quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 09. 06. szombat
  -  Zakariás
Promenad.hu archívum

Az ukránok kétharmada tart attól, hogy Oroszország megtámadhatja Ukrajnát

2021. április 09.

Az ukránok mintegy kétharmada tartja valószínűnek, hogy Oroszország hamarosan nagyszabású háborút indít Ukrajna ellen – derült ki abból a felmérésből amelyet a Rejting neves közvélemény-kutató központ végzett a napokban, és amelynek az eredményét pénteken hozták nyilvánosságra.

Az április 6-7-én végzett felmérés során 2500 felnőttkorú ukrajnai lakost kérdeztek meg telefonon. A megkérdezettek 36 százaléka magasnak minősítette annak a valószínűségét, hogy Oroszország teljeskörű inváziót indít Ukrajna ellen, 31 százalékuk ennek veszélyét közepesre értékelte, míg 15 százalék alacsonyra és 12 százalék válaszolta azt, hogy nem lát ilyen veszélyt.

A szakértőket idéző Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte: összehasonlítva azzal a válsággal, amikor 2018-ban Oroszország elfogott három ukrán hadihajót a Kercsi-szorosban és őrizetbe vette a hajón szolgálatot teljesítő haditengerészeket, most másfélszer annyian tartanak az orosz agresszió kiterjedésétől az ország egészére, mint akkor. Emlékezetes, hogy 2018-ban Ukrajna több térségében, csaknem az ország felében rendkívüli állapotot is bevezettek az incidens után.

Az elemzők kiemelték még, hogy a nyugati és a középső országrészben lakók most jobban tartanak a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiterjedésétől, mint a keleti és a déli régiókban élők.

Közben Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese az lb.ua hírportálnak adott, pénteken közölt interjújában kijelentette, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus legutóbbi kiéleződése után Kijev rögtön kezdeményezte az úgynevezett normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország újabb csúcstalálkozóját, de a Kreml ezt visszautasította. Szavai szerint Oroszország a legutóbbi, 2019 decemberében Párizsban tartott normandiai csúcson született megállapodásokból semmit sem tartott be, kivéve a tűzszünet tető alá hozását, de még azt is folyamatosan megsérti. Hozzátette, hogy ezért most hármas, ukrán-német-francia megbeszélést terveznek.

Zsovka ugyanakkor úgy vélekedett: nem lehet kimondani, hogy a minszki és a normandiai formátum “blokkolva van”. Rámutatott, hogy a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport továbbra is tart üléseket, a normandiai négyek pedig tanácsadói szinten egyeztetnek. Szavai szerint úgy tűnik viszont, hogy Moszkva ezeket a tárgyalásokat szándékosan “nem konstruktív” mederbe tereli.