Az orosz-ukrán háború 582. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Be nem jelentett látogatáson Kijevben tárgyalt a NATO-főtitkár

Az ukrán erők „fokozatosan teret hódítanak” az országot támadó orosz csapatokkal szembeni ellentámadásnak köszönhetően – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Kijevben.

Jens Stoltenberg váratlanul, előzetes bejelentés nélkül látogatott el az ukrán fővárosba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást, hogy az orosz csapatok Moszkva „birodalmi téveszméjéért” harcolnak.
Az államfő közölte, hogy a főtitkárral tárgyalt Ukrajna légvédelmének a tél beállta előtti megerősítéséről. Tájékoztatása szerint megvitatta Stoltenberggel a legfontosabb védelmi kérdéseket, a harctéri helyzetet és az ukrán katonák igényeit. „Nyomást kell gyakorolni az agresszorra, hogy Oroszország visszavonuljon” – hangsúlyozta. Kiemelte: szükséges Ukrajna légi pajzsának megerősítése.
Elmondta, hogy szót ejtettek az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni várható támadásokról, és kérte a partnerállamokat, hogy növeljék az országának nyújtott légvédelmi rendszerek számát. Zelenszkij elmondása szerint a NATO-főtitkár megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz az ilyen készletek növelésére. „Együtt kell átvészelnünk ezt a telet, hogy megvédjük az infrastruktúrát és az embereink életét” – zárta szavait az elnök. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékezetezett arra, hogy szeptember 20-án Stoltenberg azt mondta, Ukrajnának szüksége van légvédelme megerősítéséhez lőszerekre, pótalkatrészekre és segítségre a meglévő rendszerek karbantartásához.

Lavrov: Moszkva nem látja teljesülni az előfeltételeit a rendezési tárgyalásoknak

Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket, hogy a jóakaratát kifejező gesztussal ne éljenek vissza, mint korábban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjúban.

Az orosz diplomácia vezetője ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás meghiúsulása nyomán az ősz folyamán tárgyalások kezdődhetnek.
„Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket, hogy készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát” – fogalmazott Lavrov.
Megítélése szerint a nyugati országok most ugyanazt a logikát követik, mint a minszki megállapodások esetében. Emlékeztett rá, hogy az ukrajnai rendezésről az előző évtized derekán megkötött megegyezésről utólag Angela Merkel volt német kancellár, valamint Francois Hollande volt francia és Petro Porosenko volt ukrán elnök is egyformán elismerték, hogy nem szándékoztak végrehajtani a megállapodásokat, és csak azért volt rájuk szükség, hogy „feltöltsék a kijevi rezsim fegyverarzenáljait” Oroszország ellen.
„Ukrajna területi integritása biztosított lett volna, ha betartották volna a minszki megállapodásokat. Mert pontosan ez volt a céljuk: a területi integritás helyreállítása olyan módon, hogy a Donyec-medence – a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság – különleges státuszt kapjon” – mondta Lavrov.
„Amikor tehát azok, akik (az orosz elnök) Vlagyimir Putyinnal együtt a minszki megállapodások társszerzői voltak, nyíltan beismerték, hogy valójában félrevezették őt, és egyáltalán nem állt szándékukban végrehajtani is azokat, éppen ők voltak, akik lerombolták Ukrajna területi integritását, amiért most folyton annyira aggódnak” – tette hozzá.
Lavrov szerint Moszkva, a minszki megállapodások meghiúsulását követően, 2022 áprilisában is készen állt a rendezésre, akkor azonban „Washington és London követelésére” visszavonták a lényegében Ukrajna által javasolt opciót a harci cselekmények beszüntetésére, valamint a helyzet kölcsönös, megbízható biztonsági garanciákon alapuló rendezésére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor mindkét szemben álló fél kinyilvánította szándékát a megállapodás aláírására, és Moszkva a jóakarat gesztusaként beszüntette a tüzet és átcsoportosítást is végrehajtott, a helyzetet kihasználták, és az egyezséget kisiklatták.
„Ezért van az, hogy most, ahogy az elnök úr (Vlagyimir Putyin) is említette, készen állunk a tárgyalásokra, készen állunk minden komoly javaslat megfontolására. De a tárgyalások idejére tűzszünetről szó sem lehet. Mert egyszer már becsaptak bennünket ebben a kérdésben” – hangoztatta a tárcavezető.
Azt mondta, hogy az afrikai országok, Kína, Brazília és az Arab Liga rendezési terve figyelembe veszi a jelenlegi helyzet kiváltó okait, és meg kívánja szüntetni őket, valamint egyenlő biztonsági feltéteket kíván szavatolni mindkét fél számára. Ezzel szemben Szergej Lavrov szerint a Nyugat elveti a tárgyalások megkezdésének lehetőségét, és azt hangsúlyozza, hogy ezek alapja kizárólag Volodimir Zelenszkij „békeformulája” lehet, amely azonban „színtiszta ultimátum”, amelyet „épeszű ember nem támogathat”.
„Álláspontunk változatlan: készek vagyunk tárgyalni. De a tárgyalások során számba véve azokat a realitásokat, amelyek mostanra a terepen kialakultak. Figyelembe véve a jól ismert álláspontunkat, figyelembe véve érdekeinket, a biztonságunk érdekeit, azt az érdeket, hogy megakadályozzuk egy ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határán, amely nyíltan kinyilvánította a célját, hogy kiirtson minden oroszt azokon a földeken, amelyeket az orosz nép évszázadokon át fejlesztett, rendezett és belakott a Krímben és Novorosszijában” – nyilatkozott az orosz külügyminiszter.

Megint több mint 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5758 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4655 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán ügyészség: az orosz erők Donyeck megyei településeket lőttek, áldozatok

Az orosz csapatok lakott területeket lőttek szerdán az ukrajnai donyecki régió északi részén, aminek következtében egy helyi lakos meghalt, további négy pedig megsebesült – közölte a Donyeck megyei ügyészi hivatal a Facebookon.

Az előzetes adatok szerint az orosz erők irányított és nagyerejű bombákat vetettek be, valamint harckocsikból lőttek. Több mint kéttucat családi ház és kereskedelmi épület, gázvezetékek és az elektromos hálózat rongálódott vagy semmisült meg – írta közleményében az ügyészség.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán rakétaegységek megsemmisítettek egy Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszert és hat tüzérségi fegyvert, a légierő pedig hét csapást mért orosz katonai összpontosulásokra.
A katonai vezetés kiemelte, hogy folytatódik az ukrán offenzíva a Zaporizzsja megyei Melitopol és a donyecki régióban lévő Bahmut városok környékén.
A beszámoló szerint szerdán 14 katonai összecsapás történt, az orosz erők 44 légicsapást hajtottak végre, és 27-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.

Tizennégy ukrán támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Tizennégy támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca szerdai hadijelentésében, azt állítva, hogy az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint nyolcszáz katonát veszített a fronton.

Az orosz összefoglaló szerint a Donyeck környéki frontszakaszon tíz volt a meghiúsított támadások száma, és ezekben több mint 390 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, továbbá megsemmisült négy harckocsi, kilenc gyalogsági harcjármű és egy lőszerraktár is. A tájékoztatás szerint az orosz erők a „Donyecki Népköztársaságban” Karpivkánál, Zaporizzsja megyében pedig Verbove, Rabotine és Cservoni Jar közelében számoltak fel vezetési és megfigyelőpontokat.
A moszkvai katonai tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között 15 páncélozott harcjárműről, hat amerikai M777-es tarackról, nyolc HIMARS-rakétáról és 19 drónról tett említést egyebek mellett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok.
A 2014-ben elcsatolt Krím legfelsőbb bírósága szerdán kémkedés címén 15, illetve 16 évi szabadságvesztére ítélt két ukrán állampolgárt.

Ukrán katonai szóvivő: ismét harcolnak Wagner-zsoldosok Ukrajnában

Több egykori Wagner-zsoldos, aki Fehéroroszországban tartózkodott, szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, és ismét feltűntek Ukrajnában, a keleti fronton – mondta el Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A szóvivő hozzátette, hogy a fegyveresek egy része Afrikába ment harcolni. „A Wagner katonai magáncég egykori katonái jelenleg ténylegesen jelen vannak a keleti haderőcsoport területén. Részt vesznek a harci cselekményekben. Java részük Fehéroroszország területéről jött, ahol táboraik voltak” – fejtette ki Jevlas. Hozzátette, hogy most különböző alakulatokhoz osztják be őket. A szóvivő szerint a zsoldosok már nem jelentenek akkora fenyegetést, amióta „fő vezetőjük”, Jevgenyij Prigozsin meghalt.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy több mint hatezer Wagner-zsoldos tartózkodott Fehéroroszország területén, mostanra viszont csupán körülbelül ötszázan maradtak.

Jens Stoltenberg: folyamatosan halad előre az ukrán ellentámadás

Az ukrán ellentámadás folyamatosan halad előre, egyes területeken az ukrán erők átjutottak Oroszország védelmi vonalán, azt viszont nem tapasztaljuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai megváltoztak volna – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben.

Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a tartós békéhez vezető legsimább út, ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére.
„Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk” – mondta.
Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez.
„Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban” – jelentett ki a NATO-főtitkár.
Evika Silina lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a demokrácia, a szabadság és a jólét ellen, a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett.
„Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba” – hangsúlyozta.
A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP 3 százalékát.
„Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába” – mondta el Evica Silina.

Orosz külügyi szóvivő: brit és amerikai segítséggel történt a Szevasztopol elleni támadás

A Szevasztopol elleni pénteki támadást az ukrán hadsereg amerikai és brit szakemberekkel szoros koordinációban hajtotta végre – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

„Szeptember 22-én ismét támadás érte Szevasztopolt, és a legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy a támadást nyugati hírszerzési eszközök, a NATO műholdas berendezései és felderítő repülőgépek felhasználásával tervezték meg előre, és az amerikai és brit hírszerző szolgálatok támogatásával, és a velük való szoros koordinációban hajtották végre” – mondta Zaharova.
Az orosz védelmi tárca szerint az orosz légvédelem öt rakétát lőtt le, de a csapásban megsérült az orosz Fekete-tengeri Flotta történelmi főhadiszállásának épülete, egy katona pedig eltűnt. Ukrán katonai források a támadással kapcsolatban halálhírét keltették Viktor Szokolov tengernagynak, a flotta parancsnokának, akiről ezt követően több videófelvétel is megjelent az orosz állami médiában, bizonyítandó, hogy él.
A külügyi szóvivő szerdán bejelentette: Moszkva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Nagy-Britannia és titkosszolgálatai milyen szerepet játszottak tavaly márciusban az ukrajnai Bucsa városában történt „oroszellenes provokációban”. Rámutatott, hogy Oroszországnak annak ellenére sem sikerült megszereznie a bucsai áldozatoknak mondott személyek névsorát, hogy az ügyben az orosz külügyminiszter személyesen kérte az ENSZ főtitkárának segítségét.
Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia tavaly áprilisban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökeként megtagadta, hogy összehívjon egy tanácsülést a „bucsai eseményekkel” kapcsolatban.
Zaharova azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy a történtekben „közvetlenül részt vett”, és azt mondta: brit elemző központok, PR-ügynökségek, és ezek álcája alatt a brit szakszolgálatok szerepet játszanak „a kijevi rezsim dezinformációs kampányaiban”.
A szóvivő szerint alaptalanok azok az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, amelyeket a világszervezetnek az ukrajnai eseményeket vizsgáló „független nemzetközi bizottsága” fogalmazott meg hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ismertetett jelentésében. Zaharova azt mondta, a bizottság következtetései áldozatnak és szemtanúnak beállított, véletlenszerűen kiválasztott emberek megalapozatlan beszámolóin alapulnak az orosz fegyveres erők állítólagos „bűncselekményeiről”. Álláspontja szerint a jelentés megerősítette, hogy a 2022 márciusában felállított testület politikai megbízás alapján, elfogult és korrupt módon fejti ki tevékenységét.
Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy ellenintézkedésként Moszkva újabb 23 brit állampolgárt vett fel Nagy-Britannia katonai és politikai intézményei, valamint újságírói és tudományos közösségének képviselői közül az Oroszországba való beutazástól eltiltottak listájára. Szerepel köztük mások mellett – ukrán katonák brit területen való kiképzése miatt – Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Madeleine Alessandri, a brit Közös Hírszerzési Bizottság elnöke – aki szerepet vállal London ukrajnai stratégiájának kialakításában -, és Cressida Hogg, a BAE Systems hadiipari vállalat igazgatótanácsának elnöke. A korlátozás vonatkozik a brit pszichológiai központok azon munkatársaira is, akik „részt vesznek az Oroszország elleni fellépéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében”. Ezen intézmények közé tartozik a Védelmi Tanulmányok Királyi Intézete, a Henry Jackson Alapítvány és a Civitas Kutatóintézet.
Az orosz külügyminisztérium szerint „London ellenséges lépéseire válaszul folytatódik a munka a tiltólista bővítésén”.
Az Egyesült Államoknak azzal az elhatározásával kapcsolatban, hogy nem hívja meg Oroszországot az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) november közepén esedékes San Francisco-i csúcstalálkozójára, a külügyi szóvivő kijelentette: Moszkva folytatni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Washington maradéktalanul teljesítse a soros elnöki tisztségéből eredő kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy az invitálás megtagadása tökéletesen illeszkedik a nemzetközi kötelezettségekkel visszaélő általános amerikai magatartásba.
Zaharova szerint az Egyesült Államok megkezdte a felkészülését arra, hogy Európába dobjon át olyan rakétarendszereket, amilyeneket az általa felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) által korábban tiltott. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen kategóriájú rakéták telepítésére vonatkozó orosz moratórium „életképessége közvetlenül összefügg” az azonos hatótávolságú amerikai rakéták megjelenésével az érintett régiókban.
Az orosz szóvivő így kommentálta azt az információt, miszerint a dán és az amerikai haditengerészeti erők közös manővereinek keretében SM-6 rakéták szárazföldi indítóállványát helyeztek át a Balti-tengeren lévő Bornholm szigetére, konvojvédelem gyakorlása címén.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine