Ma sem ment ki a divatból a velocipéd

Mind a mai napig rendeznek világversenyeket az 1860-as évektől gyártott kerékpárok modern változataival.

Nem mindennapi kerékpárokat, többek között velocipédeket is bemutat az ország számos rendezvényén a debreceni kerékpárgyűjtő és restaurátor. Katona Attila nemrég Csanádpalotán járt, ahol elmondta: ő egy 1870-ben gyártott cseh velocipéd pontos replikáját használja naponta, mert az eredetit sajnálja. Sokan azt gondolnák, hogy ez az elől óriási, hátul pedig apró kerékkel rendelkező járgány kiment a divatból. Ez nem így van, hiszen mind a mai napig rendeznek vele versenyeket, a magyar Halápi Sándor például kétszeres világbajnok.

Katona Attilától megtudtuk: a velocipédekre csak hátul lehet felszállni és onnan is kell leszállni, oldalról – ahogy a mostani kerékpároknál – nem lehetséges. A gyűjtő kiemelte: hatalmas érzés ezzel a típussal kerekezni, ráadásul mindenhol meg is csodálják, ahol megfordul vele.

A debreceni férfi arról is beszélt, hogy őt gyermekkora óta érdeklik a kétkerekűek. Diákként nem csak hajtotta őket, hanem meg is tanulta a javításukat. Az akkori szerelemből ma már hivatás lett, ugyanis saját műhelyt nyitott. Emellett több magyarországi múzeum számára is vállalja régi kerékpárok restaurálását.

Az első ilyen típusú kerékpárt – ami még fából volt – Franciaországban készítették el először. Aztán idővel a fát felváltotta a fém. A velocipédek gyorsan elterjedtek Európában, mert jóval nagyobb távolságokat lehetett velük megtenni. Ennek pedig a fő oka az volt, hogy már nem lábbal, hanem két pedál segítségével lehet őket hajtani.

A nagy távolságok megtétele pedig egy magyarhoz köthető. A tordai tanár, Borbély György bejárta vele a fél kontinenst. A Kolozsvári Atlétikai Club sportembere az 1889-es párizsi világkiállításra kerekezett el egy velocipéddel. Hazafelé pedig eltekert Torinóba, ahol akkoriban Kossuth Lajos élt száműzetésben.