Kocsis Máté nem kertel: a templomrombolások Európa jövőjét is elpusztítják

Megint olyanok támadnak ránk, akik a kereszténységet mint megunt, avítt kacatot kihajítanák az ablakon, tagadják a kereszténység megtartó erejét, és kiradíroznák azt a múltból és a jelenből, a jövőből pedig végképp. A magyarságnak meg kell védenie magát – üzente a Fidesz frakcióvezetője.

A keresztény kultúra nemcsak egy erőforrás a számos erőforrás közül, hanem minden erő forrása – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap a Bács-Kiskun vármegyei Apostagon, a felújított református templomban tartott hálaadó istentiszteleten. Kocsis Máté úgy fogalmazott: a keresztény kultúra „olyan erős abroncs, amely éltette közösségeinket, a nemzetet, a családjainkat, a hajdan élt és majdan élő nemzedékeket, tehát múltat és jövőt összefog”. Magyarország falvai és városai ezért nem maradhatnak templomok nélkül, meg kell azokat őrizni a jövő gyermekei számára – emelte ki.

Azt mondta: a kormány ennek szellemében foglalta az alaptörvénybe a magyarság, a magyar államiság keresztény gyökereit. „Mert keresztény hit nélkül semmivé foszlik minden, ami az európai embert naggyá és erőssé tette, vagy teszi még mindig” – fűzte hozzá Kocsis Máté. A politikus szerint a keresztény szabadság és szeretet a forrása annak a békének és jólétnek, amely ma még mindig a nyugati ember kiváltsága, és Szent Istvánnak köszönhetően a magyarok kiváltsága is. „Kereszténység nélkül mindezek elvesznek” – jelentette ki.

Kocsis Máté hangsúlyozta, a reformátusok jól tudják, hogy egyszerre kétféle templomot kell tisztelni és rendben tartani az ember élete során: a kőből épült templom a gyülekezet háza, a húsból és vérből felépült templom pedig a keresztény ember szíve. Azt mondta, a kettő közül mindig a szív lesz a fontosabb, mégis a templom rendje és tisztasága a szív rendjének és tisztaságának tükörképe. Így válik a két dolog eggyé, a másik támaszává. „Vagyis akik gondot fordítanak a gyülekezet házára, azok lélekben és szívben is megerősödnek” – tette hozzá.

A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ma a nyugati világban „sajnos egyre kevesebb templom van, amit tisztán és rendezetten tartanak, ehelyett inkább lerombolják őket mint valamilyen közveszélyt jelentő épületet, amelyre a hatóságok kiadják a bontási engedélyt, és amely mintha már senkinek sem hiányozna, mert régóta nem illeszkedik a település imázsához”. Pedig a templomok nemcsak építészeti alkotások, és nemcsak a helyi identitást, a helyi közösséget erősítik, hanem egy másik valóság földi helyei is – jegyezte meg.

Kocsis Máté azt mondta: az elmúlt században „sorra jöttek olyanok, akik megpróbálták az európai ember szívéből kiirtani a keresztény Isten iránti vágyat, megpróbálták megmérgezni a keresztény közösségek életét, sőt egyenesen el akarták pusztítani őket”. Szép számmal vannak olyanok ma is, akik „a kereszténységet mint megunt, avítt kacatot kihajítanák az ablakon, akik tagadják a kereszténység megtartó erejét, és kiradíroznák azt a múltból és a jelenből, a jövőből pedig végképp” – fogalmazott.

A politikus kitért arra, templomok nélkül eltűnik az a biztos pont, ahová felemelhetjük a tekintetünket, bárhol is vagyunk éppen; a templomtorony mindenhonnan látszik, a harang hangja pedig mindenhova elhallatszik. „Általa tudjuk, hogy merre kell mennünk, tudjuk, hol van az otthon, hol van mindaz, ami vagyunk. A templom iránytű” – mondta, hozzátéve: a magyarok ezer éve építik a templomokat, hogy azok messziről látszódjanak és hallatszódjanak.

A fotó archív