Irány a Magas-Tátra 2015 m-es magasságában fekvő menedékháza – sok fotó és videó!

Ezúttal a Téry-menedékházhoz kalauzoljuk el Olvasóinkat. Kalandos túra sok fotóval és videóval. Köd, patak, vízesések, sziklák és a végén a napsütötte panorámával.
Túrám során sokáig vendégem volt a köd vagy ha úgy tetszik a felhőben túrázhattam egyre magasabbra. Egyrészt talán pont a köd adta meg őszi túra feelingjét, másfelől jó néhány km-en keresztül a Nagy-Tar-patak mentén vezet a túrajelzés. Nem csak a patak csobogó hangja repített a hegyi túrázás világába, hanem a patak számos pontján található vízesések, amely közül a Nagy-vízesés rendelkezik a legnagyobb, 13 m-es zuhataggal. Amint 1600-1700 m-es magasságot ha lassan is, de észrevehető mód ritkulni kezdett, egyre több napfény szűrődött át rajta, míg egyszer hőn áhított napsugarak utat törtek maguknak, amit egy nagy mosollyal nyugtáztam. A felfelé vezető utamon még serpákkal is találkoztam.

A ködtenger felett bámulatos panoráma tárult szemeim elé. A ködpaplan igen gyorsan mozgó, hullámzó teteje leginkább egy gőzölgő vízhez volt hasonlítható. Közel 5 órányi séta után végre megérkeztem túrám célpontjához, a tengerszint felett 2015 m-en fekvő Tery menedékházhoz, amely szomszédságában rögtön több tengerszem szépíti meg a hegyi panorámát. A felvételek ugyan nem adják vissza, de itt már kellemetlenül hideg szél fújt, addig a ködben lejjebb szinte meg sem mozdult a levegő és hidegérzetem sem volt.

Miután kívülről alaposan körbejártam a menedékházat gondoltam megnézem belülről is vajon milyen. A benti környezet már-már mondhatni családiasan otthonos volt, igaz a vendégszobákba nem pofátlankodtam be. Egy bárpultnál enni és innivalót kérhettem, persze megfelelő árazás mellett hiszen ne felejtsük ide mindent a serpák hoznak fel. Ami még érdekes volt az itt megszálló vendégeknek, turisták részére tusoló és wc helység is helyet kapott. Fájó szívvel kevéssel napnyugta előtt elindultam lefelé Tátraerdőfalvára, ahová sötétben, fejlámpám fénye mellett térhettem vissza.
Fotók és videó: Bodrogi Attila