Az orosz-ukrán háború 608. napja – FRISSÜL

Immár hatszáznyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna csak területe teljes felszabadítását tudja elfogadni

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

„Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni” – jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében. Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli. „Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedések további szigorítása mellett szállt síkra. „A szankciók kollektív választ jelentenek a katonai agresszióra, a jogállami és nemzetközi normák megsértésére” – vélte az ukrán politikus. Felszólalásában ugyanakkor köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek az Ukrajnának nyújtott sokoldalú segítségért és megértésért. Petr Fiala cseh kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehország határozottan elítéli az orosz agresssziót, teljes mértékben Ukrajna mellett áll, s az elsők között küldött fegyvert és lőszert Kijevbe. „Ukrajna addig nem lesz szabad, míg nem állnak vissza az 1991-ben nemzetközileg elfogadott határai” – mutatott rá a miniszterelnök. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Prága addig támogatja Ukrajnát, amíg annak arra szükséges lesz. „Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a Krím félsziget és Ukrajna más részeinek megszállását soha nem fogadjuk el” – jelentette ki. Úgy vélte: azok a vélemények, melyek szerint a Krím félszigetet egy békéért el lehetne cserélni Moszkvával, „alaptalanok és veszélyesek”.
A Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozója üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a fórumon résztvevő országok egységesek, és készek továbbra is segíteni Ukrajnát egészen területének teljes felszabadításáig – összegezte a tanácskozás eredményét Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke, a fórum házigazdája.
„Vitathatatlan, hogy a Krím Ukrajnához tartozik. A Krím félsziget ukrán, és célunk elérni azt, hogy felszabaduljon, akárcsak Ukrajna további megszállott részei, amelyeken ma még harcok folynak” – mondta újságíróknak a tanácskozást záró sajtóértekezleten a cseh politikus.
Oroszország 2014 tavaszán foglalta el a Krím félszigetet.

Tizenhét roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Két frontszakaszon 17 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca, a közlés szerint mintegy 655 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb, 235 fős emberveszteséget az ukrán fél a donyecki frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el. Liman irányában 11 támadással próbálkoztak az ukránok. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán tengerészgyalogosok Herszon megyében szabotálják a Dnyeperen való átkelésre vonatkozó parancsot, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor sikertelen kísérleteket tettek hídfőállások létesítésére a folyam bal partján.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy lőszerraktárt, két MiG-29-es és L-39-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, öt JDAM irányított légibombát, öt HIMARS-rakétát, valamint három tengeri és 44 légi drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szlovén külügyminiszter: az ukrajnai háború nélkül nem folyna vita az EU bővítéséről

Az ukrajnai háború nélkül valószínűleg nem folyna vita az Európai Unió (EU) bővítéséről – mondta Tanja Fajon szlovén külügyminiszter kedden Brdo Pri Kranjuban, a Duna Régió Stratégiája (EUSDR) fórum plenáris ülésén. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint fontos, hogy kihasználják a jelenlegi lendületet a bővítéshez.

A Duna-régió országainak képviselői az EUSDR-ben való együttműködés fontosságát, mint az Unióhoz való közeledés lehetőségét hangsúlyozták.
A régióban az együttműködés és a szolidaritás nem csak üres szavak – mondta Fajon, példaként említve az Ukrajnának az orosz agresszió elleni küzdelemben nyújtott segítséget, és a szlovéniai katasztrofális árvizek utáni nemzetközi reagálást.
Fajon kiemelte, hogy az EUSDR valamennyi országa EU-tagállam vagy tagjelölt ország.
Fajon újfent megismételte a Bledi Stratégiai Fórumon tett ígéretet, amellyel az EU kötelezettséget vállal arra, hogy 2030-ra készen áll új tagállamok felvételére. „Nincs idő a múltba révedni” – mondta Fajon, aki szerint az EU tisztában van a bővítés fontosságával.
„Politikai vákuum nem létezik”- mondta Schallenberg, hozzátéve, hogy az EU vagy stabilitást és biztonságot exportálhat a szomszédos országokba, vagy bizonytalanságot terjeszt.
Az unió EUSDR-t 2011-ben hozta létre az Európai Tanács 14 Duna-menti országgal együtt a közös kihívások kezelése érdekében.
Szlovénia 2022 novemberében vette át az EUSDR elnökségét, amelyet kedden adott át Ausztriának.

Az Európai Bizottság további 1,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.

A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében.
A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 15 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását – áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a megállapított feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek. Emellett jelentős előrelépést tett különösen a pénzügyi stabilitás megerősítése terén az ideiglenes rendkívüli adók kivezetésével, valamint a jogállamiság megerősítése terén, például a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Igazságügyi Minősítő Tanács működésének helyreállításával.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „az EU megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, ezt tükrözi a keddi 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást folyósítása. Ezzel az újabb kifizetéssel Ukrajnának nyújtott támogatásunk összértéke megközelíti a 83 milliárd eurót, ezen felül pedig az Európai Bizottság 50 milliárd euró további segélyt javasolt a következő évekre, egészen 2027-ig.”

Ismét több mint 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. október 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5881 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4411 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az orosz védelmi tárca 29 roham visszaveréséről tett bejelentést

Négy frontszakaszon 29 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca, a közlés szerint mintegy 1170 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb emberveszteséget, 480 fővel az ukrán fél a limani frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el, ahol 12 támadással próbálkozott.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és 19 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckre a jelentés szerint hét kazettás lőszert lőttek ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn megerősítette, hogy nyitott az Ukrajnával kapcsolatos párbeszédre, amennyiben Oroszország feltételei teljesülnek és figyelembe veszik a jelenlegi realitásokat. Ezt a Kreml sajtószolgálata szerint a brazil hivatali partnerével, Luiz Inácio Lula da Silvával folytatott telefonos megbeszélése során mondta. A brazil államfő hangsúlyozta, hogy meg kell találni a diplomáciai útját ukrajnai rendezésnek.
Szergej Sojgu védelmi miniszter Valentyina Matvijenkónak, a parlamenti felsőház elnökének, valamint a ház védelmi és biztonsági bizottsága tagjainak hétfőn bemutatta a moszkvai katonai tárca hadvezetési központját. A különleges hadművelet léptékét érzékeltetendő a szenátoroknak elmondta egyebek között, hogy az érintkezési vonal több mint ezer kilométeres és hogy az orosz fegyveres erőknek naponta csak ivóvízből 1500 tonnát kell szállítani és körülbelül 350 tonna szennyes kell mosni. Naponta 10-15 ezer különböző anyagot kell szállítani a hadseregnek a lőszertől, az üzemanyagon át a hadfelszerelés javításához és karbantartásához szükséges eszközökig.
A miniszter méltatta az orosz hadiipar kapacitásának felfuttatását.

Szijjártó Péter: továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés

Továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés, az Európai Bizottság húszmilliárd eurós előterjesztésében minden benne van, ami a háborúról szól, de továbbra sincs benne semmi, ami arról szólna, hogy miként lehetne békét teremteni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajóértekezletén arról számolt be, hogy az ukrajnai biztonsági garanciákról szóló javaslatokat tárgyalták meg, amelyek alapján a következő négy évben húszmilliárd euróval támogathatnák a fegyverszállítást, illetve kiképző missziót telepíthetnének az országba.
Emellett az európai védelmi ipar fejlesztéséről is szól az előterjesztés, sőt egyesek arról beszélnek, hogy Ukrajnában is hadiipari beruházást kellene végrehajtani. Fontos elem továbbá az ukrajnai újjáépítés és az újabb szankciók elfogadása Oroszországgal szemben – sorolta.
„Tehát minden benne van, ami a háborúról szól, de sajnos továbbra sincsen benne semmi ebben az előterjesztésben, ami arról szólna, hogy hogyan is lesz béke. Jól láthatóan az európai megközelítés, a brüsszeli megközelítés az ukrajnai eseményekhez továbbra is háborúpárti” – mondta.
„Brüsszelben arra számítanak, hogy a további négy évben is háború lesz Ukrajnában, mi ezt nem fogadjuk el” – szögezte le, rámutatva: ezt bizonyítja, hogy a következő négy évre évente ötmilliárd eurót irányoznának elő az újabb fegyverszállításokra.
„Ha nem számolnánk azzal, hogy még négy évig háború lesz, akkor miért kellene további négy évben is ekkora mennyiségű, hatalmas összegű pénzért fegyvereket szállítani Ukrajnába?” – tette fel a kérdést.
„Tehát szól ez az előterjesztés mindenről, ami a háborúhoz kapcsolódik, de továbbra sem hajlandó Brüsszelben, Luxemburgban, Nyugat-Európában senki beszélni arról, hogy akkor hogyan is lesz béke” – vélekedett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, és nem hajlandó a béke lehetőségét még csak megvitatni sem.
Aláhúzta: Brüsszelben úgy látják, hogy a harctéren keresendő a megoldás, viszont az elmúlt másfél azt mutatja, hogy ez nem igaz. „A harctéren halottak vannak és pusztítás. És ahogy egyre több halott lesz, és ahogy egyre nagyobb lesz a pusztítás, úgy lesznek egyre rosszabbak a feltételei a békének” – fogalmazott.
„Szeretném azt is elmondani, hogy akár fegyvergyártás, akár kiképzés telepítése Ukrajna területére, egy háborús területre, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, mert egy ilyen döntés azonnal háborúba rántaná az Európai Uniót is, amely egyébként nem is egy biztonsági, hanem egy politikai-gazdasági integráció” – közölte.
A miniszter az ellen is tiltakozott, hogy biztonsági okokkal próbálnak hazánkra nyomást gyakorolni Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsítása érdekében.
„Az Európai Unió nem biztonsági szervezet, ez egy politikai-gazdasági integráció, így biztonsági okokkal indokolni kizárólag egy ország leendő tagságát, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” – emelte ki.
Elmondta, több kollégája is bizonyos „Ukrajna-fáradtságot” emlegetett, ami arról szól, hogy nehéz fenntartani a közvélemény érdeklődését a kelet-európai országban zajló háború iránt, és különösen igaz ez most, amikor az izraeli konfliktus is valamelyeset háttérbe szorítja az eseményeket.
„Ha ez igaz, akkor ez még inkább aláhúzza a béke mielőbbi megkötésének szükségességét. Mert csak a békével tudjuk megmenteni az emberéleteket, csak a békével tudjuk elejét venni a pusztításnak” – figyelmeztetett.

EBRD: elérte a 3 milliárd eurós célt az Ukrajnának folyósított támogatás

Elérte a 3 milliárd eurós célt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának folyósított pénzügyi támogatás értéke – közölte hétfőn a londoni pénzintézet.

Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – a háború kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra. Tavaly ebből 1,7 milliárd eurót folyósított, és további 200 millió euró finanszírozást hajtott fel pénzügyi partnerintézmények bevonásával.
A hétfői beszámoló szerint az EBRD a 3 milliárd eurós támogatási célt azzal a megállapodással érte el, amelynek alapján a bank saját forrásból, társfinanszírozóként 100 millió eurót folyósít az ukrán agrárszektornak az élelmiszerellátási biztonság erősítésére.
Ennek a hétfőn aláírt finanszírozási programnak a teljes értéke 480 millió euró; a fennmaradó részt a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC), illetve az amerikai kormány fejlesztési finanszírozási szervezete, a Development Finance Corporation (DFC) folyósítja.
Hétfői tájékoztatásában az EBRD megerősítette: kormányzótestülete 3-5 milliárd euró közötti tőkeemelést kíván elérni annak érdekében, hogy a bank folytathassa Ukrajna támogatását a háború alatt és az újjáépítés idején is.
Az EBRD májusban tartott idei közgyűlésén jelezte először, hogy várhatóan tőkeemelést kér részvényeseitől, annak érdekében, hogy a következő években az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztása – vagyis külső adományozók bevonása – nélkül folytathassa Ukrajna támogatását.
Az EBRD hétfői tájékoztatása szerint az orosz támadás utáni első teljes év háborús kárai alapján készült legutóbbi becslés arra vall, hogy az ukrajnai újjáépítés költségei elérhetik a 411 milliárd dollárt.
A bank hangsúlyozza, hogy ezt a költséget egyetlen bank sem tudja egyedül vállalni, és a magánszektornak döntő szerepe lesz az ukrán gazdaság helyreállításában.
Az Ukrajnának folyósított eddigi EBRD-finanszírozások fő elemei között van az Ukrenergo áramelosztó vállalatnak nyújtott 520 millió eurós likviditáspótló támogatás és a Naftohaz ukrán gázipari vállalatnak összeállított 300 millió – a külső társfinanszírozásokkal együtt 500 millió – eurós finanszírozási csomag.
Az EBRD emellett aláírt egy 250 millió eurós hitelmegállapodást az ukrán vasúttársasággal az Ukrajnát és az Európai Uniót összekötő vasútvonalak fejlesztésére.
A bank 300 millió euróval finanszírozza az Európai Unió által tavaly májusban „szolidaritási folyosók” néven meghirdetett kezdeményezést is, amelynek célja alternatív vasúti és közúti szállítási lehetőségek kialakítása Ukrajna mezőgazdasági exportja számára, tekintettel arra, hogy a háború a fekete-tengeri kikötőkből induló fő ukrán hajózási útvonalakat is érinti – áll az EBRD hétfői londoni tájékoztatásában.

Ukrajna újabb pénzügyi támogatást kapott az EU-tól

Ukrajna megkapta az Európai Uniótól a makroszintű pénzügyi támogatás kilencedik részletét, 1,5 milliárd eurót – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn a Telegramon.

„Az EU költségvetési támogatása 2023-ban már 15 milliárdot tesz ki, ez az egyik legfontosabb tényező, amely segíti Ukrajnát, hogy gazdaságilag erős és fenntartható legyen” – hangsúlyozta a kormányfő. Kiemelte, hogy jelenleg Kijev az Európai Bizottsággal közösen egy új, Ukrajnát hosszú távon segítő támogatási programon dolgozik, amelynek összértéke 50 milliárd euró. „Jövőre 18 milliárd eurót várunk ettől a programtól” – tette hozzá Smihal, köszönetet mondva az európai partnereknek az Ukrajna iránti „megingathatatlan szolidaritásukért”.
Az Európai Bizottság szeptember 22-én fizette ki Ukrajnának az előző, nyolcadik részletet, amely úgyszintén 1,5 milliárd eurót tett ki.

Ukrán légierő: a légvédelem orosz drónokat és egy rakétát semmisített meg Ukrajna fölött

Oroszország 13 Sahid típusú önmegsemmisítő drónnal, egy irányított H-59 rakétával és egy azonosítatlan drónnal támadta meg Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, a légvédelem valamennyit a levegőben megsemmisítette – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

A jelentés szerint az orosz erők délről az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indították a Sahid drónokat, amelyek különböző irányokba repültek Ukrajna déli, keleti és középső régióiba. A H-59-es rakétát egy Szu-34-es repülőgépről lőtték ki Zaporizzsja megye légteréből. Feltehetően Ukrajna északi határánál indítottak útnak egy ismeretlen típusú drónt.
Az éjjel légiriadót rendeltek el a déli régiókban az orosz támadó drónok veszélye miatt. Ugyancsak légiriadó volt a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében. A dél-ukrajnai Odessza közelében az egyik lelőtt drón roncsai megrongálták egy kikötői raktár tetejét, és tűz is keletkezett, amit idő közben eloltottak – hozta nyilvánosságra Oleh Kiper, a régió kormányzója. Hozzátette, hogy a megye fölött az ukrán légvédelem kilenc támadó drónt semmisített meg. A támadások következtében senki sem sérült meg.
Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 870-nel 294 700-ra nőtt. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit és 325 tüzérségi rendszert.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine