Az orosz-ukrán háború 584. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lehetséges légtérsértést észleltek a román radarok

Lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai péntekről szombatra virradó éjszaka, amikor Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen – közölte szombaton a román védelmi minisztérium (MAPN).

A MAPN, miután észlelte a közeledő drónokot, 22:38-kor értesítette a katasztrófavédelmet, hogy a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcsa és Galac megye lakosságát: fennáll a veszélye, hogy újabb tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódjanak be román terültre, ugyanakkor a riasztotta a légi járőrszolgálatot is.
A hadsereg rádiólokációs felderítő rendszere azt jelezte, hogy egy célpont engedély nélkül behatolt a román légtérbe és Galac város felé halad.
A Digi24 hírtelevízió szerint éjszaka lakossági bejelentés is érkezett a 112-es segélyhívóra, miszerint repülők zaját hallották közelről és egy lehulló tárgyat láttak Galac közelében. A katasztrófavédelem, a rendőrség és határrendészet egységei lezárták a környéket, és szombat reggel megkezdték átkutatását.
A gabonaexportban fontos szerepet játszó ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások során szeptemberben több alkalommal is – feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált – orosz drónok darabjai csapódtak be a NATO-tagállam Románia területén.
Ezeket az incidenseket csak a becsapódott dróndarabok megtalálása után ismerte el a MAPN, a román radarok és a járőrszolgálatot teljesítő harci repülőgépek ugyanis mindeddig nem észlelték a légtérsértéseket. A román vezetők háborús bűncselekménynek minősítették és elítélték Oroszországnak az ukrán lakosság, valamint az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó dunai kikötők elleni támadásait, és Románia határozott tiltakozását fejezték ki a külügyminisztériumba berendelt orosz nagykövetnek a román légtér ismételt megsértése miatt.

Megint közel 14 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6821 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6951 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 94 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrán idegenlégió vezetési pontjának megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Kilenc csoportos csapást hajtott végre nagypontosságú precíziós fegyverekkel és drónokkal hétfőtől péntekig az orosz hadsereg, egyebek között megsemmisítve az ukrán idegenlégió vezetésipontját – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Ezek a csapások a tárca szerint elpusztítottak egyebek között két nagy, fegyverzetet és lőszert tároló arzenált is, valamint elakasztották a külföldi gyártású fegyverek szállítását, továbbá a Donyeck és Zaporizzsja környékén aktív ukrán alakulatok logisztikai támogatását.
Az elmúlt hétre vonatkozó, pénteken kiadott orosz hadijelentés szerint az orosz erők 55 támadást vertek vissza a fronton, amelyek során az ukrán erők vesztesége 3360 halott és sebesült. A legtöbb, 31 előretörési kísérlet a donyecki régióban, Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut), Avdijivja és Marjinka környékén történt, ahol az ukrán veszteségek meghaladták az 1760 katonát.
Emellett üzemképtelenné vált ezen a frontszakaszon 40 harckocsi és egyéb páncélozott jármű, 70 gépkocsi, 13 tüzérségi löveg, két sorozatvető, és megsemmisült két lőszerraktár is. A tárca szerint az ukrán fél a veszteségek ellensúlyozására kénytelen volt erősítést átdobni Kliscsijivka és Andrijvka környékére.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt héten öt harci gépet veszítettek, közülük péntekre virradóra két, nyugati rakéták hordozására alkalmassá tett és korszerűsített, Lengyelországtól kapott MiG-29-est a Mikolajiv megyei Kolbalkine repülőterén.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A moszkvai védelmi minisztérium péntek délelőtt közölte, hogy a légvédelem 11 drónt lőtt le Oroszország légterében: egyet a kalugai, tízet pedig a kurszki régióban. Utóbbi területen a támadás öt településen áramkimaradást okozott.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy őrizetbe vett egy 45 éves kercsi lakost, aki az ukrán katonai hírszerzésnek kémkedett. A hazaárulással megvádolt férfi katonai felszerelés mozgásáról és a Krími híd közelében lévő berendezésekről szolgáltatott információt egy üzenetküldő szolgáltatáson keresztül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettest és Andrej Trosevet, a Wagner katonai magánvállat volt vezérkari főnökét, és önkéntes harci egységek megalakításáról tárgyalt velük. A csütörtöki találkozóról pénteken számolt be a Kreml sajtószolgálata.
Trosev, aki nem vett részt a néhai Wagner-alapító, Jevgenyij Prigozsin vezette június végi lázadásában, az elnöki szóvivő szerint jelenleg a védelmi tárca állományához tartozik. Az államfő biztosította a Szedoj (Őszhajú) hívónevű, nyugállományú ezredest, hogy a Haza Védelmezői Alap szociális támogatásban részesít minden harcost, függetlenül attól, hogy „milyen státuszban harcolt és védte a hazát”.
Putyin a Kremlben pénteken fogadta egy olyan ötfős szakasz három tagját is, amely a donyecki régióban, Urozsajne környékén 12 ukrán katona támadását verte vissza. Az elnök egyúttal méltatta azokat a bebörtönzötteket, akik önként jelentkeznek a hadseregbe, és akár életük elvesztésével váltják meg bűneiket.
Az elnök aláírta az őszi behívóparancsot is, amely október 1. és december 31. között 130 ezer sorkötelest érint. A vezérkar azt ígérte, hogy a besorozott katonákat nem fogják az elcsatolt területekre vezényelni.

Uniós szóvivő: hét uniós ország rendelt lőszert Ukrajna megsegítésére

Hét európai uniós tagország rendelt lőszert az Európai Békekeret keretében jóváhagyott uniós programon keresztül Ukrajna fegyverkészleteinek biztosítására – erősítette meg az MTI-nek Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője pénteken.

Az uniós szóvivő által megerősített információk szerint ez idáig hét tagállam élt azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Védelmi Ügynökségen (EDA) keresztül, az Európai Békekeret keretében 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és rakétákat szerezzen be Ukrajna katonai erejének biztosítására.
Az uniós ügynökség nem nevezte meg az érintett országokat, ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a vonatkozó tárgyalások állása szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban további megrendelések várhatók.
Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácsa május elején hagyta jóvá, hogy a tagországok közösen, egymilliárd euró értékben szerezzenek be tüzérségi lőszert és rakétákat Ukrajna számára. A rendelet meghirdetett célja az, hogy a tagországok hozzájárulhassanak Ukrajna ellenállóképeségének megerősítéséhez, ahhoz, hogy az ország képes legyen megvédeni függetlenségét, önállóságát és területi egységét, valamint ahhoz, hogy védelmet nyújthasson a polgári lakosság számára az orosz agresszióval szemben.
Az uniós programon keresztül megvalósuló támogatás lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők ellátását 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal. Ezeket az eszközöket az uniós tagállamok szerezhetik be az Európai Unióban, illetve Norvégiában telephellyel rendelkező vállalatoktól. A finanszírozás továbbá lehetővé teszi e lőszerek és rakéták gyártását az EU-ban, illetve Norvégiában.
Információk szerint a hét érintett ország között van Litvánia és Luxemburg. A luxemburgi védelmi minisztérium a Reuters megkeresésére megerősítette, hogy 2 millió eurót (mintegy 800 millió forint) különített el a vonatkozó vásárlásra.

EBRD: hamarosan eléri a 3 milliárd eurós célt az Ukrajnának folyósított támogatás

Hamarosan eléri a 3 milliárd eurós célt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának folyósított pénzügyi támogatás – közölte pénteken a londoni pénzintézet.

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott bank elnöke, Odile Renaud-Basso Kijevbe látogatott, ahol fogadta őt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A látogatás alkalmából Londonban ismertetett tájékoztatójában az EBRD közölte, hogy az idén eddig 1,2 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – a háború kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra. Tavaly ebből 1,7 milliárd eurót folyósított, és további 200 millió euró finanszírozást hajtott fel pénzügyi partnerintézmények bevonásával.
Pénteki ismertetésében a bank hangsúlyozta: a 2023 eddigi szakaszában saját forrásból folyósított további 1,2 milliárd eurós támogatás azt jelenti, hogy nagyon rövid időn belül teljesülhet a két évre szóló 3 milliárd eurós finanszírozási program.
Az EBRD kiemelte azt is, hogy az Ukrajnának 2022-ben nyújtott 1,7 milliárd eurós pénzügyi csomag meghaladta a bank működési területének folyósított teljes tavalyi finanszírozási összeg tíz százalékát.
Az EBRD rekordösszegű, 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre 2022-ben a tevékenységi régiójához tartozó 38 országban, miután az Ukrajna elleni orosz invázió miatt példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről.
Az EBRD 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított legfejlettebb kedvezményezett országainak, vagyis a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak is.
E térségen belül Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült; az e gazdaságoknak nyújtott tavalyi EBRD-folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat.
Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatást kapott 2022-ben.
Az ukrajnai programról összeállított pénteki tájékoztatásában az EBRD hangsúlyozta, hogy egyre inkább az orosz támadásokban megsérült ukrán infrastrukturális létesítmények sürgősségi helyreállításának és újjáépítésének finanszírozására összpontosítja ukrajnai tevékenységét.
A fő figyelem a közúti és vasúti export- és importútvonalak fejlesztésére irányul, tekintettel arra, hogy a háború a fekete-tengeri kikötőkből induló fő ukrán hajózási útvonalakat is érinti – áll az EBRD pénteki tájékoztatásában.
A bank közölte, hogy e programon belül 300 millió euróval finanszírozza az Európai Unió által tavaly májusban, „szolidaritási folyosók” néven meghirdetett kezdeményezést, amelynek célja alternatív szállítási lehetőségek kialakítása Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.
Pénteki tájékoztatásában az EBRD megerősítette, hogy még az idén tőkeemelési javaslatot terjeszt a részvényes országok elé, annak érdekében, hogy folytatni tudja ukrajnai finanszírozási tevékenységét.
Az EBRD májusban tartott idei közgyűlésén jelezte, hogy várhatóan tőkeemelést kér részvényeseitől az ukrajnai újjáépítés további finanszírozásához.
Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine