Az orosz-ukrán háború 605. napja – FRISSÜL

Immár hatszázötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ismét közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. október 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6154 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5527 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Négy csoportos rakéta- és dróncsapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Négy csoportos csapást hatottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az elmúlt hét folyamán fegyver- és hadianyag-raktárakra, hadiüzemekre, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” csoportosulásának helyszínére az orosz fegyveres erők, megsemmisítve egyebek között az Azov alakulat egyik alegységét – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az október 14-től máig tartó, egyhetes időszakra vonatkozó összefoglaló szerint az ukrán légierő egyedül az elmúlt nap leforgása alatt 7 MiG-29-es repülőgépet veszített. A lelőtt ukrán repülőgépek száma az elmúlt héten összesen 12 volt, így a moszkvai összesítés szerint az ukrán fél által a háború eleje óta ilyen eszközök száma elérte a félezret. A héten emellett még két ukrán Mi-8-as helikoptert tettek üzemképtelenné.
A hadijelentés szerint az orosz erőknek a héten a kupjanszki frontszakaszon, a donyecki régió déli részén sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk, Herszon megyében pedig megakadályozniuk, hogy az ukrán hadsereg hídfőállásokat foglaljon el a Dnyeper szigetein, vagy a bal partján. A tájékoztatás szerint a frontvonalon az említett időszakban mintegy 5830 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb veszteséget, 2065 főt az ukrán fél a Donyeck körzetében vívott harcok során szenvedte el.
A héten megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel a moszkvai katonai tárca egyebek között 27 harckocsit, 83 páncélozott harcjárművet, 35 HIMARS-rakétát, hat JDAM irányított légibombát, öt operatív-taktikai rakétát, két, földi célpontok támadására átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, és 314 drónt.
A Pekingből visszatérő orosz elnök, Vlagyimir Putyin péntekre virradóra látogatást tett Ukrajnában harcoló orosz alakulatok Rosztov-na-Donu városban működő főhadiszállásán, ahol meghallgatta Valerij Geraszimov vezérkari főnök jelentését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az eseményt nem tervezték előre.
Jan Gagin, a donyecki régió vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők Donyeck és Artyomovszk (Bahmut) közelében továbbra is vegyi fegyvert vetnek be. Gagin szerint az ukrán fél a korábbinál erősebben ható, fulladást és rosszullétet kiváltó szert dob le drónokról.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon megyében két civil életét vesztette belövések következtében. A nap folyamán a Krími híd forgalmát ideiglenesen felfüggesztették.

Ukrán Biztonsági Szolgálat: elkészült a vádirat Pavlo metropolita ellen

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) befejezte a nyomozást, az ügyészség pedig beterjesztette a vádiratot a bíróság elé Pavlo metropolitával, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vezetőjével szemben, akit egyebek mellett Ukrajna elleni felforgató tevékenységgel vádolnak – hozta nyilvánosságra hivatalos honlapján az SZBU és a Kijev megyei ügyészség pénteken.

Pavlo – polgári nevén Petro Lebigy – annak az ukrajnai ortodox egyháznak a metropolitája, amelyet Moszkva kánoniként ismer el.
A biztonsági szolgálat közlése szerint a metropolitát az ukrán büntetőtörvénykönyv két cikkelye alapján vádolták meg: állampolgárok vallási meggyőződésüktől függő egyenjogúságának megsértésével, továbbá azzal, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agresszióját jogszerűnek minősítette, azt igazolni próbálta, illetve tagadta annak megtörténtét. Súlyosbító körülményként hozták fel, hogy az említett bűntetteket tisztségviselőként és ismételten, azaz több alkalommal követte el. A vádak alapján akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak rá vagyonelkobzással.
„A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a metropolita többször is nyilvánosan tagadta a szuverén ukrán állam létezését, az Ukrajna elleni orosz fegyveres agressziót pedig polgári konfliktusnak nevezte” – írta az SZBU, hozzátéve, hogy az általuk kezdeményezett igazságügyi nyelvészi vizsgálat megerősítette a vallási vezető által elkövetett bűncselekmények tényállását.
Az ügyészség közölte, hogy a vádiratot elküldték az ügyben illetékes kijevi Pecserszk kerületi bíróságra.

Ukrán kormányzó: az orosz erők Harkiv megyét ágyúzták, sérültek

Az orosz erők több lakott terület ellen támadást intéztek péntekre virradóan a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, aminek következtében az eddigi információk szerint két helyi lakos sérült meg – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Facebookon.

A tisztségviselő tájékoztatása szerint az orosz erők rakétatámadást intéztek egy falu ellen Kupjanszk környékén. A becsapódásnál a környező üzletekben károk keletkeztek, de senki sem sérült meg. „Az elmúlt 24 órában az ellenség tüzérséggel, aknavetőkkel, rakétákkal és egyéb fegyverekkel lőtte a csuhijivi, az izjumi és a kupjanszki járás lakott területeit. A csuhujivi járásban lévő Vovcsanszk városában egy gyermek- és ifjúsági művészeti központ, valamint négy lakóépület rongálódott meg az ágyúzás következtében. Megsérült egy 57 és egy 69 éves férfi” – írta bejegyzésében a kormányzó. Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők előző nap hat irányban támadtak Kelet-Ukrajnában, csak Kupjanszk irányában az ukrán csapatok több mint negyven támadást vertek vissza, és mindössze 24 óra alatt kilencven összecsapás volt a fronton.
„Az orosz erők 12 rakéta- és 60 légicsapást hajtottak végre, valamint 53 ízben nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira, illetve lakott területekre. Húsz települést ért légicsapás, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporozzsja és Herszon térségében mintegy 150 település került tüzérségi tűz alá” – sorolta a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán légierő eközben egy csapást mért egy orosz parancsnoki állásra, 13-at katonai összpontosulásokra, négyet pedig ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre. Az ukrán katonák négy hadműveleti-taktikai szintű felderítő drónt is megsemmisítettek. Az ukrán rakétaegységek egy orosz irányítóközpontot, két katonai koncentrációs területét, két nehéz lángszóró rendszert és 13 egyéb tüzérségi fegyvert találtak el.
A vezérkar kiemelte, hogy az elmúlt nap során jelentős volt az orosz hadsereg vesztesége: csaknem 1400 orosz katona vesztette életét – amivel az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 292 ezret – , az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 55 orosz harckocsit, 120 páncélozott harcjárművet, 29 tüzérségi fegyvert és nyolc drónt.
A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került régióban, és más, oroszok által megszállt ukrajnai területeken az oroszok központokat nyitnak, amelyekben helybeli tinédzsereket képeznek ki harctéri bevetésre. A jelentés szerint az oroszok az első szakaszban mintegy négyezer, 14 és 17 év közötti kiskorút kívánnak bevonni a háborúba. „Ezen felül az iskolai tanárokat arra kötelezték, hogy ellenőrizzék a gyerekek internetes tevékenységét, és vonják be őket a propagandatevékenységbe. A pedagógusok megbüntetik azokat a tanulókat, akik olyat tesznek közzé az interneten, ami szerintük illegális” – írta a kormányzói hivatal.

A világ egyházainak támogatását kérte Kirill orosz pátriárka a felszámolással fenyegetett ukrán felekezetnek

A Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) támogatására hívta fel a világ egyházait és a nemzetközi szervezeteket pénteken Kirill orosz pátriárka, miután az ukrán parlament előző nap első olvasatban elfogadta a felekezet betiltásának utat nyitó törvénytervezetet.

„A törvényjavaslat elfogadásának indítványozói és támogatói Ukrajnában – magas rangú kormányzati tisztségviselők, a Legfelsőbb Tanács (parlament) képviselői, radikális politikusok és közéleti személyiségek – nem titkolják, hogy a törvényjavaslat Ukrajna legnagyobb vallási közössége ellen irányul, a célja pedig az Ukrán Ortodox Egyház centralizált szervezetként, valamint valamennyi egyházmegyéjének, plébániájának és kolostorának egyenként történő felszámolása” – állt az üzenetben.
A felhívás címzettjei között szerepel többek között az összes helyi ortodox egyház prímása, a római pápa, a kopt pátriárka, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, az ENSZ főtitkára és emberi jogi főbiztosa, a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó különmegbízottja, az EBESZ főtitkára, a szervezethez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatója és az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosa.
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája kérte a címzetteket, minden lehetséges módon lépjenek fel annak megakadályozására, hogy folytatódjon az UPC követői vallási jogainak tömeges megsértése. Arra hívta fel őket, hogy a vezetésük álló szervezetek vitassák meg az ügyet, készíttessenek szakjelentést, és küldjenek különleges ténymegállapító missziókat Ukrajnába. Az orosz ortodox egyházfő rámutatott, hogy „a törvénytelenségek megelőzésére irányuló intézkedéseket” még azelőtt meg lehet tenni, hogy a törvényjavaslatot a későbbi olvasatokban tárgyalnák, és hogy hatályba lépne és megkezdődne a végrehajtása.
Kirill szerint az UPC püspökeit és híveit megfosztották a hatékony jogvédelemhez való joguktól „az életüket és épségüket fenyegető veszélyek körülményei között”, amelyeket, mint írta, a vallási szélsőségesek és a hatóságok összejátszása hozott létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az UPC felszámolása hívők millióinak fog szenvedést okozni, és „az ukrán államot a múlt leggonoszabb istentelen rendszereivel állítja egy sorba”.
Az ukrán parlament honlapján közzétett indoklás szerint a törvénytervezet olyan jogszabályok módosítását javasolja, amelyek lehetőséget biztosítanak „olyan vallási szervezetek ukrajnai tevékenységének megakadályozására, amelyek irányító központja (vezetősége) Ukrajnán kívül, olyan államban található, amely fegyveres agressziót folytat Ukrajna ellen”.
Korábban az Egyházak Világtanácsa (WCC) arra a megállapításra jutott, hogy a törvénytervezet jelenlegi megfogalmazásában sérti a hit szabadságának nemzetközi normáit, és megoszthatja az ukrán társadalmat.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással. Az egyik a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, a másik pedig az ukrán kormány támogatásával megalapított Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapta meg az autokefáliát, azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik másik autoritás alá.
Annak dacára, hogy az UPC – a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – a háború miatt hivatalosan elfordult az Orosz Ortodox Egyháztól (RPC), az ukrán kormány egyebek között megvonta tőle a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a XI. században alapított és a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra kijevi barlangkolostor használati jogát. A szerzetesek maradásának feltételeként a PCU-hoz való csatlakozást nevezték meg.
A háború tavaly februári kezdete óta az UPC több mint félszáz papját vették őrizetbe Oroszországgal való kollaborálás vádjával, 13-at pedig az állampolgárságától is megfosztottak. Az UPC szerint nincsenek olyan hiteles bizonyítékok, amelyek a vádat alátámasztanák.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtökön azzal vádolta meg az Orosz Ortodox Egyházat (RPC), hogy Oroszországban saját katonai magánvállalatokat alapított, amelyek a moszkvai patriarkátus utasítására a hívők között zsoldosokat toboroznak és képeznek ki Ukrajna elleni harcra.

A NOB visszautasítja Putyin diszkriminációra vonatkozó vádját

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) „határozottan visszautasítja” Vlagyimir Putyin orosz elnök vádját, mely szerint a nemzetközi ötkarikás testület etnikai alapú diszkriminációt valósít meg az orosz sportolókkal szemben.

A NOB álláspontja szerint olimpián való részvétel „semmilyen körülmények között nem emberi jog” és azok „a szigorú feltételek, amelyeket a NOB a nemzetközi szövetségeknek szóló ajánlásában megfogalmazott az orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók nemzetközi versenyeken semlegesként történő részvételét illetően, összhangban vannak az Olimpiai Chartával”. Az ötkarikás testület hozzátette, ezek az ajánlások éppen azért születtek meg, mert Moszkva és Minszk megsértette az Olimpiai Chartában megfogalmazott elveket.
„A jelenlegi Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány vezetőjének köszönhetően megtudhattuk, hogy a játékokra való meghívás nem feltétlen joga a legjobb sportolóknak, hanem valamiféle +kiváltság+, és hogy azt nem sporteredményekkel, hanem bizonyos politikai gesztusokkal lehet kiérdemelni, amelyeknek semmi közük a sporthoz – mondta Putyin csütörtökön Permben, az Oroszország sporthatalom elnevezésű nemzetközi fórumon. – És hogy maguk a játékok politikai nyomásgyakorlás eszközeként használhatók olyan emberekkel szemben, akiknek semmi közük a politikához, ami nem más, mint durva és ténylegesen rasszista, etnikai diszkrimináció”.
Az orosz elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a NOB-alapító Pierre de Coubertin és Alekszej Butovszkij óta „sok minden megváltozott, és valami teljesen elveszett”.
„Azt is megtudtuk, hallottuk, hogy az Olimpiai Charta állítólag elavult, és már nem egyetemes. Egyes sporttisztviselők maguknak tulajdonították a jogot, hogy meghatározzák, kire vonatkozik ez az Olimpiai Charta, és kire nem. Az ilyen megközelítés ellentmond a sport természetének” – tette hozzá.
Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy vannak olyan értékek, amelyeket nem lehet elárulni, eltörölni, elcserélni vagy eladni. Véleménye szerint ilyen értékek közé tartozik a sport és annak egyesítő ereje, és „valójában ez a nemzetközi sportmozgalmak lényege”.
A NOB tavaly február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország és a konfliktusban őt támogató Fehéroroszország sportolóinak nemzetközi versenyeken való részvételét. Idén márciusban a nemzetközi ötkarikás testület végrehajtó bizottsága azt indítványozta, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat semleges státuszban engedjék vissza a sport világába, de csak azokat, akik nyilvánosan nem támogatták az ukrajnai háborút, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.
Múlt csütörtökön ugyanakkor a testület végrehajtó bizottsága azonnali hatállyal felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot (ROC), mivel fennhatósága alá vont több sportszervezetet a megszállt ukrajnai területeken. A döntés automatikus következménye, hogy a ROC nem működhet nemzeti olimpiai bizottságként és nem részesül az olimpiai mozgalom bevételeiből. A határozat viszont nincs hatással arra, hogy orosz versenyzők semlegesként részt vehetnek-e a jövő évi párizsi játékokon. Utóbbiról – amint azt a NOB szóvivője, Mark Adams jelezte – „a megfelelő időben” dönt a nemzetközi ötkarikás testület.

Joe Biden az ukrajnai és izraeli katonai támogatás fokozása mellett érvelt rendkívüli tévébeszédében

Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezető szerepe mellett érvelt Joe Biden washingtoni idő szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében.

Az elnök fehér házi dolgozószobájából az amerikaiaknak szánt üzenetében azt hangoztatta, hogy a két katonai konfliktus látszólag az Egyesült Államoktól távol zajlik, de meghatározóak Amerika nemzetbiztonsága szempontjából. Megfogalmazása szerint a támogatás megadása a két ország számára „okos befektetés, amely jól megtérül Amerika biztonsága szempontjából a következő nemzedékeknek”.
„Az a történelmi tanulság, hogy amikor terroristák nem fizetik meg az általuk elkövetett terrorcselekmények, és diktátorok az általuk elkövetett erőszak árát, akkor még több káoszt, halált és pusztítást okoznak” – vélekedett Biden.
Joe Biden jelezte, hogy már pénteken sürgősséggel a kongresszushoz fordul pótlólagos költségvetési forrásokért, amelyekből a többi között Ukrajna és Izrael további támogatását fedezné.
Mint mondta, az Egyesült Államok vezető szerepe tartja össze a világot.
Az elnök kitért a kedden a gázai kórház közelében becsapódott rakéta eredetével kapcsolatos vitára, és kijelentette: nem Izraeli műve volt. Úgy fogalmazott, hogy „megtört szívvel fogadta palesztin életek tragikus elveszítését”.
A várakozások szerint az elnök összesen 105 milliárd dollár jóváhagyását kéri majd a törvényhozástól, amelyből 60 milliárdot szánna Ukrajnának, 14 milliárdot pedig Izraelnek, valamint a keret várhatóan tartalmaz 10 milliárd dollárt humanitárius célokra, és 14 milliárdot az Egyesült Államok külső határain tapasztalható migrációs válság kezelésére.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine