Sarokház-gate: hallgat a jegyző az elbaltázott szerződésről

Több tízmillió forint folyt ki az ablakon, a budapesti fővállalkozó felmarkolta az előleget, a helyi alvállalkozók a pénzük után futnak, a főtér szétbombázva, a munka hónapok óta áll. A város számára súlyosan hátrányos szerződést Márki-Zay Péter írta alá, de az ügyben a jogi felelősség kérdése is megkerülhetetlen. A vásárhelyiek válaszokat várnak a jegyzőtől, ám Angyal Zsolt hallgat és sunnyog.

Dagad a botrány a belváros rehabilitációjával kapcsolatban kötött, alaposan elszúrt szerződés, szerződések körül! Több tízmillió forint folyt ki az ablakon, a budapesti fővállalkozó felmarkolta az előleget, a helyi alvállalkozók a pénzük után futnak, a főtér szétbombázva, a munka hónapok óta áll. Ez mindennek nevezhető, csak gondos, hatékony ügyintézésnek és a vásárhelyi adófizetők pénzével való felelős gazdálkodásnak nem, ezért az itt élők joggal várnak válaszokat arra, mi is történt pontosan a torony alatt, amikor 2023. június 27-én Márki-Zay Péter aláírta a megállapodásokat. A Kossuth tér rehabilitációjának második, illetve harmadik ütemeként a Sarokház előtti teret, illetve az Ótemplom kertjét akarja átalakítani, felújítani a város, erre összesen mintegy nettó 200 millió (bruttó 254 millió) forint értékben szerződtek a budapesti Trigon Home Kft.-vel, csakhogy mára kiderült, a fejlesztés ezer sebből vérzik.

A napokban Cseri Tamás fideszes képviselő kikérte a Sarokház előtti tér átalakítására vonatkozó, nettó 165 milliós kontraktust. A lapunk birtokába jutott szerződésről az általunk megkérdezett jogi szakértő határozottan kijelentette: az a város számára súlyosan hátrányos, a fővárosi fővállalkozó számára annál előnyösebb. Többek között azért, mert a törvény szerint járó 5 százalékos minimumelőleg helyett a fővállalkozó 30 százalékos előleget kapott, amihez biztosítékot sem kötött ki az önkormányzat. Az ügy politikai felelőse egyértelműen a polgármester, aki aláírta a dokumentumot, ugyanakkor a jogi felelősség sem kerülhető meg. Egy ilyen, igen jelentős beruházást jogilag alaposan elő kell készíteni, feltétezhető, hogy több kézen is keresztülmegy az anyag. A szokásos ügymenet alapján foglalkoznia kell(ene) vele a városháza jogi irodájának, az azt vezető aljegyzőnek, valamint végső soron a város jegyzőjének is. A Cseri Tamáshoz eljuttatott dokumentumból viszont nem derült ki, hogy szignálta-e, jogi értelemben jóváhagyta-e a szerződést Angyal Zsolt jegyző vagy Petrovics György aljegyző.

„Jogi értelemben a felelősség mindenféleképpen a polgármesteri hivatalt vezető jegyzőé. Ha ő készítette elő, hagyta jóvá, szignálta le a város számára súlyosan hátrányos, számos mulasztással terhelt szerződést, akkor azért, ha pedig ez nem történt meg, s nem ellenőrizte, nem kontrollálta a több száz milliós önkormányzati beruházásról szóló megállapodást, akkor azért” – foglalta össze a lapunknak nyilatkozó jogi szakértő.

A Promenad24 természetesen megkereste Angyal Zsolt jegyzőt, napokkal ezelőtt elektronikus levelet küldtünk neki. Válaszok egyelőre nem érkeztek, a jegyző tehát egyelőre hallgat és sunnyog, pedig a történtek tisztázásához elengedhetetlen lenne, hogy megszólaljon. Az alábbi kérdésekre várjuk Angyal Zsolt feleleteit a vásárhelyi adófizetőkkel együtt (amennyiben reagál, arról tájékoztatni fogjuk az olvasókat):

• Ki szignálta, ki hagyta jóvá az önkormányzat és a Trigon Home Kft. között megkötött, a polgármester által aláírt két szerződést (Sarokház előtti tér, Ótemplom környezete): a jegyző vagy az aljegyző/jogi irodavezető?
• Ha egyikük sem szignálta, egyikük sem hagyta jóvá, az hogy történhetett meg, mi volt annak az oka?
• Amennyiben Ön mint jegyző (vagy munkatársai közül az aljegyző/jogi irodavezető) kézjegyükkel is jóváhagyták a két szerződést, mi annak az oka, hogy törvény szerint járó 5 százalékos minimumelőleg helyett a fővállalkozó hatalmas, 30 százalékos előleget kaphatott a megállapodás alapján? Ki javasolta ezt, ki készítette elő, és milyen megfontolásból? Pontosan mekkora előleget és mikor vett fel a két beruházáselemre a Trigon Home Kft.?
• Hogy fordulhatott elő, hogy nem építettek be olyan biztosítékokat a szerződésbe, amely a megrendelő érdekeit szolgálja? Például miért nem kötötték ki, hogy az 5 százalékot meghaladó előlegrész, azaz a vállalkozói díj 25 százalékos részének tekintetében előleg-visszafizetési biztosítékot írnak elő arra az esetre, ha a vállalkozó nem vagy nem szerződésszerűen teljesít? Nem gondolja-e, hogy ez által a vállalkozót mentesítették ezen biztosítéknyújtási kötelezettség alól?
• Miért nem rendeltek az egyes részteljesítésekhez, ütemekhez határidőt, s írtak elő ezekhez kötbérfizetési kötelezettséget?
• Miért nem tették kötelezővé a szerződésben a kivitelezési ütemterv készítését? Ha nem volt kötelező, készült-e ilyen kivitelezési ütemterv a fent ismertetett két beruházáselem kapcsán? Rendeltek-e bármilyen szankciókat ahhoz, ha a kivitelező nem tartja az ütemtervet?
• Márki-Zay Péter polgármester arról nyilatkozott, hogy a projekt kapcsán nincsenek kifizetve az alvállalkozók. Ön szerint ez hogyan történhetett ez meg? Megkapta, megvizsgálta-e az önkormányzat a fővállalkozótól érkező azon dokumentumokat, melyek az alvállalkozók számláinak rendezését igazolják? Ha nem, ennek ellenére utaltak-e vállalkozói díjrészt a Trigon Home-nak? Miért? Mikor és mekkora összeget?