quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 616. napja – FRISSÜL

2023. november 01.

Immár hatszáztizenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Szergej Sojgu: az ukrán hadsereg kimerülőben van

Ukrajna annak ellenére is vereséget szenved az ellene folyó háborúban, hogy a NATO új fegyvertípusokat szállít neki, erői kimerülőben vannak – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai moszkvai parancsnoki tanácskozáson.

„Annak ellenére, hogy a NATO új fegyvertípusokkal látja el, a kijevi rezsim vereséget szenved. Az orosz csapatok folytatják az aktív védekezést, hatékony tűzveszteséget okozva az ellenségnek” – mondta a tárcavezető.
Mint mondta, az ukrán hadsereg „kétségbeesetten” és „sikertelenül” próbál támadni Zaporizzsja, Donyeck és Herszon környékén, ami súlyos veszteségekhez vezet számára.
„Az ukrán fegyveres erők kimerülnek, a személyi állomány egyre inkább demoralizált” – hangoztatta Sojgu.
Állítása szerint az orosz alegységek ezzel szemben előrenyomulnak, kedvezőbb állásokat elfoglalva. Méltatta a 25., a 138. és a 114. gépesített lövészdandár harci érdemeit.
A miniszter közlése szerint az orosz légvédelem az elmúlt hónap folyamán az ukrán légierő több mint 1400 eszközét semmisítette meg, köztük 37 repülőgépet és hat ATACMS harcászati rakétát.
„Szeretném megjegyezni, hogy a 37 repülőgép majdnem kétszerese annak a mennyiségnek, amelynek szállítását F-16-os repülőgépből garantáltan megígértek Ukrajnának. Vagyis ha a légvédelmi rendszerünk így dolgozik, ez körülbelül 20 napi munkát jelent” – hangoztatta Sojgu.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint az orosz légierő vadászgépei az elmúlt nap folyamán lelőttek két ukrán Szu-27-es repülőgépet a donyecki régió felett, a légvédelem és a rádióelektronikai harc eszközei elfogtak nyolc HIMARS-és Uragan-rakétát, egy JDAM irányított légibombát és 48 drónt.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója szerda délután a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a régió légterében hét, a Krímre kilőtt ukrán rakétát fogtak el. Öt közülük a levegőben semmisült meg, kettő pedig a földre zuhanva robbant fel, de személyi sérülést és anyagi kárt nem okozott.
Mihail Razvozzsajev, Szevasztopol kormányzója reggel – több mint két órán át tartó – légiriadót rendelt el, és közölte, hogy a légvédelem légi célpontokra mér csapást a Krím felett. A Kercsi-szoroson áthaladó Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a közlekedést.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz védelmi tárcának az elmúlt napra vonatkozó összesítése szerint orosz erők két ukrajnai frontszakaszon négy rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1040 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A moszkvai jelentés szerint az ukrán fél vesztesége a kupjanszki és a donyecki frontszakaszon egyaránt elérhette a 245 főt.
A tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg még egyebek mellett két vezetésipontot, több lőszerraktárt, három harckocsit a donyecki frontszakaszon – köztük egy német Leopardot -, öt páncélozott harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot, valamint két lengyel Krab és egy brit AS-90-es önjáró tarackot.

Végrehajtotta szűzrepülését az orosz Il-96-400M repülőgép

Végrehajtotta szűzrepülését az Il-96-400M széles törzsű, modernizált, hosszú távolságokra készült repülőgép prototípusa – közölte szerdán Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, ipari és kereskedelmi miniszter.

„A korszerűsített IL-96-400M első és sikeres repülése a hazai tervezőirodák és repülőgépgyárak legmagasabb szintű kompetenciájának bizonyítéka” – mondta Manturov az orosz kormány sajtószolgálatának közleménye szerint.
A tárcavezető szerint a modernizált repülőgép megőrizte az IL-96-300-as nagy teljesítményét. és új üzemeltetési és szállítási képességeket is kapott. A továbbfejlesztett jármű törzsét 9,35 méterrel meghosszabbították, a gép nagyobb teljesítményű PSZ-Z90A1 típusú hajtóműveket kapott, és így akár 370 utas befogadására is alkalmas. A maximális repülési távolsága 8100 kilométer.
„Az orosz alkatrészekből készült új, korszerű kormányzási, navigációs és rádiókommunikációs berendezéseknek köszönhetően javul a repülésbiztonság és a megbízhatóság, a repülőgép aerodinamikai elrendezésében, szerkezetében rendszerei pedig olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek biztosítják az üzemeltetés hatékonyságát” – hangsúlyozta Manturov.
Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú ipari termékek gyártását és exportját támogató Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója közölte, hogy az Il-96-400M program elnöki döntés alapján indult. A repülőgép légi teher- és utasszállításra egyaránt alkalmas.
Csemezov szerint az ilyen repülőgépek létrehozása biztosítja Oroszország technológiai szuverenitását.

Ukrajna: ez volt a legnagyobb mértékű támadás idén

Oroszország az elmúlt 24 órában több mint száz várost és falut támadott, idén ez volt a legnagyobb mértékű támadás – közölték az ukrán hatóságok.

„Az elmúlt 24 órában az ellenség 118 települést lőtt tíz régióban” – írta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a közösségi oldalakon közzétett üzenetében.

EZ A LEGTÖBB MEGTÁMADOTT VÁROS ÉS FALU AZ ÉV ELEJE ÓTA.

Az MTI szerint a közép-ukrajnai Kremencsukban egy olajfinomítót ért orosz támadás, amely nem követelt áldozatokat. Klimenko közlése szerint több mint száz tűzoltót kellett kivezényelni a tűz oltására, amely több órán át tartott.

Az éjszakai bombázásokban egy ember meghalt Harkiv megyében, az ország északkeleti részén, és egy másik a déli Herszon régióban – jelentették helyi tisztviselők.

Az ukrán légierő szerdán arról számolt be, hogy az éjszaka indított 20 orosz drónból tizennyolcat lelőtt – írja az Index.

A támadások újabb hullámát indíthatja el az orosz hadsereg

Ukrajna a támadások új hullámára számít Keleten és Észak-keleten – közölte az avdijivkai katonai közigazgatás vezetője.
VITALIJ BARABASH ELMONDTA, HOGY OROSZORSZÁG KATONAI ERŐKET VEZÉNYEL A TÉRSÉGBE.

Az ukrán szárazföldi erők szerint Oroszország Kupjanszkra is összpontosít – egy észak-keleti városra, amelyet Oroszország az invázió első napjaiban lerohant, de az ukrán erők tavaly visszafoglalták – így az Origo.

Orosz biztonsági vezető: Washington robbantatta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket

Az Egyesült Államok felrobbantatta az Északi Áramlat gázvezetékeket, katonai és biológiai kísérletek terepévé tette Ukrajnát, és felkészítette az Oroszország elleni harci cselekményekre – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy tomszki kihelyezett tanácskozáson.

Idézte Joe Biden amerikai elnök szavait, aki szerint az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott katonai segély „bölcs befektetés, amely nemzedékeken át hoz majd hasznot az amerikai biztonságnak”. Patrusev azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy politikájával kiprovokálta és tovább szítja a közel-keleti válságot.
„Ugyanígy tesz Ukrajnában is, ahol államcsínyt provokált ki, engedte a neonáci ideológia terjesztését, katonai és biológiai kísérletek kísérleti terepévé tette Ukrajnát, szemet hunyt a Donyec-medencei civilek meggyilkolása felett, és felkészítette a hazánk elleni katonai cselekményekre. Ilyen körülmények között állt Oroszország a Donyec-medence lakosságának védelmére, és akadályozta meg az agresszív tervek valóra váltását” – mondta a Kreml biztonsági illetékese.
„Ráadásul az Egyesült Államok az ukrajnai válságot felhasználva elérte, hogy Európa és Oroszország megszakítsa gazdasági kapcsolatait és kiiktassa gazdasági versenytársait. Gazdasági problémáikat más országok rovására oldják meg. És annak érdekében, hogy Európa ne kaphasson gázt Oroszországtól, felrobbantották az Északi Áramlatot” – mondta.
A tanácskozáson megvitatták az orosz gazdaságra nehezedő szankciós nyomás fokozódásával kapcsolatos gazdaságbiztonsági kérdéseket, különös figyelmet fordítottak az Oroszország technológiai szuverenitását biztosító további intézkedésekre, valamint a szibériai régiók tudományos és termelési potenciáljának felhasználására.
„Nem járul hozzá a gazdaság reálszektorában az innovatív tevékenység fokozásához a párhuzamos importmechanizmus további alkalmazása, amely nagyrészt betöltötte szerepét az árupiaci helyzet stabilizálásában” – hangoztatta Patrusev.
Kiemelte a hazai kutatások fontosságát a szankciós körülmények között, és rámutatott, hogy az elmúlt két évtized során mintegy negyedével csökkent a tudományos munkatársak száma Oroszországban, valamint arra, hogy hiányosságok mutatkoztak meg a szakemberképzésben is.

Megint több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4903 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4193 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az amerikai külügyminiszter szerint Amerika globális vezető szerepe a tétje a támogatásoknak

Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.

Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről”. Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció – mondta.
A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.
Antony Blinken hangsúlyozta, a tét az Egyesült Államok vezető szerepének fenntartása a világban, és amennyiben Washington partnereinek hátat fordít, akkor az hosszú távon hátrányos lenne az amerikai nemzetbiztonságra, és az Egyesült Államok nemzetközi pozíciójára.
Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.
A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.
A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.
A republikánus kongresszusi tagok egy része szeretné kettéválasztani az Ukrajna és Izrael támogatását, mert Izrael gyors megsegítése mögött egységesen kiállnak, míg Ukrajna további feltétel nélküli támogatását több republikánus ellenzi. Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár (mintegy 44 ezermilliárd forint) katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.

Dagesztáni vezető: nem véletlenül lett provokáció célpontja a mahacskalai reptér

A mahacskalai repülőtér Oroszország fontos stratégiai létesítménye, nem véletlenül választották ki zavargások helyszínéül – jelentette ki Szergej Melikov, a Dagesztáni Köztársaság vezetője a Szolovjov LIVE médiacsatorna keddi adásában.

„Miféle repülőtér a mahacskalai? Ez a reptér több biztonsági testület közös bázisa. Ez a legdélebbi repülőtér, amellyel Oroszország jelenleg rendelkezik. Ez egy olyan repülőtér, amely egyebek között képes a Hegyi-Karabah övezetében található kontingenst támogató katonai szállító repülőgépek fogadására. Ez egy olyan reptér, amely képes meggátolni a külföldi felderítő repülőgépek repülését. Vagyis ez egy nagyon fontos repülőtér” – hangoztatta az Oroszország részét képező észak-kaukázusi köztársaság vezetője.
Melikov úgy vélekedett, hogy a régió hatóságainak fel kell készülniük a kívülről provokált hasonló akciók megismétlődésére.
„A Kaukázus csónakját többször is megpróbálják majd megbillegtetni. Már 200 éve ezt teszik, és nekünk erre készen kell állnunk” – mondta.
Vasárnap este palesztinpárti tüntetők törtek be a mahacskalai repülőtér területére. A jelentések szerint izraeli állampolgárokat kerestek, akik a Tel-Avivból érkező járattal érkeztek.
A dagesztáni egészségügyi minisztérium szerint több mint 20 ember, köztük nyolc rendőr sérült meg a repülőtéren történt zavargások során. A rendvédelmi szervek több mint 150 rendbontót azonosítottak, közülük 83-at őrizetbe vettek. Ellenük tömeges zavargások miatt büntetőeljárás indult.
A történtek miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este összehívta az orosz biztonsági tanács ülését. Ezen kijelentette, hogy a zavargásokat a nyugati különleges szolgálatok ügynökei szították fel a közösségi hálózatokon keresztül, egyebek között Ukrajna területéről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a biztonsági tanács által megvitatott témákra vonatkozó kérdésre annyit mondott, hogy csak az elnök beszéde volt nyilvános, és a résztvevők összetételéből sejthető, hogy a tanácskozáson a közel-keleti események témáját kihasználó külső beavatkozással szembeni intézkedések megerősítésére összpontosítottak.
A Novo-Ogarjovóban a dagesztáni helyzettel kapcsolatban megtartott találkozón részt vett Mihail Misusztyin miniszterelnök, Nyikolaj Patrusev, a biztonsági tanács titkára, Dmitrij Medvegyev, a testület alelnöke, a szövetségi parlement mindkét kamarájának elnöke, Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sojgu védelmi miniszter, valamint Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője kedden arra utasította a régió a rendvédelmi szerveit, hogy zavargások esetén lőjék le a felbujtókat. Azt mondta, hogy ha akár csak egy ember is engedély nélküli akcióba kezd, akkor őrizetbe kell venni és börtönbe kell zárni. Kadirov szerint három figyelmeztető lövést kell leadni adni a levegőbe, és ha a tüntető nem reagál, negyedszerre már a homlokába kell lőni.
Korábban a csecsen vezető azt mondta, hogy elítéli az izraeli rendszert a közel-keleti háború miatt, de hangsúlyozta, hogy nem szabad „megingatni az oroszországi helyzetet, és az ellenség kötőfékén haladni”. Hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak ezen felül kell emelkedniük, és be kell tartaniuk a rendet a saját földjükön.

ENSZ: „alapos okkal feltételezhető”, hogy Oroszország hajtotta végre Hroza elleni rakétacsapást

„Alapos okkal feltételezhető”, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója kedden közzétett jelentésében.

A küldöttség sajtószolgálatának közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.
Danielle Bell, a misszió vezetője kijelentette, hogy a támadás „meggyőző emlékeztetőül szolgál az ukrajnai háború emberekre gyakorolt hatására”, és hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A jelentés készítői kitértek arra: az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona és katonai célpont sem.
A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítottani – tették hozzá a világszervezet megfigyelői.
Az ENSZ-misszió a jelentésben felszólította Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.
Jurij Szobolevszkij, a déli Herszon megyei tanács alelnöke a Facebookon közölte, hogy az oroszok ágyútüzet nyitottak hétfőn, és eltalálták a megye tudományos könyvtárának épületét, amelynek a negyedik emelete emiatt szinte teljesen leégett. A tisztségviselő a könyvtár elleni támadást az oroszok újabb terrorcselekményének nevezte.
A DTEK ukrán energiavállat közlése szerint orosz csapatok az éjjel tüzet nyitottak a cég egyik hőerőművére a donyecki régióban, a közelben fekvő egyik település lakosai emiatt áram és ivóvíz nélkül maradtak.
Helyi kormányzók jelentették, hogy keddre virradóan az orosz erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre a déli Mikolajiv megye ellen, ugyanakkor a keleti országrészben a Harkiv megyei Vovcsanszkot és a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol városokat ágyúzták. Utóbbi támadásokban magtárakban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, személyi sérülést azonban nem jelentettek.
Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a 300 ezret. Előző nap mintegy 870 orosz katona esett el, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, 25 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine