Itt az igazság az elbukott 190 milliós pályázatról – Varga Anikó kitálal

Gyöngyösi Ferenc akkori pénzügyi bizottsági elnök és Kis Andrea akkori alpolgármester is részletesen átnézte a helyi identitáserősítő program dokumentációját és mindent rendben találtak. Ráadásul Márki-Zay Péter is rendszeresen tájékozódott a projekt alakulásáról – mondta el Varga Anikó. A BFMK korábbi vezetője visszautasítja, hogy a polgármester rá és a közösségszervezőkre hárítja a 190 millió forint visszafizetését.

„Ez olyan, mintha egy autószerelő műhelyben a melósokat tennék felelőssé, azért, mert a cég könyvelése rossz volt, és büntetést kaptak érte az adóhatóságtól” – mondja érdeklődésünkre Varga Anikó. A BFMK korábbi vezetőjét Márki-Zay Péter többször is megvádolta, hogy miatta kell visszafizetnie 190 millió forintot a „A helyi identitás és kohézió erősítése Hódmezővásárhelyen” című TOP-os projekt teljes elbukása miatt. Mint korábban több cikkben is megírtuk, a projekt keretében olyan hibákat és mulasztásokat követett el a város, melyek súlyos százmilliókba fájhatnak a vásárhelyieknek, a Miniszterelnökség visszakéri a közel kétszázmilliót. (Pont akkor, amikor az elbénázott iskolafelújítások miatt is csaknem ötszázmillió forintot ad vissza a város.) No de ki is hibázhatott itt?

A kulturális szakember kiemelte, az irányító hatósággal és a közreműködő szervekkel, így a Magyar Államkincstárral való kapcsolattartás az Márki-Zay vezette önkormányzat projektmenedzserének és pénzügyi menedzserének feladatkörébe tartoztak. „Az önkormányzat volt a főpályázó, ezekbe a kérdésekbe ha akartam se tudtam volna beleszólni, és rálátásunk sem volt. A munkatársaimmal minden szakmai anyagot és a rendezvényekhez kapcsolódó dokumentációt elkészítettünk és megküldtünk a városháza munkatársainak. Minket döbbentett meg leginkább a hír, hogy ez a projekt olyan mértékben elhasalt, hogy a teljes összeget vissza kell fizetni, kamatokkal együtt. Ehhez nagyon-nagyon komoly hibát kell véteni” – szögezi le Varga Anikó.

150 milliós forrás érkezik

De nézzük közelebbről, miről is van szó! „A pályázat előkészítése és tervezése 2017 májusában kezdődött el, az önkormányzat ugyanis nyert 150 millió forintos európai uniós támogatást a helyi közösségek kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztésére, illetve a közösségi szerepvállalás erősítésére. A projektben a konzorciumi partner a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, Bessenyei Ferenc Művelődési Központ lett, lévén, hogy rendezvények és programok szervezését és a közösségekkel való kapcsolattartást az intézmény végzi. Mivel én voltam a BFMK akkori igazgatója, a kultúra és a rendezvényszervezés területén sokéves tapasztalatom van, én lettem a projekt szakmai vezetője. Ez azt jelenti, hogy a projekt keretében végzett szakmai munkát koordináltam, praktikusan a rendezvények szervezését és az ahhoz kapcsolódó feladatokat. Négy közösségszervező dolgozott az események szervezésében, a kezdő hasonlatomnál maradva, mi javítottuk az autókat a műhelyben, míg a városháza tartotta a kapcsolatot a megbízóval” – folytatja a volt igazgató.

Arra is kitér, több mint kétszáz programot valósítottak meg városszerte, valamint a Covid időszaka alatt nemcsak segítették a családokat, lehetőséget biztosítva számukra, hogy a BFMK nyári táboraiban a gyerekek ingyenesen vehessenek részt (csak az étkezés költségét fizetve), hanem folyamatosan online programokkal készültek nekik. „Mindemellett a városban három helyszínen közösségi sütögetőhelyet alakítottunk ki, létrehoztunk egy beltéri mászófalat, a Nap utca végén található pump track pálya kialakításában nyújtottunk segítséget, és végül, de nem utolsósorban az Ifjúsági Klub belső berendezéseit is ebből a projektből finanszíroztuk” – sorolja Varga Anikó. (Emlékezetes, az említett beruházások átadásán gyakorlatilag egytől egyig ott villogott a polgármester, hogy a város ezt is mögcsinálta – a szerk.)

Mindenről tudott Márki-Zay Péter, mindent átvizsgált Gyöngyösi Ferenc és Kis Andrea

„Szakmai vezetőként folyamatosan informáltam a megbízót is a projekt előrehaladásáról. Ezenkívül célterületenként évente négy alkalommal került sor kerekasztal-beszélgetés jellegű egyeztetésen vettünk részt, és minden hónapban beszámolót készítettem a szakmai tevékenységről” – részletezi arra kérdésünkre, hogy milyen rendszerességgel ellenőriztek a munkáját az önkormányzat részéről. (A városháza gyorshírszolgálatán a mai napig elérhető például az a 2019. november 22-i hír, mely arról tudósít, hogy Márki-Zay Péter polgármester a folyamatban lévő uniós pályázatból megvalósuló közösségépítő rendezvényekről, a városmarketinget erősítő eseményekről egyeztet irodájában Varga Anikóval, valamint az önkormányzat projektfelelősével, Kovács Mariann-nal, a projekt menedzserével, pénzügyesével, illetve a kabinetiroda részéről Kovács Magdolnával és Szarvas Tímeával, lásd a nyitóképet – a szerk.)

Varga Anikó hozzáteszi, a szakmai munkára vonatkozó pályázati dokumentáció célterületenként mappákba lefűzve a mai napig megtalálható a BFMK-ban. „A mostani vádak azért is érdekesek, mert sem Kis Andrea akkori alpolgármester asszony, sem pedig Gyöngyösi Ferenc, a pénzügyi és gazdasági bizottsági akkori elnöke nem jelzett semmilyen problémát, amikor 2021-ben a TOP-os pályázat teljes szakmai és pénzügyi dokumentációját átnézték. Nem említették, hogy bárhol is hiányos vagy nem megfelelő lenne, pedig az anyagok több hónapon keresztül a Polgármesteri Hivatal Kabinetirodáján voltak, és abban biztos lehet mindenki, ha csak a legkisebb hibát is látják, felelősségre vonnak érte” – fogalmaz, ismét megerősítve, hogy a sajtóban megjelent hírekből is látszik: nem a rendezvényszervezéssel voltak gondok, hanem azzal, hogy az önkormányzat munkatársai nem zárták le az irányító hatóság és az államkincstár felé az egyes projektszakaszokat, és nem adták be a beszámolókat. Varga azt is elismeri, az önkormányzati dolgozók sem voltak könnyű helyzetben.

„Az sem normális dolog, hogy a pályázat ideje alatt, menet közben ‘kieső’ projektvezetői munkát az önkormányzat a pénzügyi menedzserre testálta rá, és nem bízott meg másik személyt a munka ellátásával. Aki ismeri a pályázatokat, jól tudja, hogy a projektmenedzseri feladatok teljesen mások, és ugyanúgy egy teljes embert igényelnek, mint a pénzügyi menedzseri feladatok. Persze, nem ez az első eset, hogy a városházán lévő fejetlenség miatt úszik el valami” – világít rá.

Több ezer vásárhelyivel konzultáltak, több száz eseményt szerveztek

Varga Anikó végül kiemeli, a közösségfejlesztők és ő mint szakmai vezető is éveken át tiszta szívvel és hatalmas lelkesedéssel végezték el a pályázat keretében a feladatokat, és szervezték meg a több mint kétszáz programot. Kezdetben összehívták a közösségeket, és informálták őket a projektről. Személyes interjúk vagy több főből álló közösségi beszélgetések keretében felmérték a vásárhelyiek igényeit a közösségi programok és rendezvények kapcsán. Az összeírt ötleteket ezután egy kérdőív formájában több mint négyezer háztartásba juttatták el, ezzel megérdeklődve, hogy a városban élők melyik programot, rendezvényt szeretnék, ha megvalósulna. Így állt össze a végleges a programokat és különféle kisebb-nagyobb eseményeket tartalmazó Cselekvési Terv, melyet az önkormányzat is elfogadott.

„Egy biztos: a 2017-2022 között megvalósult projekt egy olyan közösségfejlesztő, közösségépítő program volt, melyben a legfőbb célt sikerült elérnünk: a városban élőket képessé tettük arra, hogy a saját kis közösségükben programokat, családias hangulatú rendezvényeket tudjanak megvalósítani. Nagyon sok civil szervezetnek és közösségnek nyújtottunk segítséget, és támogattuk programjaikat, valamint segítettük őket a szervezési feladatokban, így mára már egyedül is meg tudják szervezni, le tudják bonyolítani a megkezdett programok, ezzel együtt tartva és megerősítve a kialakított közösségeket” – vázolja a kulturális szakember.

Borítókép: Hódmezővásárhely Város gyorshír szolgálata (2019. november 22.)