Ez lehet a demokraták célja a Donald Trump elleni alkotmányos vádeljárással

Megszavazta az amerikai képviselőház demokrata többsége a Donald Trump elnök elleni alkotmányos vádeljárást. Az eljárás célja, hogy elmozdítsák Trumpot a hivatalából. Ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen, a szenátus kétharmados többségének kell megerősítenie a döntést – melynek meghozatala komoly alkotmányos akadályokba ütközhet.
A szenátus azonban csak január 19-én ülésezik, egyetlen nappal az előtt, hogy Trump elnök elhagyja hivatalát. A demokrata képviselők azzal indokolták az eljárást, hogy szerintük Donald Trump a felelős azért, hogy a hívei közül többen megtámadták a Capitolium épületét. Trump arra kérte támogatóit, hogy ne tüntessenek a képviselőház döntése ellen.
„Az eljárás sokkal inkább szólt arról, hogy a demokraták gyűlölik Donald Trumpot és politikáját, és nem ismerik el annak eredményeit, mintsem annak valódi politikai hasznáról” – mondta Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Híradójában.
Koskovics Zoltán hangsúlyozta, a demokraták célja, hogy ellehetetlenítsék Trump újraindulását, mert úgy gondolják, hogy a következő elnökválasztáson könnyebb dolga lesz a balliberális oldalnak, ha Donald Trump nem indul az elnöki székért.
Az amerikai képviselőház szerdán megszavazta a republikánus párti Donald Trump amerikai elnök felmentését célzó eljárás (impeachment) megindítását lázadás szításának vádjával a Capitolium múlt szerdai ostroma miatt. Ezzel Donald Trump lett az Amerikai Egyesült Államok történelmében az első olyan elnök, aki ellen kétszer is indítottak impeachment eljárást.
Az impeachmentnek nevezett eljárás egy vádemelés, ami a megválasztott tisztviselőkkel szemben alkalmazható. Ez egy meglehetősen ritka esemény az amerikai politikában, főképpen elnöki szinten.
Az eljárást az Amerikai Egyesült Államok alkotmányába lefektetett szabályok mentén hajtják végre.
Az Egyesült Államok képviselőházának archívuma szerint az ország történetében több mint hatvan alkalommal indítottak felelősségre vonási eljárást, de csak nyolc ügy vezetett oda, hogy a szenátus eltávolította a vád alá helyezett tisztviselőket. (Mind a nyolc amerikai bíró volt.)
Két elnök, Andrew Johnson és William Jefferson Clinton ellen indult, indítottak felelősségre vonási eljárást. Végül a szenátus egyiküket sem bocsátotta el hivatalából.
A Trump elnök ellen indított első impeachment eljárást Nancy Pelosi képviselőházi elnök 2019. szeptember 24-én jelentette be.
Ki kezdeményezhet impeachment eljárást?
Impeachment eljárást a képviselőház az Egyesült Államok alkotmányának első cikkének második szakasza szerint kezdeményezhet. Ez azt jelenti, hogy a ház bármely tagja vádemelést kezdeményezhet, ugyanúgy, mintha egy törvényjavaslatot nyújtana be. Ebben szerepelnie kell a vádemelést kiváltó indoknak, ezt alapul véve szavaz a képviselőház az impeachment elindításáról.
Az eljárás lefolytatása alkotmányos aggályokat vethet föl – figyelmeztetett Tom Cotton republikánus szenátor és Mitch McConnel, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője, jelezve: a szenátusnak nincs alkotmányos felhatalmazása arra, hogy impeachment eljárást folytasson Donald Trump ellen azt követően, hogy a jelenlegi elnök már távozott posztjáról – márpedig az eljárás időszakában ez bekövetkezik.
Mik lehetnek a felelősségre vonás indítékai?
Az alkotmány második cikkének negyedik szakasza határozza meg a felelősségre vonás okait: az Egyesült Államok elnökét, alelnökét és minden polgári tisztviselőjét el lehet távolítani hivatalából az impeachment eljárást használva. Az indítékok lehetnek: hazaárulás, vesztegetés, korrupció vagy más súlyos szintű bűncselekmények és vétségek.