Az orosz-ukrán háború 595. napja – FRISSÜL

Immár ötszázkilencvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Belgium 1,7 milliárd eurós alapot hoz létre Ukrajna támogatására

Belgium 1,7 milliárd eurós (mintegy 680 milliárd forint) alapot hoz létre Ukrajna megsegítésére, az összeg megfelel a belgiumi bankokban befagyasztott orosz vagyonok kamatai után befolyó adóbevételnek – közölte Alexender De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben szerdán.

Alexender De Croo – aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést a belga fővárosban – újságírókkal közölte, a Belgiumban befagyasztott orosz vagyon megadóztatásából származó 1,7 milliárd eurót az ukrán hadsereg megsegítésére, katonai felszerelések vásárlására és a háború által elpusztított infrastruktúra újjáépítésére, illetve humanitárius segítségnyújtásra lehet fordítani.
„Az orosz vagyon belgiumi befagyasztásából származó adóbevétel 2024-ben mintegy 1,7 milliárd euró lesz. Ahogyan azt már korábban világossá tettük: az orosz vagyon adóztatott jövedelme nem fog befolyni a belga költségvetésbe. Az közvetlenül és 100 százalékban az ukránokhoz kerül” – fogalmazott.
A belga miniszterelnök emlékeztetett: 2023-ban Belgium már mintegy 600 millió eurót szabadított fel Ukrajna javára ugyanilyen módon, azaz az értékpapírszámlákra kivetett belga adón keresztül.
Közölte: Belgium, amely otthont ad az Euroclear nemzetközi betéti pénzintézet székhelyének, az egyik olyan uniós ország, ahol a legtöbb orosz pénzügyi eszközt fagyasztották be a Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók részeként. Ezzel kapcsolatban De Croo „több százmilliárd” vagyon felhalmozódásáról beszélt különböző pénzintézetekben. Hangsúlyozta azonban, hogy a jogi keretek hiánya miatt jelenleg lehetetlen lehívni ezeket az eszközöket vagy kamatokat. Közölte, dolgoznak azon jogi keret elfogadásán, amely az összeget január elsejétől hozzáférhetővé teszi Kijev számára.
A belga miniszterelnök végezetül azt javasolta, hogy más uniós országok is kövessék Belgium példáját, majd megerősítette: Belgium továbbra is segítséget és katonai felszerelést nyújt Ukrajnának.
Az Európai Bizottság május végén közzétett információi szerint több mint 200 milliárd euró értékben zároltak orosz pénzeszközöket és jegybanki tartalékokat az Európai Unióban bejegyzett pénzintézetekben.
Alexander De Croo szerdai tájékoztatásában emlékeztetett arra is, hogy szeptember végén felszólította az országban működő ékszeripari vállalatokat, járuljanak hozzá az orosz gyémántok világpiaci kereskedelmének korlátozásához. Ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a végéhez közeledik azon nyomkövetési mechanizmus létrehozásának munkálata, amely megakadályozza, hogy az orosz gyémántok eljussanak a G7-tagországok és az EU piacaira, illetve teljesen kizárják azokat a globális kereskedelmi körökből.
„Nagyon közel vagyunk a nyomkövető rendszer véglegesítéséhez. Célunk az, hogy a mechanizmus január 1-jén életbe lépjen” – fogalmazott.
A belga kormányfő a nap folyamán korábban megerősítette Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter bejelentését, mely szerint Belgium 2025-től F-16-os vadászgépeket szállíthat Ukrajnának.

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollárnyi katonai segélyt küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollár (mintegy 75 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be szerdán Ukrajna számára az Oroszországgal vívott harcához.

A védelmi minisztérium közleménye szerint az amerikai hadsereg készleteiből rendelkezésre bocsátott csomag tartalmaz légvédelmi eszközöket, harckocsi-elhárító fegyverzetet és egyéb eszközöket.
A szállítmány tételes listáján szerepelnek légelhárító rakéták, drónelhárító eszközök, 105 és 155 milliméteres lövedékek, HIMARS-rakéták, precíziós eszközök, romboló lövedékek, kisebb kézifegyverek és hozzá való lövedékek, valamint a korábban rendelkezésre bocsátott eszközök karbantartásához, javításához szükséges alkatrészek és felszerelés.
A Pentagon közleménye megállapítja, hogy az Egyesült Államok – szövetségeseivel együtt – elkötelezett amellett, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsássa az azonnali harctéri szükségletek kielégítéséhez fontos eszközöket, és egyben felszólítja a Kongresszust, fogadja el az ukrajnai támogatás folytatásához szükséges költségvetési keretet.
A dokumentum az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást „okos befektetésnek nevezi a nemzetbiztonságba”. Megállapítja, hogy a katonai segítségnyújtás segíti megelőzni egy szélesebb konfliktus kialakulását a régióban, miközben erősíti az amerikai védelmi ipar alapjait, és magas szakértelmet igénylő munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.

Felmérés: az ukránok leginkább a hadseregben bíznak, az államfő a hetedik helyen áll

A fegyveres erők vezetik Ukrajnában azon intézmények listáját, amelyek a lakosság bizalmát élvezik, Volodimir Zelenszkij államfő pedig a hetedik helyen áll – derült ki a Razumkov Központ legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit szerdán ismertették a szociológusok az intézet honlapján.

Mindazonáltal Zelenszkij a politikusok és más közéleti szereplők közül – 75 százalékos bizalmi aránnyal – a legnagyobb támogatottságot élvezi – emelték ki az elemzők.
A válaszadók 93 százaléka válaszolta azt, hogy leginkább a hadseregben bízik. A résztvevők 85 százaléka fejezte ki bizalmát az önkéntes alakulatok, 84 százalékuk a civil szervezetek, 83 százalékuk az állami katasztrófavédelmi szolgálat, 81 százalékuk a nemzeti gárda és 76,5 százalékuk a határőrség iránt. Eközben az államfőben 72 százalékuk bízik, a védelmi minisztériumban 71, az Ukrán Biztonsági Szolgálatban (SZBU) pedig 66 százalékuk. Az egyházak iránti bizalom 59 százalékos lett, a rendőrség esetében pedig 57 százalék. A megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy bízik települése polgármesterében. A felmérés eredménye szerint településük önkormányzati testületében, az ukrán médiában, a jegybankban és a parlament emberi jogi bizottságában néhány százalékkal többen bíznak, mint ahányan nem. A válaszadók többsége – 74 százaléka – bizalmatlanságát fejezte ki a politikai pártokkal szemben. Az igazságszolgáltatással szemben az ukránok 70 százaléka bizalmatlan, a parlamenttel szemben 64, a kormánnyal szemben pedig 60 százalékuk. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek mindössze 14 százaléka bízik a politikai pártokban, arra a kérdésre, hogy lát-e a jelenlegi politikai erők között olyanokat, amelyekre a háború utáni időszakban rá lehet bízni az ország vezetését, 27 százalék adott igenlő választ. A háború utáni időszakban az ország vezetésére a válaszadók 52 százaléka katonák alkotta politikai pártot tartana a legalkalmasabbnak.
A politikusok közül a válaszadók túlnyomó többsége nem bízik Jurij Bojkóban, a betiltott Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt volt vezetőjében (82 százalék), Julia Timosenko volt kormányfőben (82 százalék) és Petro Porosenkóban, aki közvetlenül Zelenszkij előtt volt Ukrajna elnöke (73 százalék). Denisz Smihal miniszterelnökben a megkérdezettek 44 százaléka bízik, miközben 36 százalékuk válaszolt nemmel. A Razumkov Központ több mint kétezer embert kérdezett meg Ukrajna azon részeiben, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, és ahol nem zajlanak aktív harci cselekmények.

Ukrán titkosszolgálat: helyi lakosok irányították a hrozai kávézóra az orosz rakétát

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azonosította azt a két helyi férfit, akik október 5-én ráirányították az orosz Iszkander rakétát a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Hroza falu kávézójára, több mint ötven civil halálát okozva – közölte szerdán az SZBU a Telegramon.

„Az elkövetőkről kiderült, hogy helyi lakosok: a harminc éves Volodimir Mamon és öccse, a 23 éves Dmitro Mamon, akik a térség megszállása idején átálltak az oroszok oldalára” – írta közleményében a biztonsági szolgálat.
„A vádlottak pozíciókat kaptak az oroszok által létrehozott helyi belügyi szerveknél. Egyiküket a konvojcsoport vezetőjének, a másikat a közúti járőrszolgálat felügyelőjének nevezték ki. Amikor az ukrán erők visszavették a térséget, mindkét férfi családjával együtt Oroszországba menekült, ahonnan tovább dolgoztak az oroszoknak. Az orosz megszállók utasítására távolról elkezdték kialakítani saját besúgóhálózatukat az Ukrajna által ellenőrzött területen, felforgató tevékenységükbe pedig tudtuk nélkül bevonták rokonaikat, szomszédaikat, ismerőseiket a harkivi régió elfoglalt területein úgy, hogy baráti beszélgetések és a messengeren folytatott levelezés közben információkat szereztek tőlük az ukrán csapatok bevetéseiről és a térségben zajló tömegrendezvényekről” – fejtette ki az SZBU.
A nyomozás során a biztonsági szolgálat kiderítette, hogy idén október elejétől mindkét vádlott elkezdett információkat gyűjteni egy elesett ukrán katona tervezett temetéséről Hroza faluban. Az SZBU által nyilvánosságra hozott levelezésükből kiderül, tisztában voltak azzal, hogy a támadásnak civilek lesznek az áldozatai, ennek ellenére Volodimir Mamon, miután megtudta a megemlékezés helyének pontos címét és idejét, továbbította ezt az információt az oroszoknak.
„Az ellenség a kapott információkat arra használta fel, hogy az Iszkander M típusú hadműveleti-taktikai rakétarendszerrel célzott csapást mérjen az ukrán falura” – összegezte a biztonsági szolgálat. Közölte, hogy az összegyűjtött bizonyítékok alapján a két férfit hazaárulással és összeesküvéssel gyanúsították meg, Volodimir Mamont ezen felül még az orosz hadseregnek a háborús törvények és szokások megsértéséhez adott segítségnyújtással és előre megfontolt gyilkossággal is. „Mivel mindkét elkövető Oroszországban bujkál, átfogó intézkedések folynak hollétük megállapítására és megbüntetésükre” – tette hozzá az SZBU.
Dmitro Csubenko, a Harkiv megyei ügyészség szóvivője közben arról tájékoztatta az Interfax-Ukrajina hírügynökséget, hogy 55-re nőtt a hrozai támadás halálos áldozatainak száma. „Az elmúlt nap során további két nőt azonosítottak az elhunytak között, akiket addig eltűntként tartottak számon, így eddig 55 holttestet azonosítottak. Három ember azonban még mindig eltűntként van nyilvántartva, a halálos áldozatok száma emiatt még tovább emelkedhet 58-ra” – fejtette ki a szóvivő.

Orosz védelmi tárca: előrenyomulás történt Avgyijivkánál

Kedvezőbb állásokat foglalt el a fronton az orosz hadsereg a Donyeck megyei Avgyijivka környékén – közölte szerdán kiadott hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az orosz erők elérték a Donyeck melletti Avgyijivkától északnyugatra fekvő Berdicsi falu határát, az ukrán védelem utánpótlását fenyegetve. Azt mondta, hogy Marjinkánál az orosz erők a nap folyamán mintegy 400 métert nyomultak előre.
A moszkvai katonai tárca egyébként 14 visszavert támadásról számolt be – közülük tíz Kupjanszk környékén megkísérelt ellentámadás volt -, amelyek során szerinte csaknem 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel két lőszerraktárt – az egyik külföldi „zsoldosoké” volt a Harkiv megyei Volcsanszknál – egy Szu-25-ös repülőgépet, három harckocsit, tíz amerikai MaxxPro és két egyéb páncélozott harcjárművet, három lengyel Krab, egy francia CAESAR és egy amerikai M109-es önjáró, valamint négy amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, továbbá egy cseh RM-70-es Vampire sorozatvetőt, három JDAM irányított légibombát, hét HARM lokátorelhárító és négy HIMARS-rakétát, valamint 41 drónt.
Ezzel az orosz statisztika szerint az ukrán fél által a háború eleje óta elvesztett távirányított repülőszerkezetek száma meghaladta a 7700-at.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A nap folyamán az orosz légvédelem Brjanszk megye légterében három, Belgorod megye felett pedig egy pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le.

Orosz biztonsági főnök: brit kiképzést kaptak az atomerőművek ellen bevetett ukrán diverzánsok

Brit különleges erők képeztek ki az orosz atomerőművek ellen bevetett ukrán katonai hírszerző csoportokat – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a FÁK-tagállamok biztonsági és különleges szolgálatait vezetők tanácsának szerdai bakui értekezletén.

Elmondta, hogy az FSZB augusztusban őrizetbe vette egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport tagjait, akikről megállapította, hogy brit különleges erők képezték ki őket, és ők tervezték meg a műveleteiket is orosz katonai létesítmények, az olaj-, a közlekedési és a létfontosságú infrastruktúra, egyebek között atomenergia-létesítmények, a szmolenszki és a kurszki nukleáris erőművek ellen. Emlékeztetett rá, hogy korábban hasonló támadásokat követtek el a leningrádi és a kalinyini atomerőművek ellen.
„A diverzánselhárítás eredményeként több mint 20 robbanószerkezetet hatástalanítottak az atomerőművek távvezetékeinek tartószerkezetein. Felrobbantásuk célja az volt, hogy megzavarják az atomerőművek működésének technológiai folyamatát” – mondta Bortnyikov, hozzátéve, hogy a kurszki atomerőmű 2. blokkjában diverzánsakció miatt vészleállítást kellett elrendelni.
Úgy vélekedett, hogy „az ukrán katonai hírszerzés és brit mentorainak” efféle akcióit „nem lehet másnak minősíteni, mint nukleáris terrorizmusnak”.
Az FSZB igazgatója szerint a nyugati koalíció céltudatos tevékenysége „terroristák és zsoldosok továbbképzési terepévé” változtatta Ukrajnát, ahol arra tanítják őket, hogy a modern hadviselés módszereit és tapasztalatait a Független Államok Közösségéhez tartozó országokban és a világ más régióiban alkalmazzák. Állítása szerint nyugati hírszerző és nem kormányzati szervezetek nemzetközi terrorcsoportok tagjait, nácikat , valamint Afganisztánban, a Közel-Keleten, Európában és a tengerentúlon kiképzett zsoldosokat toboroznak az ukrán fegyveres alakulatok támogatására.
„Tizenhárom európai katonai magánszervezet alkalmazottjainak és kilenc külföldi félkatonai proxy-alakulat tagjainak részvételét észleljük” – tette hozzá Bortnyikov, aki szerint az orosz szervek 35 országból 794 zsoldost azonosítottak.
„Megbízható adataink vannak arról, hogy az icskériai (csecsen és krími tatár) alegységekben az Iszlám Állam (terrorhálózat) tagjai és a hozzájuk hasonlók harcolnak ellenünk. Ugyanilyen részvevői vannak az orosz területre terrorcselekmények végrehajtás céljából küldött diverzáns- és felderítőcsoportoknak” – mondta.
Azt hangoztatta, hogy Ukrajna „Washington és NATO-szövetségeseinek erőfeszítései nyomán katonai és terrorista fenyegetés forrásává vált Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Államának határán. Kifogásolta, hogy a Nyugat növeli a nehéz- és nagy hatótávolságú fegyverek és egyéb korszerű haditechnikai eszközök Ukrajnába szállítását, emellett a konfliktusövezetben harcoló félkatonai erőket hírszerzési adatokkal látják el, valamint megtervezik és koordinálják a harci műveleteket, amelyekben szerinte „hivatásos NATO-tisztek is részt vesznek”.
Azzal vádolta meg az amerikai és brit különleges szolgálatokat, hogy „az instabilitás övezetét” igyekeznek létrehozni Afganisztánban és a FÁK déli határainak közelében, ahol megerősödnek az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetek csoportjai. Mint mondta, az amerikai CIA és a brit MI6 ennek érdekében Irakban, Szíriában, valamint számos más ázsiai és afrikai országban működő nemzetközi terrorszervezetekből toboroz harcosokat, akiket eljuttatnak Afganisztán északi részébe, ahol kiképezik őket, egyebek között a nyugati koalíció által hátrahagyott fegyverek és műszaki eszközök használatára.
Bortnyikov tájékoztatása szerint az al-Kaida harcosainak száma meghaladja az 1500-at Afganisztánban, az Iszlám Állam Horászán Vilájet ágának fegyvereseié pedig a 6500-at. Úgy vélekedett, hogy ezek a nemzetközi terrorszervezetek elérhetik azt a potenciált, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre és toborozzanak, és Afganisztánon kívülre terjeszkedjenek.
„A terroristák elsődleges célja, hogy átvegyék a hatalmat a közép-ázsiai országokban, elsősorban Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Türkmenisztánban, és bevonják őket az úgynevezett globális kalifátusba” – mondta az FSZB vezetője, hozzátéve, hogy „mindez az amerikai és brit titkosszolgálatok aktív részvételével történik”.
„Ezzel kapcsolatban törvényszerűnek tartjuk, hogy az Egyesült Államok és a NATO az afganisztáni terrorfenyegetés megfékezésének ürügyén éppen most kezdte el aktívan ráerőltetni haditechnikai és határbiztonsági szolgáltatásait a közép-ázsiai partnereinkre. Biztosak vagyunk benne, hogy feladatuk a FÁK-térség katonai birtokbavétele, valamint az, hogy a tagok között új törésvonalakat hozzanak létre” – mondta Bortnyikov.
Állítása szerint a nyugati szövetség nagyszabású akciót indított a FÁK-országok megingatására, valamint a közöttük, illetve a közöttük és a szomszédjaik között kialakult „integrációs formátumok” – a FÁK, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési szervezet – megsemmisítésére.
A fellazítás módszerei között említette a nyugati titkosszolgálatok, nem kormányzati szervezetek és média tevékenységét az etnikai és vallási viszály, a fegyveres konfliktusok felszítására. Ez, mint mondta, megteremti a politikai válságok és színes forradalmak előfeltételeit, valamint a fiatalok és a társadalom más, leginkább sebezhető szegmenseinek radikalizálódását.

Horvát kormányfő: Zágráb további ötmillió eurót adományoz Kijevnek az ország aknamentesítésére

Horvátország további ötmillió eurót adományoz Kijevnek az ország aknamentesítésére – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán, a Zágrábban zajló, Ukrajna aknamentesítését segítő kétnapos nemzetközi adományozási konferencia megnyitóján.

Plenkovic elmondta: a kormány csütörtöki ülésén dönt hivatalosan a támogatásról, amellyel a rendezvény házigazdájaként hozzájárul ahhoz, hogy a háborúban álló országot megtisztítsák a robbanószerkezetektől.
Emlékeztetett: Horvátországnak van tapasztalata az aknamentesítésben, mert ” Ukrajnához hasonlóan agresszió áldozata volt”, a folyamat pedig évtizedek óta tart, ezért Kijevnek is fel kell készülnie arra, hogy ez hosszú időt vesz igénybe.
Horvátország 31 évvel a háborút követően, 2026 tavaszán fejezi be teljes egészében az aknamentesítést a területén – mutatott rá.
Denisz Smihal ukrán kormányfő videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében úgy fogalmazott: Horvátország, mint háborúból kilábalt ország inspirációt jelent Ukrajna számára, „erőt és önbizalmat ad a jövőhöz”.
Jelezte, hogy a becslések szerint Ukrajna 30 százaléka szennyezett aknákkal. Hatmillió ember van veszélyben a robbanószerkezetek miatt, 250-en már meghaltak és 500-an megsebesültek a robbanások következtében – hangsúlyozta.
Kiemelte: Ukrajnának jelenleg háromezer tűzszerésze és 29 aknamentesítő járműve van, ami nem elég. „Ha ez így marad, évtizedekig is eltarthat az aknamentesítő folyamat” – húzta alá.
Kijev innovatív technológiát kér a mezőgazdasági szektor mielőbbi helyreállításhoz, és minél több felszerelést – mondta Smihal, jelezve, hogy a nemzetközi szervezetek eddig 300 millió dollárt adományoztak Ukrajnának az ország aknamentesítésére.
Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős európai uniós biztos arra emlékeztetett: az Európai Bizottság az elmúlt másfél évben 43 millió euróval, az európai uniós tagállamok pedig több mint 110 millió euróval segítették Ukrajna területének megtisztítását a robbanószerektől.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajnának NATO-segítségre van szüksége a tél jelentette kihívás kezeléséhez

Ukrajna támogatásra számít a NATO-tagországok részéről az egyik legnagyobb kihívást jelentő ellenállóképesség biztosítására a közelgő tél idején – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben szerdán.

Zelenszkij – aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral érkezett a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására – azt mondta: mindenekelőtt arról kell beszélni, hogy a tagállamok segítségével Ukrajna kiszoríthassa az orosz hadsereget a határokon túlra, és le lehessen zárni a háborút.
Közölte, hogy Ukrajnának „egészen konkrét kérései” vannak eszközök beszerzésére, pontosan meghatározott célok elérése érdekekében. A hatékony légvédelmi rendszerekkel nemcsak az energiahálózat és az emberek védelmét, de az ukrán gabona exportját is biztosítani tudják – mondta.
Kijelentette: a nemzetközi közösségben egységre van szükség az emberéletek megmentése érdekében és azért, hogy az agresszoroknak eszükbe se jusson a konfliktus folytatása, esetleges kiszélesítése vagy újabb támadások elkövetése.
Jens Stoltenberg köszöntőjében azt mondta: Ukrajna bátorsága ösztönzést jelent arra, hogy a nemzetközi közösség további és azonnali támogatást nyújtson az országnak önvédelmi háborújához.
A főtitkár elmondta, a NATO-tagországok védelmi miniszterei a kétnapos tanácskozás során megbeszélik majd a Kijevnek nyújtható további támogatás formáit. A támogatás a kapcsolatok további erősítésére is irányul, egy újabb lépést Ukrajna NATO-tagsága felé – mondta.
Tájékoztatott arról is, hogy a tanácskozás második napján Joáv Galant izraeli védelmi miniszter beszámol a hétvégén Izrael és a Hamász iszlamista fegyveres csoport között kirobbant ellenségeskedés részleteiről.
A Finnországot Észtországgal összekötő balti-tengeri gázvezetéken, valamint a párhuzamosan futó telekommunikációs kábelen keletkezett sérüléssel kapcsolatban Stoltenberg azt mondta: ha bebizonyosodik, hogy a NATO kritikus infrastruktúrája elleni támadásról van szó, tehát a keletkezett kár szándékos támadás eredménye, a NATO határozott választ fog adni.

Ismét közel 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. október 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4786 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4208 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Donyecki tisztségviselő: előrenyomultak az orosz erők Avgyijivkánál

Az orosz csapatok sikeresen nyomulnak előre a Donyecktől északra fekvő Avgyijivkában, az ukrán erők több mint száz halottat és sebesültet veszítettek – közölte Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Gagin szerint az ukrán fél több mint húsz haditechnikai eszközt és négy erődítményt veszített. Mint mondta, az ukrán katonák az erős orosz tüzérségi tűz miatt Avgyijivkánál feladták állásaik egy részét az első védelmi vonalon.
Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint az orosz hadsereg négy fontszakaszon tíz támadást vert vissza, melyek során mintegy 580 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A moszkvai összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három vezetési és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és 19 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az elmúlt nap folyamán a Herszon megyei Oleski és a Belgorod megyei Popovka községben két-két civil vesztette életét ukrán belövések következtében.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine