Az orosz-ukrán háború 587. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Moszkva kétli, hogy korrekt volt Jereván csatlakozása a Római Statútumhoz

Moszkva kételkedik abban, hogy Jereván részéről korrekt lépés volt csatlakozni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működésének alapjául szolgáló Római Statútumhoz – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy az örmény parlament kedden 60 igennel és 22 nem ellenében megszavazta az ország csatlakozását a Római Statútumhoz, amely létrehozta a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC). A döntés feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a bíróság, amelynek joghatóságát Moszkva – Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el, márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, azt állítva, hogy szerepük volt gyerekek elhurcolásához Ukrajnából. Az orosz fél szerint a gyerekeket kimenekítették a háborús övezetből, és a hozzátartozók vagy a gyámjaik bármikor jelentkezhetnek értük.
Peszkov kedden a sajtónak nyilatkozva rámutatott, hogy az Örményország által elismert Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan struktúra, amelynek döntései Oroszország számára „törvénytelenek és semmisek”.
„Örményország egy baráti állam, a partnerünk. És természetesen sok közös van közöttünk, és a testvéri örmény nép között. (…) De ugyanakkor természetesen további kérdéseink lesznek Örményország hivatalban lévő vezetéséhez. Ezeket előre átadtuk az örmény félnek” – mondta.
Az arról szóló jereváni bejelentésről, amely szerint kétoldalú megállapodás van előkészülőben Moszkvával, amely lehetővé tenné, hogy ne hajtsák végre az ICC Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát, Peszkov azt mondta, hogy „ez csak az örmény fél elképzelése”. Hozzáfűzte: nem világos, „hogyan tudnának különleges feltételeket, kivételt biztosítani”.
„Természetesen nem örülnénk, ha az elnöknek bármikor bármilyen okból le kellene mondania örményországi látogatásokat” – mondta a szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy a Kreml „egyáltalán nem ért egyet” Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek azzal a kijelentésével, miszerint Jereván csatlakozása a Római Statútumhoz azzal áll összefüggésben, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és az orosz-örmény partnerség eszköze nem elegendő az ország biztonságának szavatolásához. „Az örmény félnek nincs jobb eszköze ezeknél a mechanizmusoknál” – hangoztatta Peszkov.
Azzal kapcsolatban, hogy a jereváni vezetés Moszkvát teszi felelőssé Hegyi-Karabah elvesztéséért, az orosz elnöki szóvivő emlékeztetett, hogy Pasinján kormányfő elismerte Azerbajdzsánt az 1991-es határai között. „Ez az egész mostani helyzet előzménye” – mondat Peszkov, hozzáfűzve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a hegyi-karabahi örmények sorsát, humanitárius segítséget nyújt nekik, és békefenntartói folytatják tevékenységüket.
A Kommerszant című lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, hogy Putyin a novemberi Rosszija fórumon jelenti majd be, hogy jelölteti magát a jövő évi elnökválasztásra, Peszkov azt mondta, hogy erről nincsen tudomása. Azt ígérte, hogy amennyiben az elnöknek vannak olyan tervei, hogy ellátogat a rendezvényre, amelyet az újság összefüggésbe hozott az elnökválasztási kampánnyal, akkor arról idejekorán bejelentés lesz.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Oroszország felújíthatja a nukleáris kísérleti robbantásokat, csak annyit mondott: „Jelenleg végül is nem léptünk ki a nukleáris tesztek elutasításának rendszeréből”.
Méltatta Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának volt elnökét, aki kedden bejelentette, hogy lemond Belgorod megye szenátori posztjáról. Peszkov azt mondta, hogy a Kreml „nagy tisztelettel” tekint a 94 éves politikusra, akinek hozzájárulását Oroszország fejlődéséhez „nehéz túlbecsülni”.

Védelmi miniszter: az orosz vezérkar nem tervez további mozgósítást

Nem tervez további mozgósítást az orosz vezérkar, az év eleje óta több mint 335 ezren jelentkeztek szerződéses szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden.

„Az orosz csapatok rendelkeznek a különleges hadművelet végrehajtásához szükséges számú katonai személyi állománnyal, a vezérkarban nem terveznek további mozgósítást” – mondta.
A tárcavezető szerint az év eleje óta több mint 335 ezren jelentkeztek szerződéses katonai szolgálatra és önkéntes alakulatokba, és csak szeptemberben több mint 50 ezren írtak alá szerződést. Bejelentette, hogy az október 1-jén megkezdődött őszi sorozási kampány a tervek szerint zajlik, és a vonatkozó elnöki rendelet értelmében 130 ezer embert fognak behívni. Megismételte azt az ígéretet, hogy egyetlen sorköteles sem kerül majd a hadműveleti övezetbe, beleértve azokat, akik az új (Ukrajnától elcsatolt) régiókból érkeztek.
Sojgu beszámolója értelmében egyébként az orosz hadsereg visszavert minden ukrán támadást Szoledar-Bahmut irányában, valamint a védekezés áttörésére tett kísérleteket Verbove és Rabotine közelében, Zaporizzsja megyében.
„Aktív akciókkal csapataink jelentősen meggyengítették az ellenség harci potenciálját, és komoly károkat okoztak neki” – hangoztatta.
Kiemelte az ukrajnai „különleges hadművelethez” a Csecsen Köztársaság és személy szerint annak vezetője, Ramzan Kadirov támogatását. Elmondta, hogy Csecsenföldön összesen három gépesített lövészezredet és három zászlóaljat állítottak fel, az orosz különleges erők gudermeszi egyetemén pedig több mint 14 500 embert készítettek fe a harcokra.
Kitért a katonai egészségügyi szolgálatra is. Azt mondta, hogy a „különleges hadművelet” övezetében az orosz katonák orvosi ellátása „jó szinten van megszervezve”, és a harctéri elsősegélynyújtás „általában a sebesülést követő első percekben megtörténik”.
Sojgu szerint az orosz erők sebesültjeinek több mint 98 százaléka felépül. A kórházakban a halálozási arány 0,43 százalék, és folyamatosan csökken.
Hegyi-Karabahról szólva elmondta, hogy ott az orosz békefenntartók a kiélezett helyzetben is teljesítik feladatukat, és az ő közvetítésükkel sikerült megállapodni a teljes tűzszünetben. Közölte, hogy az orosz hadsereg megszervezte több mint 98 ezer civil, köztük 32 ezer gyermek Örményországba evakuálását, és biztosította közel 300 tonna humanitárius segélyszállítmány eljuttatását.

Megint több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4745 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4292 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Lavrov: a nácizmus megnyilvánulása az orosz autók kirekesztése Európából

Nácizmusnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak.

„Megdöbbentett, hogy az európaiakról, gyakorlatilag mindannyijukról, milyen gyorsan hullott le az a külső illendőség, amellyel az elmúlt években még takaróztak, megőrizve magukban a diplomácia és az elemi etika némi maradványát” – mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után.
„Ez (a gépkocsik kitiltása) lényegében annak a megnyilvánulása, amit nácizmusnak szoktak nevezni. És kizárólag az oroszokkal szemben (alkalmazzák), ahogyan sok más dolog is az oroszokkal kapcsolatban történik. Azt állítják: nem csak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) hibás, hanem minden orosz hibás azért, hogy megválasztották őt. Itt van hát önöknek a színtiszta nácizmus” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő válaszintézkedéseket helyezett kilátásba.
„Azt kell tennünk, ami számunkra a legjobb. Nincs szükség minden alkalommal tükörreakcióra. Természetesen az ilyen teljesen abszurd döntések ismét negatív hatással lesznek a kapcsolatainkra, amelyek már amúgy is siralmas állapotban vannak, és egyébként messze nem tüntetik fel jó fényben azoknak az országoknak a vezetését, amelyek ilyen döntéseket hoznak” – hangoztatta Peszkov.
Az Európai Bizottság szeptember elején kiadott pontosító állásfoglalásában közölte: az EU Tanácsa által Oroszország ellen még 2022-ben elrendelt szankciók az orosz állampolgárok orosz rendszámú személygépkocsijára is vonatkoznak, és ennek megfelelően az orosz állampolgárok még turisztikai céllal sem léphetnek be személygépkocsijukkal az Európai Unió területére, még rövid időre sem. Az oroszok emellett nem vihetnek be magukkal bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és vécépapírt sem.
Az orosz rendszámú gépkocsik behajtásának tilalmát a balti államok, Lengyelország és Finnország után hétfőtől Bulgária, keddtől pedig Norvégia vezeti be.
Lavrov Szocsiban szánalmasnak nevezte azt, ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy ország parlamentje egy „náci” – Yaroslav Hunka, a Waffen SS ukrán veteránja – előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején. Az orosz tárcavezető szerint nyilvánvaló, hogy mind a házelnök, mind a kanadai titkosszolgálatok tisztában voltak azzal, hogy kit hívtak meg a törvényhozás ülésére.
„De a legszomorúbb az, hogy Trudeau, miután összeszedte a bátorságát, hogy bocsánatot kérjen, kitől kért bocsánatot: az ukránoktól és Zelenszkijtől, akikkel együtt „sieg”-elt ennek az alaknak. Szégyenletes!” – mondta a miniszter.

Donyecki vezető: újabb ukrán ellentámadás indulhat októberben

Az ukrán hadsereg októberben újabb ellentámadást indíthat, ugyanis csapatösszevonásokat hajt végre Orihove és Vuhledar közelében – jelentette ki Gyenyisz Pusilin a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.

„Úgy tűnik, az ellenség arra készül, hogy még a talaj felázása előtt aktívabb akciókat hajtson végre. Látjuk, hogy vannak ilyen elképzelések, ezért nem zárjuk ki egy újabb offenzíva lehetőségét” – mondta Pusilin.
Közölte, hogy az ukrán fél fokozta aktivitását, és növelte bevetésre kész rohamcsapatainak számát Zaporizzsja megyében Novoprokopivka, Robotine és Verbove felé is. A donyecki régióban Pusilin szerint az ukrán erők eredménytelen kísérletet tettek Torszke bevételére. Úgy vélekedett, hogy a harcok miatt az Artyomovszktól (Bahmuttól) északra fekvő Orihovo-Vaszilivka lesz a következő település, amely teljesen elpusztul.
Elfogott rádiókommunikációra hivatkozva azt mondta: az ukrán hadsereg parancsot kapott arra, hogy rendezkedjen be körkörös védelemre Kupjanszk és Borova körzetében.
Vlagyimir Szaldo, a részben szintén elcsatolt Herszon megye oroszok által kinevezett elöljárója Telegram-csatornáján hétfőn azt állította, hogy az ukrán hadsereg szándékosan lövi a Kijev ellenőrzése alatt álló Herszon város lakónegyedeit, hogy aztán az ukrán propaganda az orosz hadseregre hárítsa a felelősséget. Közölte, hogy az egyik ilyen szándékos rombolásról, az Aranykulcsocska szabadtéri kávézó lerombolásáról videofelvétel is készült.
Az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint az elmúlt nap folyamán a frontvonal mentén az orosz erők öt támadást vertek vissza, amelyekben mintegy 420 ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg az összefoglaló egy Anklav típusú, navigációs vevőberendezéseket zavaró állomást a Zaporizzsja megyei Preobrazsenka közelében, egy kommunikációs központot a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Petrovszke falu mellett, valamint egy üzemanyag- és légieszköz-raktárt a Dnyipropetrovszk megyei Kirij Rih város „Dolhinceve” nevű repülőterén.
Az orosz összesítés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 13 700 speciális katonai járművet veszítettek el.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn vádat emelt távollétében Jevhen Bulacik, a 7. taktikai repülődandár parancsnoka ellen, aki tavaly április 30-án elrendelte, hogy egy ukrán Szu-24-es mérjen bombacsapást a Russznyeft-Brjanszk cég egyik olajraktárára. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette a terroristák és szélsőségesek listájára Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchát, Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert, Oleh Ljaskót, az ukrán Radikális Párt alapítóját, Andrij Bileckijt, az Oroszországban terrorszervezetnek minősített ukrajnai Azov ezred alapítóját, Szerhij Melnicsukot, az Ajdar zászlóalj volt parancsnokát és Kosztyantin Grisin (Szemen Szemencsenko) parlamenti képviselőt, a Donbasz zászlóalj volt parancsnokát.

Kijev levette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról

Levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) – jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.

A közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban. „A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egyúttal arra számít, hogy az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást” – közölte az ügynökség.

Német külügyminiszter: az EU hamarosan Lisszabontól Luhanszkig terjed ki

Az Európai Unió nemsokára Lisszabontól Luhanszkig terjed majd ki – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn Kijevben újságíróknak, az EU-tagországok külügyminisztereinek Ukrajnában tartott informális tanácskozása előtt.

„Ukrajna jövője az Európai Unióban, a szabadság közösségében van, és az unió hamarosan Lisszabontól Luhanszkig fog terjeszkedni” – fogalmazott a tárcavezető. Biztosított afelől, hogy „az európai barátok és partnerek” támogatni fogják Ukrajnát az uniós csatlakozás felé vezető úton. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna képes „lenyűgöző” reformokat végrehajtani az Oroszország indította háború közepette. Példaként említette az igazságszolgáltatás, a média és a korrupció elleni küzdelem terén végrehajtott ukrán reformokat.
Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a múlt héten kijelentette, hogy az EU-ban általános konszenzus van az Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően, de a végső döntést a tagállamok „közötti közös munka előzi meg”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Katarína Mathernová új EU-nagykövettel múlt pénteken folytatott megbeszélésén megígérte, hogy Kijev egy hónapon belül befejezi a munkát az Európai Bizottság hét kritériumának teljesítése tekintetében – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

Ukrán elnök: az EU-külügyminiszterek kijevi látogatása „új lépés Európa megerősítése felé”

Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek Kijevbe kihelyezett mostani tanácskozása nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás jelentős megnyilvánulása, hanem egy új lépés Európa megerősítése felé, amely ezzel vezető és kezdeményező szerepet szerez magának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében.

„Folyamatosan új védelmi és diplomáciai, politikai és integrációs, gazdasági és szankciós lépésekre van szükségünk, amelyek megerősítik közös álláspontunkat. Minél szélesebb körű a tevékenységünk, nagyobb a vezető szerepünk és több a kezdeményezésünk, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak alkalmazkodni a közös nyomásunkhoz” – idézte az Interfax-Ukrajina hírügynökség az államfőt.
Az unió előtt álló fontos lépések között említette elsősorban Ukrajna védelmi támogatásának növelését, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását, az ukrán katonák kiképzési körének bővítését és a védelmi ipar közös termelési kapacitásának növelését. Fontosnak nevezte továbbá a világ lehető legtöbb vezetőjének és államának bevonását az ukrán béketerv végrehajtásába, valamint azt, hogy azok az uniós tagországok, amelyek eddig nem tették meg, csatlakozzanak a NATO által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz.
Zelenszkij sürgette az Oroszország elleni új uniós szankciócsomaggal kapcsolatos munka intenzívebbé tételét és az Iránnal szembeni büntetőintézkedések kiterjesztését, valamint azt, hogy még idén kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.
„Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna és az egész szabad világ képes megnyerni ezt a konfliktust. Győzelmünk azonban közvetlenül az önökkel való együttműködésünktől függ. Minél erősebb és minél inkább az elveinkhez hű lépéseket teszünk, annál hamarabb véget ér ez a háború, és igazságosan fog véget érni: területi integritásunk helyreállításával és egész Európa békéjének megbízható szavatolásával” – zárta szavait az elnök.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine