Az orosz-ukrán háború 622. napja – FRISSÜL

Immár hatszázhuszonkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: csaknem kétszáz gyermeket evakuáltak Kupjanszk térségéből

Az ukrán hatóságok eddig 190 gyermeket evakuáltak a Harkiv megyei Kupjanszk környékéről, hogy megvédjék őket az orosz hadsereg ágyúzásaitól – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója kedden a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a gyermekek kimenekítése tovább folytatódik. Szavai szerint az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg változatlanul támadásokat hajtott végre Harkiv, Izjum, Csuhujiv, Bohoduhiv és Kupjanszk térségében polgári infrastrukturális létesítmények ellen. A harkivi régió több mint 17 települését vették tűz alá – írta.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők kedden csapást mértek egy – közelebbről nem megnevezett – infrastrukturális létesítményre Krivij Rih város mellett. Az eddigi információk szerint senki sem sérült meg. A kormányzó arról is hírt adott, hogy hétfő este óta az oroszok háromszor lőtték nehéztüzérséggel Nyikopol térségét, aminek következtében egy helyi lakos megsérült, továbbá károk keletkeztek egy templomban, hét lakóházban, egy melléképületben, két személygépkocsiban, valamint villany- és gázvezetékekben.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz csapatok nyolc nap alatt másodjára lőtték a megyeszékhelynek ugyanazt a területét, és egy üres raktárt romboltak le.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka arról adott hírt, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz TOSZ-1-es termobárikus rakéta-sorozatvetőt és két önjáró tarackot. Közölte, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek egy nap alatt 1322 feladatot teljesítettek, aminek következtében az ellenség vesztesége elérte az 583 főt.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 890-nel 306 860-ra emelkedett. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit és 21 tüzérségi rendszert.

Megérkeztek az első holland F-16-os harci repülők a romániai kiképzőközpontba

Megérkezett a holland légierő öt F-16-os harci repülőgépe kedden Romániába, a holland, dán és román légierő, valamint az amerikai Lockheed Martin vállalat együttműködése révén megalapított Európai F-16-os Kiképzőközpontba (EFTC) – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).

A holland F-18-asok a Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó Duna-hídja mellett található fetesti-i 86-os légitámaszponton szálltak le, ahol a NATO, valamint az ukrán hadsereg F-16-osokon szolgáló pilótái számára alakítanak ki nemzetközi kiképzőközpontot.
A tárca közleménye szerint az EFTC elősegíti a szövetséges erők együttműködését, hozzájárul a közös műveleti normák kialakításához és az Észak-atlanti Szövetség védelmi képességeinek erősítéséhez a fekete-tengeri és kelet-európai térség összetett kihívásaival szemben.
A megállapodás szerint a román védelmi minisztérium az EFTC rendelkezésére bocsátja a 86-os légitámaszpontot, és a kiképző létesítményeket, míg a Holland Királyi Légierő F-16-os repülőgépeket, a Lockheed Martin pedig az oktatókat és a karbantartást biztosítja.
Az EFTC hozzájárul a román pilóták képzési folyamatának felgyorsításához, a román hadsereg ugyanis 32 Norvégiából nemrég vásárolt F-16-os repülőgép fogadására készül.
„Az Európai F-16 Kiképzőközpont létrehozásával Románia elkötelezett amellett, hogy magas színvonalú képzési környezetet biztosítson, hozzáférést biztosítva a legkorszerűbb technikai erőforrásokhoz és szaktudáshoz, nemcsak a román pilóták, hanem a szövetséges és partner államok, köztük Ukrajna pilótái számára is” – zárul a MAPN közleménye.
Október elején a dán védelmi minisztérium közölte: Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével egy új nemzetközi koalíció alakul, amely segít Ukrajnának létrehozni az F-16-os vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.

A NATO-szövetségesek elítélték Oroszország kilépését a CFE-szerződésből

A NATO-szövetségesek elítélik Oroszország azon döntését, hogy kilép az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből (CFE), következésképpen a nemzetközi jognak megfelelően fel kívánják függeszteni a szerződés működését – közölte a brüsszeli székhelyű szervezet kedden.

A szervezet sajtóközleménye azt írja: „Oroszország kilépése szisztematikusan aláássa az euroatlanti biztonságot. A CFE-szerződés az euroatlanti biztonsági struktúra sarokköve, így fenntarthatatlan lenne az a helyzet, hogy a szövetséges részes államok betartják a szerződést, míg Oroszország nem”.
Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló megállapodás a hidegháború lezártával, 1990-ben jött létre a két szemben álló katonai szövetség, a NATO 16 és a már megszűnőben lévő Varsói Szerződés hat tagállama (Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió) között.
Az Atlanti-óceán és az Ural-hegység közötti térségre vonatkozó szerződés a nehézfegyverzet több kategóriáját korlátozta. Oroszország 2023. május 29-én felmondta a CFE-szerződést, arra hivatkozva, hogy a megállapodás mára elavult, és új szabályozásra van szükség. A felmondás hivatalosan kedden lépett életbe.

Megint több mint 8 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4544 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3652 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Magyar Levente részvétét nyilvánította Kárpátalja vezetőinek

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kárpátaljai látogatása során részvétét fejezte ki a megye vezetőinek a 128-as hegyi rohamdandárt a napokban ért súlyos katonai veszteségek miatt és kijelentette: átérzi azt, hogy az ország most mit él át, ezért a béke mindennél előbbre való.

A kárpátaljai katonai közigazgatási hivatal és a megyei tanács (közgyűlés) vezetőivel folytatott megbeszélést megnyitó Viktor Mikita kormányzó mindenekelőtt köszönetet mondott azért a folyamatos támogatásért, amelyet Magyarország a háború kitörésének első napjától kezdve Ukrajnának nyújt.
Magyar Levente elmondta, hogy akárcsak a korábbi látogatásai során, most is sok közös projektről egyeztetett partnereivel. „Amikor számba vesszük az eddigi eredményeket, hogy Magyarország és Ukrajna közösen mit tudott tenni a háborús károk, a háborús szenvedés enyhítésére, akkor egy nagyon hosszú listánk van már” – fogalmazott.
„Azonban nemcsak azzal foglalkozunk, hogy mit tudunk tenni a máért, hanem egyben építjük a jövőt is”, előkészítve azt az időszakot, amikor újra „békés körülmények között tudunk majd kereskedni és folytatni azt az együttműködést, amelyet kialakítottunk a jelenlegi nehéz időkben” – jelentette ki a parlamenti államtitkár.
Magyar Levente példaként említette azt a nagyszabású magyar-olasz-ukrán beruházást, amelynek az a célja, hogy vasúti szállítási folyosó jöjjön létre Ukrajna és az olasz tengerpart között. Magyarország támogatja a projekt kárpátaljai vonatkozású munkálatait, ahogyan más fejlesztéseket is – húzta alá.
Fontos eredmény, hogy az ukrán partnerekkel első ízben sikerült közösen jelentős európai uniós támogatást elnyerni a Beregsurány-Asztély határátkelő fejlesztésére, amely megvalósulása esetén lehetővé teszi a Záhony-Csap határátkelő tehermentesítését.
Magyar Levente megköszönte Viktor Mikita kormányzónak, hogy „megőrzendő fontos hozzáadott értéknek tartja a kárpátaljai magyarságot”, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátaljára mindig is jellemző béke a háborús körülmények ellenére is fennmaradjon.
A megbeszélésen részt vett Julija Hrisina, a kormánypárti Nép Szolgája párt parlamenti frakciójának alelnöke, az ukrán parlament Magyarországgal fenntartott parlamentközi kapcsolatok képviselőcsoportjának társelnöke, aki kifejtette, hogy a Kárpátalja és Magyarország közötti hagyományosan jó együttműködés a háború kitörését követően „össznemzeti szintre emelkedett”. Kiemelte annak a magyar forrásból beszerzett és Ukrajnának átadott száz lélegeztetőgépnek a fontosságát, amelyeket rövidesen eljuttatnak a súlyos károkat szenvedett kelet-ukrajnai egészségügyi intézményeknek.
Magyar Levente délután Ungváron megkoszorúzta a háborúban elesett katonák emlékhelyét és megrázónak nevezte az egyre sokasodó sírok látványát. „Amikor az ember olvassa a fiatalabbnál fiatalabb emberek neveit, akkor átérzi azt, hogy az ország most mit él át” – mondta.
Kijelentette : a háború egyre intenzívebb és „ez még inkább alátámasztja azt a magyar narratívát, hogy a béke mindennél előbbre való”.
A kárpátaljai látogatás zárásaként parlamenti államtitkár felkereste az Ungvár melletti Korláthelmec kisközség csaknem elkészült új óvodáját, amely a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében az Ökumenikus Segélyszervezet beruházásában épül, és rövidesen 40 kisgyermek nevelését teszi lehetővé korszerű, minden igényt kielégítő körülmények között.
Az épület befejezése kapcsán Magyar Levente kijelentette: „ez megerősítést ad mindannyiunknak, hogy van miért dolgozni, és van fény a sötét alagút végén”.

Bóka János: az Európai Unió Ukrajna-stratégiája megbukott

Az Európai Unió Ukrajna-stratégiája megbukott – jelentette ki közösségi oldalán hétfőn az európai uniós ügyekért felelős miniszter, miután beszámolt az EU állam- és kormányfőinek októberi tanácskozásáról az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt.

Bóka János bejegyzésében közölte, hogy az Európai Tanács napirendjén szerepelt többek között az ukrán-orosz háború, a közel-keleti konfliktus, a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata és a migráció kérdése.
Kijelentette: az Európai Uniónak nem Ukrajnát, hanem egy Ukrajnával kapcsolatos európai stratégiát kell finanszíroznia.
Az „Európai Unió jelenlegi Ukrajna-stratégiája pedig megbukott”. Az Európai Unió vezetői azt feltételezték, hogy Ukrajna katonai győzelmet fog aratni, Oroszország katonai vereséget szenved, ami politikai átrendeződéshez fog vezetni Oroszországban – fejtette ki. Ez azonban legalábbis „kétségesnek tűnik” az utóbbi hónapok fejleményei alapján – tette hozzá.
Magyarország javaslata, hogy az EU folytasson vitát Ukrajnával kapcsolatos további stratégiájáról. A „stratégia újratervezésének meg kell előznie a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát” – húzta alá. Véleménye szerint először tudni kell, „mit és miért finanszírozunk”, utána következik a hogyan és miből.
A közel-keleti konfliktusról azt írta, hogy az arról kialakított közös álláspontban a magyar prioritások megjelennek: „az Európai Tanács egyértelműen elítélte a terrorizmust és a Hamaszt, a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte és elismerte Izrael önvédelmi jogát. Fontos az eszkaláció elkerülése a Közel-Keleten és az antiszemitizmus megfékezése Európában”.
Bóka János azt is közölte, hogy az Európai Tanács elismerte a magyar kormány által közel egy évtizede hangoztatott tényt: az illegális migráció belbiztonsági kockázatot jelent. Tragikus emlékeztetők erre a belgiumi és franciaországi terrorcselekmények – fűzte hozzá Facebook-oldalán a miniszter.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine