A vásárhelyi állatorvos válaszol – így védd meg kedvenceidet a vérszívók ellen

A jó idő beköszöntével – és gyakorlatilag egész évben – nagyon fontos és sarkalatos kérdés, hogyan védjük meg háziállatainkat a külső élősködők ellen. Legyen szó bolháról, szúnyogról vagy kullancsról, többféle megoldás is létezik a vérszívók elleni védekezésre. Az állatorvos válaszol című újdonsült rovatunk keretében Dr. Horváth Zoltán, a Kék Kereszt Állatgyógyászati Centrum állatorvosa ismerteti a lehetőségeket.

Mely időszakban, milyen élősködőknek vannak kitéve kedvenceink?

Tekintve, hogy az elmúlt telek enyhék voltak – a vérszívók létszáma pedig hideg időben szokott jelentősen lecsökkenni –, és kimaradtak a kemény fagyok, ma már sajnos nem szezonális, nem évszakhoz kötött a fertőzésveszély, hanem gyakorlatilag egész évben jelen van. Nemcsak kullancs és szúnyog, de a bolhát se felejtsük el. A bolha okozza ugyan a legkevesebb maradandó kellemetlenséget – azáltal, hogy megcsíp, és viszket –, azonban olyan kórokozók tapadhatnak a lábára, mint például a féregpeték, ezért nemcsak külső, de a belső élősködök ellen is érdemes és ajánlott védekezni. Ezt két-háromhavonta szoktuk javasolni.

Milyen betegségeket terjesztenek például a kullancsok?

A kullancsok által terjesztett három legismertebb betegség a Lyme-kór, a fertőző agyhártyagyulladás és a babéziózis – az első kettő ugyebár az emberre is nagyon veszélyes.

A babézia egy egysejtű vérélősködő, amely a kutyák vörösvértesteit roncsolva vérszegénységet vagy halálos kimenetelű szövődményeket okozhat az állatnak. Magas lázzal, szapora légzéssel és elesettséggel jár, a látható kötőhártyák elszíneződnek, és kávébarna színűvé válik a vizelet. Ezek a tünetek napokkal a kullancscsípés után is jelentkezhetnek. Nagyon fontos, hogy bármelyik tünet észlelése esetén minél hamarabb forduljunk állatorvoshoz, hiszen a babéziózis kezelés nélkül akár halálos kimenetelű is lehet.

A Lyme-kór antibiotikummal szerencsére szépen gyógyítható, viszont sokkal egyszerűbb megelőzni, mint diagnosztizálni és kezelni. A tünetek jelentkezéséig akár hónapok is eltelhetnek, a kutyák bágyadtak és erőtlenek lesznek, esetleg sántíthatnak.

A fertőző agyhártyagyulladás már vírusos betegség, a kutyáknál kevesebb problémát jelent, mint az embereknél, akár tünetmentes is lehet. Ha megjelenik náluk, akkor inkább az idősebb korosztályt viseli meg jobban, a fiatalabb kutyák hamarabb átlendülnek rajta. Központi idegrendszerű tünetek jelentkeznek elsősorban, de pontos diagnózis inkább csak labor körülmények között mondható. A kutyák esetében sajnos nincs ellene vakcina, ezért fontos a kullancsok folyamatos távol tartása.

Hogyan lehet a vérszívók ellen hatásosan védekezni?

Többféle módszer is létezik: lehet úgynevezett spot-on készítményeket alkalmazni, amiket az állat testfelületére, a bőr felszínére kell cseppenteni. Ezek jellemző módon olyan 21-28 napig fejtik ki hatásukat, és tartják távol az élősködőket. A másik mód a tablettás készítmények alkalmazása, ebből is van többféle, többek között olyan, ami negyed évre ad védettséget a kutyának a bolhák és kullancsok ellen. A biológiában azonban sosincs száz százalék, mindig előfordulhat, hogy egy-egy kórokozó mégiscsak megbetegíti a kutyát, ezért folyamatosan felügyelni kell a dolgokat.

Mit tehet az a gazdi, aki gyakran kirándul olyan helyen a kutyájával, ahol nagy a fertőzöttség?

Ajánlatos kombinálni a védekezési módokat. Vannak megbízható nyakörvek, melyek nyolc hónapon keresztül hozzák a kívánt hatást, de ezt ki lehet egészíteni különböző spray-kel vagy a fentebb említett spot-on készítményekkel is. Minél összetettebb a védekezés, annál eredményesebb a védelem.

Mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj?

A kullancs azért is veszélyes, mert a nyálában egy érzéstelenítő szer van. Körülbelül két-három óra, míg átfúrja a bőrt, hihetetlen, de mégsem érezzük meg mi sem, és az állatok sem. Ezáltal általában nem tudjuk időben eltávolítani. A fertőzés akkor jöhet létre, ha az állat vérével érintkezik a kullancs, de azért nem kell nagyon megijedni, nem minden kullancs fertőz, azonban célszerű, ha mindegyikre úgy tekintünk, mint potenciális fertőzéshordozó.

Fertőzöttség esetén megváltozik az állat viselkedése. Ez nyilván betegségtől is függ, de babézia és Lyme-kór esetén például gyakori a kötött mozgás, a láz, a szapora légzés vagy a levertség. Ezek nagyon hasonló tünetek lehetnek, tehát ha a legkisebb gyanú is felmerül a gazdiban, mindig kérjük, hogy forduljon állatorvoshoz, lehetőleg minél hamarabb, hiszen akkor tudunk eredményesen segíteni. Az időtényező nagyon-nagyon fontos, minden betegség esetén.

A legjobb, ha figyelemmel kísérjük, és séták után gondosan átnézzük háziállatunkat, főleg ha árteres, füves-gazos, párás területen kirándultunk, hiszen az melegágya a kullancsoknak.

A vásárhelyi állatorvos válaszol című rovatunk a következő héten is izgalmas témával jelentkezik!