Bakondi György: őrizzük a határt, nem a migrációt kezeljük

Brüsszel megint hátba támadta hazánkat, de az biztos, hogy a kormány a migrációs politikáján nem változtat, a magyar emberek ugyanis párthovatartozástól függetlenül nagy arányban támogatják erőfeszítéseit – szögezte le a szakértő.

Továbbra sem szerepel a brüsszeli migrációs paktumban és a most közzétett tízpontos európai feladattervben a magyar határőrizeti rendszer működésének két fontos alapja – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György kifejtette: az egyik, hogy illegálisan, jogellenesen, bűnözők segítségével, erőszakosan, okmányok nélkül, ismeretlen személyazonossággal nem lehet belépni a határon, „tehát őrizzük a határt, nem pedig kezeljük a migrációt”. A másik pedig, hogy lehetőség szerint nem a magyar határon, „pláne nem magyar területen” engedjük a menekültkérelmek benyújtását, hanem Szerbiában vagy bármely más magyar nagykövetségen, és aki jogosult menekültstátuszra, kap okmányt, és beutazhat Magyarországra. E két tényező miatt indult 2020-ban európai bizottsági eljárás, amely nemrég Magyarország „példátlanul súlyos” pénzbüntetésével zárult – mondta a belbiztonsági főtanácsadó.

Bár a migrációs paktum tartalmazza, hogy a külső határokat őrizni kell, de a schengeni követelményeket teljesítő magyar határőrizeti rendszert „hátba támadták”, sőt azt szeretnék elérni, ha ezen a rendszeren változtatna az ország – jelezte Bakondi György. Hozzátette, hogy 2015-ban 400 ezer illegális migráns lépett be Magyarországra, 387 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, de egyetlen elbírálását sem várták meg, a nyitott táborokból továbbmentek Ausztria felé. Önmagában tehát a kerítés nem elégséges, bár „a kettős mérce tetten érhető” ebben is, mert a litván kerítést nemrég jónak nevezte az EU biztosa.

Bakondi György a 80 milliárd forintos büntetéssel kapcsolatban azt mondta: döntés-előkészítésnél tart a kormányzat, mérlegeli, miként oldható meg „a példátlanul súlyos pénzügyi és politikai nyomásgyakorlás” problémája. Úgy vélekedett, hogy a büntetés nem a tranzitzónák megszüntetésével függ össze, sokkal inkább Magyarország békepárti politikájával, és szeretnék elérni, hogy a gazdaság megroppanjon, és ezzel kormányváltás következzen be. „Ez nem fog sikerülni”, a legutóbbi választáson is komoly felhatalmazást kapott a kormány a béke érdekében folytatott erőfeszítések helyességével és a migrációval kapcsolatos magyar állásponttal összefüggésben. Mindent megtesz a kormány, hogy erre a csapdahelyzetre megoldást találjon – jegyezte meg a belbiztonsági tanácsadó.

A lehetséges megoldások között említette, hogy a kiszabott bírságba számítsák bele a schengeni külső határ védelmében 2015 óta fizetett magyar kiadásokat, amelyekre nem érkezett támogatás, pedig reálisan az ötven-ötven százalékos költségmegosztás lenne indokolt. „De az is biztos, hogy a kormány a migrációs politikáján nem változtat”, a magyar emberek párthovatartozástól függetlenül nagy arányban támogatják a magyar kormány erőfeszítéseit.

Bakondi György arra is kitért, hogy a most alakuló Európai Parlamentben várható változások és a novemberi amerikai választások után talán a migrációval kapcsolatos „súlyosan téves” EU-s álláspontot is felül lehet bírálni. Megemlítette, hogy az Európai Néppárt és a szocialista-liberális pártcsalád megállapodást kötött az európai vezető tisztségekről, tehát azt a változást, amelyet az európai polgárok kifejeztek a szavazatukkal a parlamenti összetétel alakításában, „semmibe veszik”. Kiderül majd, hogyan alakulnak a frakciók és az erőviszonyok, kialakulhat-e egy jobboldali, konzervatív, szuverenista erőközpont, amelyik képes „a vadabbnál vadabb és súlyosabbnál súlyosabb elképzelések” megállítására – mondta a belbiztonsági főtanácsadó.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán