy ennek köszönhetően több család is letelepszik majd a településen, és a községben képzeli majd el a jövőjét. Szavai szerint eddig több, a falu iránt érdeklődő családot is azért vesztettek el, mert nem lehetett igénybe venni a falusi csokot Almásházán, január elsejétől viszont már erre is van lehetőség.

Ennek is köszönhetően nemcsak a Zala megyei falucska, hanem sok más vidéki kistelepülés is új lendületet vehet. Mint azt megírtuk, Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint az eddig eltelt időben csaknem 16 ezer befogadott kérelem érkezett be, a támogatások összege meghaladta a 83 milliárd forintot.

– Nem egész másfél év alatt tehát 16 ezer magyar család döntött a vidékre költözés vagy a meglévő falusi ingatlanban a helyben maradás mellett – hangsúlyozta lapunknak a kormánybiztos.

Forrás: magyarnemzet.hu