Új szabályozás segíti az önkéntes integrációkat a mezőgazdaságban

A vertikális integrációnak valódi együttműködési forma szabályozásának létrehozása támogatja a megbízható partnerkapcsolatok fejlesztését az élelmiszerláncon belül, ezzel a kormány a termelőknek értékesítési stabilitást, a felvásárlóknak pedig kiszámítható árualap biztosítását kívánja nyújtani – közölte az Agrárminisztérium pénteken az MTI-vel.

Az 1-jén lévő termelővédelmi csomag tartalmazza azt az új szabályozást is, amely lehetővé teszi a lehetőségek megteremtését az önkéntes januárban induló termelő, termelő és az őket integráló vállalkozások termeltetői együttműködések létrehozására.

A termeltetői a termeltető és termelő kölcsönös érdekek alapján, önkéntesen kereshető gazdasági együttműködési forma. Mindez tehát nem kötelező együttműködések számára, de egy tiszta keretrendszer alkalmazásának választási lehetőségét jelenti.

Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is.

Ez a forma a vertikális integráció, az élelmiszerláncban egymás után következő szereplők együttműködése – írták.

A közlemény szerint a vertikális integráció a termeltetői szerződés megkötésével jön létre, amely az érintett termékek termeléséhez, a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokért – többek között az állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – biztosítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmaz.

A termeltetői szerződéseknek a mezőgazdasági termelő részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további szolgáltatások is szükségesek.

A szolgáltatások az értékesítés és a termék megvásárlásának vállalása mellett többek között a termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet.

Fontos, hogy a termeltetőiben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás szerződéshez kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető

– tették hozzá.

Egy-egy ágazatban a szakmaközi szervezetek vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítséget nyújthatnak a szerződéses konstrukciók megalkotásában.

Kérésükre az agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá. Ezek a mintaszerződések meghatározzák az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciát.

A termeltetőket és a termeltető szerződéseket a Magyar Államkincstár nyilvántartásba veszi. A középtávú célok között szerepel, hogy a jövőben várható támogatási konstrukcióknál megjelenhet a pozitívan értékelt együttműködési formák, amelyek között a konstrukció is.

A termeltetői szerződések további részletes szabályozása hamarosan miniszteri rendeletben megjelent meg – olvasható a közleményben.

borítókép illusztráció