Több mint 7 ezer milliárd forintból kap új lendületet a magyar agrárium

Bátran nevezhetjük történelmi léptékűnek azt a forrást, melyet a kormány a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére fordít 2027-ig, hiszen a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül 4265 milliárd forintot áll majd rendelkezésre. Ha ehhez hozzátesszük, hogy összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére a következő kilenc esztendőben, akkor leszögezhetjük: óriási lépést teszünk a fejlődés érdekében – mondta el Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének elnöke. Hozzátette: a kormány a NAK számos javaslatát építette be programjába. Az interjú során számos olyan téma – a koronavírus hatásaitól kezdve az öntözésen át a különböző regionális támogatásokig – terítékre került, amelyek döntő mértékben befolyásolták a megye mezőgazdaságát vagy éppen utat mutatnak a következő évekre.

Szél István: A legfontosabb tény, hogy idén és jövőre több forrás áll majd rendelkezésre, mint a 2014-2020 közötti időszakban összesen. Arról, hogy ezen forrásokat milyen pályázati kiírások keretében fizeti ki az Agrárminisztérium, a következő hónapokban fog döntés születni. Néhány példa erre: A KAP I. pillér jövedelempótló támogatásai keretében 3 272 milliárd forint nyújt majd segítséget a hazai termelők számára, így 2027-ig összesen mintegy 7 537 milliárd forint fordítható a hazai agrárium megerősítésére és a vidéki területek versenyképességének javítására. Az új Közös Agrárpolitika támogatási rendszere 2023. január 1-jével indul, az arra vonatkozó uniós jogszabályokról még jelenleg is folynak a tárgyalások. Kamaránk legfontosabb feladatának tartjuk, hogy a döntéshozók mellett az ágazati szereplőkkel is folyamatos kapcsolatot tartsunk és megfelelő információkkal lássuk el őket. Térségünkben komoly energiát fektetünk abba, hogy a lehető legtöbb segítséget tudjuk nyújtani a minisztériumnak a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás mindenki által remélt ütemű fejlődése érdekében.

A pozitív hírek mellett a 2020-as és eddig a 2021-es évre is rányomta a bélyegét a koronavírus. Csongrád megyében az agrárium milyen ágazataira és milyen mértékben hatott a járvány?

Szél István: Már a vírushelyzet kialakulásakor, 2020 márciusában felmérést készítettünk a tagi visszajelzések alapján, melynek során megvizsgáltuk a koronavírus várható negatív hatásait. Ennek célja a felkészülés segítése, illetve az volt, hogy hatékony megoldásokat kínáljunk az ágazat szereplői számára. A pontos kép kialakítása érdekében a gazdálkodók helyzetéről kérdőíves felmérést is végeztünk. A feltett kérdésekre 5 nap alatt 2773-an válaszoltak. A válaszadók kétharmada (67,2%) növénytermesztési, 19,3%-uk állattenyésztési, 15,9%-uk kereskedelmi, míg 15,1%-uk élelmiszeripari tevékenységet folytat. A kérdések azt a célt szolgálták, hogy tisztán látható legyen a tagok igénye, melyet természetesen a veszélyhelyzet ideje alatt képviseltünk, képviselünk. Több kampányt is indítottunk, hogy segítsünk túllendülni a pandémiás helyzet okozta kihívásokon. Ilyen volt például a „Ne spájzolj!“-kezdeményezés, melynek célja a vásárlók megnyugtatása volt, és az élelmiszer-felhalmozás megállítása. Vagy említhetem az „Én is hazait vásárolok”-kampányunkat, amivel a hazai termékek vásárlásának fontosságát hangsúlyoztuk.

Ugyanakkor tapasztalataink szerint az aszály, illetve a korai fagy több gondot jelentett. Az aszály döntően a gabona és kisebb területeken a kukorica és a napraforgó vonatkozásában közel 19 ezer hektárt, 2675 parcellát érintett, kamaránkhoz 568 került benyújtásra. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsösökben (őszi- és kajszibarack, alma, meggy és szilva) tett kárt, 859 hektáron 553 parcella szenvedte meg ezt az időszakot, s ez 101 kérelmet eredményezett. A belvíz szempontjából a legnagyobb elöntés jelenleg sajnos éppen Csongrád megyében van, a nagysága 8330 hektár, melyből 5540 hektár a vetés és szántó. Nagymágocson I. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A régi tiszai ártérben, ahol a termőföld alatt agyagos záróréteg van, a térségben nagy gondot jelent a belvíz, mert sem az alsó rétegekbe nem tud elszivárogni a víz, illetve a sok csapadék és a napsütésmentes időjárás következtében párologni sem tud.

A fentieken túl a NAK Csongrád-Csanád Megyei Szervezete milyen segítséget nyújtott az agrárium térségi szereplőinek? Úgy tudom, hogy megalakult a Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport is, ők milyen támogatást tudtak nyújtani az elmúlt időszakban?

Szél István: A tagi visszajelzéseket egész évben figyelembe vettük, és ezek alapján dolgoztuk ki javaslatainkat az ágazatot érintően, melyek vonatkozásában rendszeresen egyeztettek a kamara vezetői az Agrárminisztériummal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a tavaszi időszakban a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoporttal is. A pandémia kapcsán az Operatív Törzzsel is állandó kapcsolatot tartottunk, így számos egyedi ügyben tudtunk segítséget nyújtani. Aktív szereplői voltunk a koronavírus negatív gazdasági hatásairól és azok csillapításáról döntő felsővezetői értekezletnek, melynek keretein belül a magyar agrárium és élelmiszeripar érdekeit képviseltük. Kamaránk alapvető feladatának tartom a tudás átadását és megosztását is, ezért ennek szellemében naprakész információkkal láttuk el tagjainkat a veszélyhelyzet ideje alatt: online csatornáinkon, portálunk, hírleveleink révén, nyomtatott NAKLAP segítségével minden eszközt bevetettünk a pontos, gyors tájékoztatásért. Ez a visszajelzések alapján kulcsfontosságú volt, hiszen a hiteles forrásból származó információk csökkentették a bizonytalanságot az ágazatban. Valóban, megalakítottuk a Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportokat is, melyek fontos helyi fórumként szolgáltak a legégetőbb problémák orvoslásához. Naprakészen vizsgáltuk a termékpályákon és a szakágazatokban működő vállalkozások működési feltételeinek alakulását, a piaci kereslet-kínálat helyzetét, a fogyasztók vásárlási szokásait, és az elemzések alapján javaslatokat tettünk a szükséges beavatkozásokra. Ezen indítványok mind arra irányultak, hogy a lakosság élelmiszerellátása a szokatlan helyzetben is biztosítható legyen és tagjaink folytatni tudják működésüket. Kamaránk elemző, kutató munkájának, a tagság helyzete érdemi felmérésének és a bejövő információk hatékony feldolgozásának köszönhetően 2020-ban több mint 300 javaslatot, észrevételt juttatunk el a kormányzathoz, melyek nélkül az ágazat sokkal rosszabb állapotban vészelte volna át a járványt. Mindebből kamaránk Csongrád megyei szakemberei is alaposan kivették a részüket.

A Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport munkájában Seprenyiné Erdei Gizella, Czikora György Gyula, Kormányos Sándor, Máté Péter Máté, Gémes László, Gubacsi Zoltán, Feczák Gábor, Acsay Lajos, Kispál Ferenc és jómagam vettünk részt – pótolhatatlan veszteség, hogy Kispál Ferenc nélkül kell folytatnunk, aki 2021. február 15-én elhunyt. Megyénkből indult el, majd került elfogadásra az engedéllyel használható vegyszerek vámolási folyamatának felgyorsítása, részben a piacok újranyitása, illetve a védett madárfajok mezőgazdasági kártételének ügye. A koronavírus megjelenésekor több megyei zöldségtermesztő és értékesítő cégtől is megkeresést kaptunk, hogy a külföldi vendégmunkások határokon történő átjutásának tilalma komoly munkaerőkiesést fog jelenteni számukra. Azt a javaslatot tettük, hogy mihamarabb érdemes lenne bejelentkezniük a megyei vagy helyi munkaügyi központban.

Sajnálatosan számos magyar munkavállaló elveszítette a munkahelyét az elmúlt hónapokban, nekik nagyobb segítséget jelenthet az idénymunka is. Elképzeléseinket továbbítottuk a cégeknek. Szintén számos termelői panasz érkezett a zöldségek értékesítési nehézségeire vonatkozóan. A megtermelt zöldséget nem tudták értékesíteni a fogyasztók és exportlehetőségek hiányában. A felvásárlóknál jelentkező gond az volt, hogy a lerendelt árut a fogyasztók hiánya miatt rendszeresen visszamondták. Láttuk, hogy a koronavírus gyors terjedésének megfékezése érdekében elrendelt korlátozások, így például a piacok bezárása, illetve a HORECA szektor kiesése miatt sok élelmiszer-termelő, -előállító, kistermelő piacvesztéssel szembesült. Kamaraként természetesen elkötelezettek vagyunk tagjaink támogatásában, így a piaci kereslet és kínálat összekapcsolásával, egy vállalkozói platform, a NAK Piactér elindításával is segítettük az értékesítési nehézségek leküzdését.

A fentiekhez előzményként mindenképpen szeretnék megemlíteni néhány konkrét, a megyei agrárpiac szereplőit érintő gondot is, melyekben sikerült előrelépnünk. Ismert, hogy Csongrád-Csanád megyében jelentős mezőgazdasági károkat okoznak a védett madárfajok. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskút Fehértő tájegységében 2017 óta jelent problémát a vetési varjak felszaporodása és a kapás kultúrákban (elsősorban kukoricavetésekben) látható kártétele. Székkutas közigazgatási területén a Csajági területrészen, illetve a Csanádi-pusztákon, Nagykopáncson a nemzeti park védett részén okoz évek óta jelentős kárt a gazdáknak. A Makó és Székkutas térségi gazdák ezért pertársaságokat alakítottak, továbbá jogi útra terelték az ügyet. Emellett megyénkben az őszi vetésekben kardinális problémát okoznak a vadlibák is – Sándorfalváról, Dócról, Csanytelekről, Pusztaszerről, Ópusztaszerről és Tömörkényről is kaptunk bejelentéseket.

Úgy tudom, hogy a kamara az egységes kérelmek (EK) benyújtási időszakában a telefonos ügyintézés lehetőségét is biztosította. Mit lehet tudni a Csongrád megyei adatokról?

A területet érintő jogszabályi változás lehetővé tette a minél alacsonyabb számú ügyfélkontaktust, így 2020-ban akár a kamarai falugazdászokon keresztül telefonos úton is beadható volt egységes kérelem. A május 15-i zárásig a kamarai falugazdászok valamennyi hozzájuk forduló ügyfélnek segítettek: az országban összesen 113 446 darab kérelmet adtak be a Magyar Államkincstár online felületén, aminek 86 százalékát telefonos ügyintézéssel nyújtották be. Csongrád-Csanád megyében 9753 darab kérelmet adtunk be, telefonos ügyintézéssel 8128, (83%), személyes egyeztetéssel pedig 1625 darab (17%) igénylésnél segítettek a falugazdász kollégák. Mindez területre vetítve országosan összesen 1 717 263 hektár termőföldet érint, amelyből Csongrád-Csanád megye 105 183 hektár területtel részesedik. (Összehasonlításul: 2019-ben összesen országosan 113 581 támogatási kérelmet adtak be a gazdálkodók falugazdász közreműködéssel, 1 687 989 hektár földterületre.) Idén a magyarországi gazdálkodók – kamarai segítséggel együtt – összesen 166 903 darab egységes kérelmet adtak be a MÁK-hoz. Mindenképpen szeretném kiemelni: a hazai agrárium számára hatalmas siker, hogy a koronavírus-járvány ellenére hazánkban a kérelmek 100 százalékát határidőben adták be – az Európai Unióban gyakorlatilag egyedállóan! Az EU számos országa határidő-hosszabbítást kért, ennek ellenére például Angliában a tavalyi kérelmek 88, Franciaországban 73, Ausztriában és Portugáliában 60, míg Lengyelországban mindössze 40 százaléka érkezett be május közepéig. A magyarok 100 százalékos teljesítése a teljes agrárszektor közös sikere!

A pandémia mellett a gazdálkodókat érintő legfontosabb eredmény valószínűleg az új agráradózási szabályok elfogadása. Megyei agrárgazdasági kamarai elnökként mit emelne ki ebben a témakörben, az érintetteknek mire kell leginkább figyelniük?

Szél István: Sokkal többről van szó, mintsem pusztán jogszabály-módosulásokról. Az agrárium gyakorlatilag új lendületet kap: januártól kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások. Hozzáteszem, hogy ebben kamaránk kezdeményező szerepet játszott, hiszen három minisztériummal egyeztettük az új törvényt, amely meggyőződésem szerint megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsítette, és az eddiginél is kedvezőbbé tette az adózást. 2021. január 1-től három szervezeti forma mentén alakul a családi gazdaságok szabályozása: őstermelők, őstermelők családi gazdaságai, családi mezőgazdasági társaságok. Emellett kibővült az őstermelők tevékenységi köre, a kiegészítő tevékenységből a teljes bevétel legfeljebb 25%-a származhat. A kistermelőknél nem minősül kiegészítő tevékenységnek, ha maguk dolgozzák fel a saját gazdaságukban termelt alapanyagot. Jelentős pozitívum, hogy megközelítőleg 1 millió forint bevételig az őstermelőknek nem kell szja-bevallást készíteniük. Az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, kb. 10 millió forintra nőtt. Mintegy 20 millió forint bevételig lesz lehetőség kedvezményes átalányadózásra, és csak a 10 millió forint feletti összeg után kell adót fizetni. Húszmillió forint felett tételesköltségelszámolásra kell áttérni. Az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó közvetlen támogatások nem minősülnek bevételnek, adómentessé váltak.

Új működési forma a közösen tevékenykedő hozzátartozóknak az őstermelők családi gazdasága, akár 80 millió forintig kedvező adózással. Új minősítő kategória jött létre azon gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek, erdőbirtokossági társulatoknak, melynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. Ez a családi mezőgazdasági társaság; a minősítést kamaránknál kell kezdeményezni – ahogyan eddig, úgy ezután is minden segítséget megadunk ebben a témakörben.

A NAK Csongrád-Csanád Megyei Igazgatóságának nyilvántartásában körülbelül 13 ezer aktív tag szerepel. Továbbá a megyében valamivel több mint 400 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet (413 db) és 23.745 egyéni gazdaság működik.

Összességében biztos vagyok abban, hogy ezek a változások a tervezett, többszörösére növekvő támogatásokkal együtt jelentős előrelépést hozhatnak a magyar mezőgazdaság szereplői számára. Az időzítés is megfelelő, a családi gazdaságok átállása folyamatban van, de közben már elérhetőek lesznek az új időszak támogatásai is, a Next Generation EU forrásai is hozzáférhetőek. Kedvezőbb adózási környezet és szélesebb körű támogatási lehetőségek – ez mindenképpen kulcs a fejlődéshez!

Az új szabályozási elemekkel kapcsolatban a kamara megyei szervezete tartott-e fórumokat, s ha igen, akkor mennyit, és ezeken milyen tapasztalatokat szerzett?

Szél István: 2019 novemberétől megyejáró agrár-roadshow keretében kezdtük meg az információk átadását „Javaslat a családi mezőgazdasági vállalkozás intézményére és a mezőgazdasági őstermelői rendszer átalakításra” címmel. 2020 februárjáig 10 településen tartottunk fórumokat, melyek alkalmával közel 1000 gazdálkodót informáltunk. Mivel a személyes találkozások alkalmai a koronavírus-helyzet következtében csökkentek, a körülményekhez alkalmazkodva tavaly számos online konferenciát bonyolítottunk le szerte az országban. A résztvevők minden esetben nagy számban voltak jelen ezeken, és az ott elhangzott kérdésekre vagy rögtön, vagy később e-mailben adtunk választ, ezzel is elősegítve a szabályozások könnyebb átláthatóságát. A megyében 2 online konferenciát tartottunk, 2020. november 24-én és december 8-án. A szakmai előadásokhoz Jakab István, a MAGOSZ és Győrffy Balázs, a NAK elnökein túl 370 fő csatlakozott, sőt számos könyvelő is jelen volt.

A fentiekhez kapcsolódnak-e a pandémiával összefüggő gazdaságvédelmi intézkedések?

Szél István: Igen, mindenképpen. A kormányzat 25+80 milliárd forintos forrással is segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében, és hogy a járvány utáni időszakban könnyebben talpra tudjon állni a gazdaság. A program egyes ágazatokban a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegének növelésén, más ágazatokban pedig új átmeneti támogatási programokon keresztül valósulhat meg. Szeretném leszögezni, hogy az agrár- és élelmiszerszektor egyértelműen bebizonyította: a nemzetgazdaság kiemelt stratégiai és leginkább válságálló ágazata. Nem lehet nem tudomásul venni a tényt, hogy a magyar export-egyenleg legjelentősebb tétele az agrár, élelmiszer pozitívumunk. A mezőgazdasági termékek azok, amikből többet tudunk előállítani, mint amire szükségünk van, ezért érdemes ezt az ágazatot fejleszteni. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket, de az ország termelési potenciálja még ennél jóval magasabb szintre is emelhető. Az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat hazánkban, az 5400 aktívan működő élelmiszer-vállalkozás közvetlenül mintegy százezer embert foglalkoztat, a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagok 65 százalékát dolgozza fel minőségi élelmiszerekké. Magyarország élelmiszer-termelésénél mindig elsődleges szempont a belső piac ellátása, és csak ezt követően történik meg a többlet exportja. Azt remélem, hogy az emberek szemében felértékelődött ezáltal a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar. Kamaránk nem véletlenül indította el az „Én is hazait vásárolok!!” kampányt, hiszen a magyar termékek ár-érték arányban, minőségben is kiemelkedőek. Ha azokat a fejlesztéseket, amelyekre az ágazat készül a következő hét évben, megtesszük, akkor világviszonylatban is nagy értéket fog képviselni a magyar termék. Nem utolsósorban: a magyar termékek vásárlásával a magyar gazdaságot támogatjuk, a magyar munkahelyek megőrzéséhez járulunk hozzá. Ugyanakkor tudjuk, hogy a hazai termékek választásának fontos feltétele az, hogy a magyar agrárium és élelmiszeripar mindent megtegyen a kedvező ár-érték arányért, illetve a jó minőségért: kamaránk ebben tagjainkkal együtt elkötelezett.

Ha már a kormányzat agrárágazatnak szánt támogatásánál tartunk. A forrásokból hozzávetőlegesen mennyi juthat Csongrád megyének, s mely szektorok részesülhetnek kiemelten a rendelkezésre álló összegből?

Szél István: Büszkén mondhatom, hogy erre a kérdésre csak egy nagyon hosszú és számtalan tételt tartalmazó táblázattal tudnék válaszolni, amely természetesen a rendelkezésünkre áll, ám a helyszűke miatt röviden annyit elmondanék, hogy kamaránk közreműködésével az agárpiac megyei szereplői közel 50 milliárd forint támogatási összeghez jutottak 2020-ban.

A támogatások mellett fontos az is, hogy a megyei agrárvállalkozók el is tudják juttatni termékeiket a fogyasztókhoz, s ebből a folyamatból kihagyhatatlanok a multinacionális üzletláncok. Mennyire jellemző a megyében, hogy ők igénybe veszik a helyi termelők termékeit? Van-e esetleg konkrét példa?

Szél István: A magyar gazdák és termelők érdekeinek és megélhetésének védelme érdekében a kamaránk a veszélyhelyzet ideje alatt felszólította a kiskereskedelmi láncokat, hogy helyezzék előtérbe a magyar termékek értékesítését, és vállaljanak szolidaritást a magyar termelőkkel. Ez azért volt indokolt, mert a szóban forgó cégek az élelmiszernek nem minősülő termékek értékesítéséből továbbra is extra bevételt szereztek, miközben külföldről beszerzett élelmiszereket kívántak önköltséginél alacsonyabb árszinten értékesíteni. Az eljárás álláspontunk szerint sértette a magyar termelők érdekeit, és az különösen súlyos hatással lehetett a megélhetésükre. Az intézkedés következtében több áruházlánc is növelte polcain a magyar termékek arányát. A multik polcain megtalálhatók Csongrád-Csanád megyei termelők által előállított élelmiszeripari termékek is, melyre több mint egy tucat térségi példát tudnék mondani. Örömhír számunkra, hogy az érintett cégek száma ezen a területen is folyamatosan nő.

Megyei agrárkamarai elnökként milyen kilátásokkal tekint az előttünk álló időszakra?

Szél István: Biztos vagyok abban, hogy a magyar mezőgazdasági szektor óriási lehetőségek előtt áll, ugyanakkor történelmi jelentőségű feladata is van. Annak idején kamaránk javaslatcsomagjának egyik kiemelt pontja volt a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben, s a kormány bizalmat is szavazott a gazdáknak és a vidéken élőknek. Az élelmiszer-előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosított az uniós vidékfejlesztési források mellé.

Ezzel a lehetőséggel és soha nem látott támogatással mindenképpen élnünk kell, hiszen a XXI. század ezen évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások megteremtése, valamint az egészséges élelmiszer előállítása. Ehhez kapcsolódik az örömteli hír, hogy a kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre. Ennek célja, hogy erősítse a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket. Ezt a döntést nagyon jónak és egyúttal rendkívül fontosnak tartom a magyar agrárium versenyképességének fokozása miatt. Az új testületnek megfogalmazott feladata az is, hogy európai léptékben erősítse meg a magyar közép- és felsőfokú agrárképzést, hozzájáruljon Magyarország szuverenitásának egy évtizede tartó erősödéséhez, illetve bővítse a nagyvárosokon kívül élő honfitársaink életlehetőségeit. A vidéki Magyarország megtartóerejének helyreállítása nagyon lényeges szempont, ezért is örülök annak, hogy ebben a döntéshozó testületben – Stumpf István, Nagy István és Navracsics Tibor mellett – dolgozik Lázár János országgyűlési képviselő, hiszen személyében ezáltal a Dél – Alföld, Csongrád-Csanád megye is nagy hangsúlyt kapott. Ők együtt alakítják majd ki hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját, valamint meghatározzák a szükséges intézkedéseket. Ebben a közös munkában természetesen az Agrárminisztérium mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is aktív javaslattevő szerepet tölt majd be. Ki merem jelenteni: a kamara elnöksége, munkatársai és minden tagja ezen a területen is mindent megtesznek közös sikereink mielőbbi megvalósításáért.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád- Csanád megyei Szervezete