Messze elmaradnak a csongrád-csanádi termésátlagok az országostól

Egyre nehezebb helyzetben vannak a mezőgazdászok Csongrád-Csanád vármegyében, ahol évek óta jóval kevesebb kukoricát és napraforgót takaríthatnak be, mint nyugat-dunántúli társaik. Szél Istvántól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnökét kértünk értékelést.

Országszerte véget ért az idei betakarítás és az őszi vetés – közölte az Agrárminisztérium a múlt héten. Szél István a Promenad24-nek elmondta: Csongrád-Csanádban az időjárási szélsőségek ellenére rendben lezajlottak a földeken az őszi munkálatok a szántóföldi növénytermesztésben, már csak egy-egy gépet lehet látni a vásárhelyi és a makói határban.

A vármegyei kamarai elnök hozzátette, a vetések során az őszi kalászosok, például a búza, az árpa és a repce került a földekbe, valamint talajmunkákat, például tarlóhántásokat és mélylazításokat végeztek.

Alulról sem súrolják a vármegyei számok az országos átlagot

Idén országosan átlagosan 5,8 tonna búza termett hektáronként. Csongrád-Csanád vármegyében ez 5,4 tonna. A kukorica esetében már nagyobb a különbség, az országos 5,5 tonna/hektár helyett nálunk az időjárási viszontagságok és az aszály miatt mindössze 3,3 tonna/hektár a termésátlag.

Ez kritikán aluli, és már a harmadik olyan év, ami veszteséget termel a gazdáknak

– jelentette ki Szél István.

Míg a Nyugat-Dunántúlon 7,8-8,5 tonna kukorica terem öntözetlenül hektáronként, vármegyénkben ennek töredékét arathatják le a gazdák. Ez hektáronként több százezer forint mínuszt termel, miközben a költségek ugyanannyiba kerülnek, mint máshol. A szakember kifejtette: ez azt eredményezheti, hogy kevesebben vetnek majd kukoricát, mint eddig, vagy néhányan a pénzkiesés miatt kihagynak valamilyen agrotechnikai, növényvédelmi beavatkozást. A kukoricához hasonló a napraforgótermés is, ugyanis az országos átlag 2,5 tonnát messze nem éri el a vármegyei 1,8 tonna.

Nagyon kellene a víz, akár egy falat kenyér

Az elnök azt is elmondta, hogy az elmúlt hetekben porban vetették el az őszi kalászosokat. – 200-250 milliméter csapadék hiányzik a földekről. Az ásott kutakban 6-7 méter mély a talajvízszint, katasztrofális a helyzet. Jó lenne egy kiadós csapadék és egy olyan tél, amelyen jelentős mennyiségű hó esik, mivel a föld évek óta nem kapja meg azt a mennyiséget, amit el tudna raktározni. Nem egyszerű a mezőgazdászok élete a Dél-Alföldön – mondta még el még Szél István.

Borítókép: Illusztráció/Archív