Az Eötvösös alapok jól bírják az építkezést

A Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Eötvös József Technikumot ezúttal Bálintné Dóci Brigitta, az iskola egykori diákja ajánlja.

„… az igazi csodák mindig a komfortzónánkon kívül találhatók”

Bálintné Dóci Brigitta vagyok, 2000-ben érettségiztem az iskolában. Amikor az Eötvösben eltöltött évekre gondolok, melegség járja át a szívem, mert ettől bol-dogabb kamaszéveket nem is kívánhattam volna magamnak. Bár gyorsan kiderült, hogy nem a közgazdaságtan lesz az utam, mégis olyan szilárd alapokat kaptam, melyekre azóta is építkezni tudok.

A gépírástudás és a számítástechnikai ismeretek jelenleg is életem és a munkám fontos részei, de ami talán még lényegesebb, hogy olyan emberi, baráti kapcsola-tok alakultak ki az egykori osztálytársakkal, melyek húsz év távlatából is kiállták az idő próbáját, sőt egyre szorosabbra fűzhetők. Mindegy, hogy milyen messze so-dort az élet bennünket, segítjük és támogatjuk egymást, nyomon követjük egy-más életét, sorsát.

Csínytevésekre nyitott, lázadó kamasz voltam és ez a lázadás – bár sokkal szelí-debb formában – talán még ma is jellemző rám. Mindig kerestem az olyan utakat és lehetőségeket, melyek a hétköznapitól eltérőek, más nézőpontból is láttatják és megmutatják a dolgokat, az összefüggéseket. A középiskola után sok mindent tanultam, a természetgyógyászattól kezdve a talpmasszázson át, a különböző al-ternatív és spirituális kezeléseket felsorakoztató tanfolyamokig. Ezek a vargabetűk mind szükségesek voltak ahhoz, hogy most azt csináljam, amit igazán szeretek.

Webdesigner és virtuális asszisztens vállalkozó vagyok, elsősorban logókat és egyéb grafikai anyagokat, WordPress weboldalakat készítek, illetve a közösségi média felületein támogatom a kisvállalkozásokat megjelenésben és kommuniká-cióban. Mindezek mellett két, számomra nagyon fontos közösséget építek és ápo-lok. Az egyik egy több mint hatvanezer embert tömörítő macskaimádó társaság és a hozzá tartozó weboldal, a Macskamenta Klub, a másik pedig egy önismeretet támogató maroknyi, zárt csoport. Ez a RelaxAnya, ahol a színkonzulensi és man-dalákkal kapcsolatos tudásommal igyekszem támogatni a nőket, anyukákat a rela-xálás, valamint a stresszmentes élet útján. Bár látszólag teljesen eltér a fenti há-rom tevékenység egymástól, de bennem mégis ezer szálon összekapcsolódik, egyikről sem tudok lemondani. Annak ellenére sem, hogy sokszor jelent kihívást az időgazdálkodás. Nyughatatlan és motivált vagyok, jelenleg egy life coach képzésre készülök, mert a folyamatos tanulás továbbra is fontos része az életemnek.

Sosem gondoltam volna a középiskolás évek alatt, hogy ezt egyszer majd így ki-nyilvánítom és szeretni fogom…

Talán másoknak is üzenetet és tanulságot hordoznak a fentiek. Merjünk nagyot álmodni és felébreszteni, megmutatni a bennünk rejlő sokszínűséget és kreativi-tást. Két fontos gondolatot fűznék még hozzá a fentiekhez: az igazi csodák mindig a komfortzónánkon kívül találhatók. A másikhoz Weöres Sándort hívom segítsé-gül:

“Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra…”

Úgy érzem, valamennyi középiskolai tanáromnak köszönettel tartozom, mert mindegyikük hozzájárult valamilyen módon ahhoz, aki most vagyok, mégis ki-emelnék hármat közülük, akik talán a legfontosabbak számomra.

Kordás Józsefné Erzsike néni, egykori osztályfőnököm, aki igazi tyúkanyóként (még mindig) figyeli a sorsunkat és igazán fontos nekünk a véleménye, támogatása (azt hiszem ezt a többiek nevében is mondhatom). A matematika és én két külön vi-lágban élünk, csak Erzsike néni a híd közöttünk. Sok önfeledt pillanatot okozott nekem a humoros szösszeneteivel, elszólásaival, ezek mindig segítettek könnyeb-bé tenni a matek órákat.

Petróczi Sándorné Ili néni, aki úgy olvasta az órán Radnótit, hogy még most is meghatódom és könnybe lábad a szemem. Akkor persze kajla kamaszként sosem ismertem volna be, de mostanra beért minden, amit ő tanított. Neki köszönhe-tem a versek szeretetét, illetve azt, hogy imádok olvasni. Rengetegszer eszembe jut, nagy szeretettel gondolok rá és rendkívül hálás vagyok érte. Sokszor el szeret-tem volna mondani neki, remélem, most ez a néhány sor eljut majd hozzá. Hege-dűs Zoltán tanár úrnak az informatikai tudásom alapjait köszönhetem, amit olyan szilárdra sikerült megalkotnia, hogy arra nyugodt szívvel tudtam építkezni. Ha ak-kor és ott nem ő a tanárom, talán ma én sem lennék webdesigner.

A webdesign munkáim egy része a MandalaDesign (facebook.com/mandalawebdesign) oldalon érhető el, de aki szeretne, találkoz-hat velem a RelaxAnya csoportban (facebook.com/groups/relaxanya), vagy a Macskamenta Klub felületein.