Az orosz-ukrán háború 580. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz védelmi miniszter: 17 ezer katonát veszített az ukrán fél szeptemberben

Több mint 17 ezer embert, valamint több mint 2700 egységnyi fegyverzetet és haditechnikai eszközt veszítettek ebben a hónapban az ukrán fegyveres erők – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának ülésén.

A tanácskozáson a moszkvai katonai tárca által közzétett felvételek tanúsága szerint részt vett Viktor Szokolov tengernagy, az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnoka, akinek az ukrán fél a halálhírét keltette. Az ukrán fegyveres erők pénteken rakétacsapást mértek Szevasztopolra, és az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint megrongálódott a flotta történelmi főhadiszállásának épülete, egy katona eltűnt. Az ukrán különleges műveleti erők parancsnoksága azt közölte, hogy 34 tiszt, köztük Szokolov életét vesztette.
Sojgu szerint az ukrán fél szeptemberben két német Leopard és egy brit Challenger harckocsit, hét amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet és 51 nyugati gyártmányú önjáró löveget veszített szeptember folyamán. Azt mondta, hogy az orosz erők ebben az időszakban Kupjanszk irányában „jelentősen kiterjesztették az ellenőrzési zónát Szinkivka és Petropavlivka települések közelében”.
Az orosz katonai tárca vezetője szerint az Egyesült Államok és szövetségesei, noha az ukrán „ellentámadásnak” nem sikerült érdemi eredményt elérnie, tovább fegyverzik Ukrajnát, eközben az ukrán hatóságok „képzetlen katonákat vezényelnek értelmetlen támadásokba, a mészárlásba”.
„A Nyugatnak és kijevi csatlósainak ilyen cinikus akciói csak az önmegsemmisítés felé taszítják Ukrajnát” – fogalmazott Sojgu.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az elmúlt nap folyamán tíz ukrán támadást vertek vissza, közülük négyet a Donyeck körzetében lévő frontszakaszon, ahol szerinte mintegy 310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, emellett megsemmisült öt páncélos és öt gyalogsági harcjármű. Az fronton elszenvedett összes ukrán veszteséget mintegy 655 főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg három lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, öt HIMARS-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát és 57 drónt.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán úgy nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg javított pozícióin Avdijivka és Marjinka környékén, valamint Bahmutnál az északi szárnyon.

Kaució bevezetését kezdeményezik Brüsszelnél az ukrán gabonával kapcsolatban a V4 országai

Kaució bevezetését kezdeményezi az Európai Bizottságnál az ukrán gabonaszállításokkal kapcsolatban a négy visegrádi ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – jelentette be Marek Vyborny cseh mezőgazdasági miniszter kedden.

A dél-morvaországi Znojmóban, a visegrádi szakminiszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kereskedők akkor kapnák vissza a kauciót, amikor az általuk szállított ukrán gabona a balti vagy a lengyel kikötőkön keresztül elhagyja Európát.
„Ez az intézkedés arra kényszerítené a kereskedőket, hogy az ukrán gabonát ne tartsák vissza az európai piacokon” – mutatott rá Marek Vyborny, aki leszögezte: továbbra is azt részesítené előnyben, ha az ukrán gabonaexport problémáját európai szinten kezelnék.
A CTK hírügynökség jelentése szerint a visegrádi négyek képviselőinek tanácskozásába online Mikola Szolszkij ukrán miniszter is bekapcsolódott. Szolszkij tájékoztatta a minisztereket az ukrán elképzelésről, amely úgynevezett szolidaritási folyosók bevezetésével oldaná meg az ukrán gabona szállítását az Európai Unión kívüli térségekbe.
Nyilvánvaló, hogy a folyosók létrehozása és ellenőrzése nagyon költséges elképzelés. A terv megvalósítása érdekében az ukránok arra számítanak, hogy azt részben az Európai Unió finanszírozná, és ellenőrizné. A cseh miniszter szerint a közép-európai országok ebben a kérdésben még nem foglaltak állást.
Ukrajna Brüsszel segítségével korábban Moldován és Románián keresztül már létrehozott egy ilyen gabonaszállítási útvonalat, amelynek működtetését az Európai Unió is támogatja.
Magyarországot a tanácskozáson Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

Ukrán külügyminiszter: Kijev nem akar konfliktust Lengyelországgal

Ukrajna konstruktív kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal, különösen az országba irányuló gabonaexport kérdésének megoldásában – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy kedden sugárzott ukrán tévéműsorban.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a Varsóval való konstruktív kapcsolatok mellett, ezért készen áll a tárgyalásokra és a konzultációkra. „Nem vagyunk konfliktusos hangulatban. Nagyon nyitottak vagyunk a lengyel féllel való beszélgetésre, nagyon tiszteljük, végtelenül nagyra értékeljük és hálásak vagyunk a lengyelek támogatásáért az orosz agresszió elleni küzdelemben” – fejtette ki. Megjegyezte, Kijev az Európai Bizottsággal együtt sokat tett azért, hogy ne ismétlődjön meg újból az ukrán gabona exportjára vonatkozó nemzeti tilalmak bevezetése, és az ellen, hogy ez a kérdés egyes politikai folyamatok „túszává” váljon.
„Nekünk a lengyelekkel közös ellenséget kell legyőznünk. A történelem során többször bebizonyítottunk, amikor együtt vagyunk, szolidaritást vállalunk egymással, kölcsönös támogatást és segítséget nyújtunk, azzal sokkal erősebbek vagyunk, amikor viszont megoldatlan kérdések vannak közöttünk, akkor abból egy harmadik fél húz hasznot” – hangoztatta Kuleba.
Az Jevropejszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti nyilvános üzenetében előrelépést jelentett be az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek egyoldalú korlátozásával kapcsolatos vita rendezése terén az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamokkal. „Fokozatosan eltávolítjuk az érzelmeket ebből a témából a legtöbb kérdésben. A szomszédokkal való munka meglehetősen konstruktívvá válhat, és azzá is kell válnia, Ukrajna pedig mindent megtesz ennek érdekében” – szögezte le az államfő.

Az ukrán védelmi tanács titkára: Ukrajna nem vet be orosz területek ellen ATACMS rakétákat

Ukrajna nem használ majd oroszországi területek elleni támadáshoz nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok biztosít majd számára – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az ABC spanyol lapnak adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett kedden.

A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat „kizárólag Ukrajna területének védelmére fogják használni”. „Orosz terület ellen nem vetjük be, erről megállapodásunk van partnereinkkel” – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte a háború orosz területre átvitele szükséges Ukrajna védelme érdekében, de az ukrán hadsereg saját fegyvereivel csap le oroszországi katonai létesítményekre, ahonnan – mint mondta – „szinte naponta támadások érik gyermekeinket”. Leszögezte azt is, hogy Ukrajnának nem áll szándékában orosz civileket támadni.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) információi szerint az ukrán fegyveres erők HIMARS-rakétával eltaláltak egy ideiglenes orosz irányítóközpontot a dél-ukrajnai Herszon megyében, aminek következtében nyolc orosz tiszt életét vesztette, hét megsebesült – hozták nyilvánosságra az SZBU-nál. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a szolgálatnál nem közölték, mikor történt ez a támadás. Az SZBU nem megnevezett munkatársa ugyanakkor viedófelvételt is átadott a műveletről a hírportálnak. A rakéta az SZBU szerint akkor csapódott az épületbe, amikor a 70. orosz gépesített lövészhadosztály 24. gépesített lövészezredének tisztjei épp napi értekezletüket tartották.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített keddi összefoglalójában azt írta, hogy az orosz erők a hétfőn Ukrajna-szerte 11 régiót támadtak az ország keleti, déli, északi és középső részeiben. Zaporizzsja megyében egy, Donyeck megyében két, Herszon megyében pedig hat lakos vesztette életét.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett délelőtti helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz egységek jelentős veszteségeket szenvedtek el Bahmut és Szoledar között a donyecki régióban, Zaporizzsja térségében pedig Melitopol irányában civilek házaiba költöznek be, és az udvarokon állítanak fel tüzelőállásokat.
„Az orosz megszállók cinikusan továbbra is megsértik a nemzetközi humanitárius jog normáit: beköltöznek civilek otthonaiba, és emberi pajzsként használják őket. Így Zaporizzsja megyében, a felszabadult Robotine és a megszállt Tokmak között lévő Nove faluban az orosz csapatok civilek lakta házak udvarait használjak lőállásként” – írta a vezérkar.

Választ ígért Kanada „ellenséges lépéseire” az orosz külügy

Kanada Oroszországgal szembeni ellenséges lépései, beleértve a szankciók bővítését, nem maradnak válasz nélkül – közölte az orosz külügyminisztérium azzal kapcsolatban, hogy a kanadai parlamentben ovációval fogadták az ukrán Galícia SS-hadosztály egyik veteránját.

„A kanadai kormány ellenséges fellépése, amely az oroszellenes szankciós hevületében igyekszik felülmúlni az Egyesült Államokét, folyamatosan bővítve a nemzeti stoplistát a politikusok, a kultúra művelői, szankciók alá vontak családtagjai, sőt egész oktatási intézmények rovására, természetesen nem marad válasz nélkül” – állt a moszkvai külügyminisztérium közleményében.
A tárca szerint a 14. „Galícia” SS-gránátos hadosztály 98 éves banderista harcosának, Yaroslav Hunkának a kanadai parlamentben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása idején megrendezett nyilvános ünneplése „a lehető legjobban jellemezi Justin Trudeau miniszterelnök uralkodó rendszerét”. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem szándékozik „megbékélni azzal, ahogyan a kanadai liberálisok a nácizmussal kacérkodnak”.
„Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket az orosz-kanadai kapcsolatok összefüggésében, amelyek a hivatalos Ottawa hibájából mély válságot élnek át” – olvasható a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca szerint Kanada ultraliberális ideológiája, amelyet „átitatott az Oroszország, a kultúrája, vallási és hagyományos értékei iránti gyűlölet, rokonságot mutat a nácizmussal”.
„Nem véletlen, hogy ebben az országban emlékműveket állítottak az ukrán nacionalizmus vezetőinek, a menedékjogot kapott nácik túlnyomó többsége pedig, mint például Yaroslav Hunka, nyugodtan éli az életét, az orosz kommunizmus elleni harcosokként dicsérve és pártfogolva, különösen Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes által” – hangoztatja a közlemény.
„Bízunk benne, hogy a kanadai társadalom egészséges erői felemelik szavukat a történelem és a mindennapi élet hatóságok által szorgalmazott +fasizálása+ ellen, amely kéz a kézben jár a militáns ruszofóbiával” – zárta közleményét a minisztérium.
Hunka meghívást kapott a kanadai parlament pénteki rendkívüli ülésére, amelyet Zelenszkij látogatásával egy időben tartottak Ottawában. Az eseményen a karzaton ülő 98 éves férfit a jelenlévők álló ovációja közepette úgy mutatták be, mint „az ukrán függetlenség harcosát, aki az oroszok ellen harcolt a második világháború alatt”.
Anthony Rota, az alsóház elnöke, aki Kanada és Ukrajna hősének nevezte Hunkát, zsidó szervezetek tiltakozására reagálva bocsánatot kért tőlük, és magára vállalta a felelősséget a volt SS-önkéntes meghívása miatt. Közölte, hogy utólag jutott olyan információhoz, amelyek miatt megbánta döntését.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy előzetesen sem ő, sem Zelenszkij nem értesült Rota tervéről. Witold Dzielski ottawai lengyel nagykövet bocsánatkérést követelt a szervezőktől.

Gyeripaszka: az orosz gazdaság meglepően jól viseli a szankciókat

Oleg Gyeripaszka orosz nagybefektető szerint az orosz gazdaság „meglepően jól” viseli az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt nyugati szankciókat.

Gyeripaszka a Financial Times című londoni üzleti napilapban kedden megjelent nyilatkozatában kijelentette: őt is meglepetésként érte Oroszország ellenállóképessége, mivel korábban azt hitte, hogy a háború csődbe sodorja a gazdaságot.
Az oligarcha – Oroszország egyik leggazdagabb embere – az interjúban hangsúlyozta: az ország új kereskedelmi kapcsolatokat épített ki feltörekvő gazdaságokkal, emellett növelte a hazai termelés bővítését célzó beruházásokat, és ennek révén tudott talpon maradni a gazdaságának elszigetelésére hozott intézkedések közepette is.
Gyeripaszka szerint az orosz magánszektor teljesítménye robusztusabb, mint ahogy azt ő alig néhány hónappal ezelőtt is elképzelhetőnek tartotta.
„Meglepődve látom, hogy az üzleti magánszektor ennyire rugalmas. Többé-kevésbé biztos voltam abban, hogy a gazdaság akár 30 százaléka is összeomolhat, de (az arány) ennél sokkal kevesebb” – fogalmazott a Financial Timesnak nyilatkozva az orosz milliárdos.
Hozzátette: a gazdaság lassulásának mértéke a háborús kiadások és „a mindenféle állami támogatások” figyelembevételével is meglepően csekély, „a magángazdaság megtalálta a sikeres működés módját”.
A Financial Times idézi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzését, amely az orosz gazdaságban az idén 1,5 százalékos, jövőre 1,2 százalékos növekedést valószínűsít.
A lap felidézi azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap ennél jóval derűlátóbb, 2,8 százalékos növekedést jósolt 2023 egészére.
Gyeripaszka – akinek cégei ellen az Egyesült Államok és az Európai Unió ugyancsak szankciókat tart érvényben – a Financial Timesnak nyilatkozva kijelentette: ázsiai utazásai arról győzték meg, hogy „a globális dél” nem enged annak a nyomásnak, amelynek célja, hogy a térség országai is csatlakozzanak a szankciókhoz.
Ezekben az országokban egymilliárd embert kell naponta élelmezni, és „a realitás az, hogy ehhez szükségük van orosz anyagi erőforrásokra” – fogalmazott az interjúban az orosz oligarcha.

Megint több mint 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5403 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4979 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz házelnök: Ukrajna vagy kapitulál, vagy megszűnik államként létezni

Ukrajna vagy kapitulál Oroszország feltételei szerint, vagy megszűnik államként létezni – írta Vjacseszlav Vogyodin, az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) elnöke hétfői Telegram-bejegyzésében.

Vologyin szerint „hét tény bizonyítja”, hogy Washington és Brüsszel elvesztette az Oroszország kimerítéséért vívott háborút, köztük az, hogy „a kijevi rezsim militarizálására” költött hatalmas összegek ellenére a helyzet nyugati fegyver- és lőszerhiányhoz, az európai és az amerikai politikusok iránt bizalomvesztéshez, valamint az ukrán ellentámadás kudarcához, Ukrajna csődjéhez és demográfiai katasztrófájához vezetett.
„Több mint 10,5 millió ember menekült el Ukrajnából. A Krím, Szevasztopol, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye további 11,2 millió lakosa döntött Oroszország mellett. Ukrajna 2014 óta lakosságának 53,7 százalékát vesztette el” – érvelt az orosz házelnök.
„A kijevi rezsim mozgósítja az 50 év feletti férfiakat, valamint a tuberkulózisban, vírusos hepatitisben, HIV-ben és más betegségekben szenvedőket. 2023. október 1-jétől a nőket is katonai nyilvántartásba veszik. Az ápolóknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek megtiltják, hogy elhagyják Ukrajnát. Ukrajna csődbe ment. Ukrajna GDP-je 2022-ben 30,4 százalékkal csökkent – ez a legrosszabb eredmény az ország történetében” – írta.
Vologyin emlékeztetett rá, hogy júniusban Ben Wallace akkori brit védelmi miniszter kijelentette, hogy a nyugati országok kifogytak a Kijevnek szállítható nemzeti fegyverkészletekből. Joe Biden amerikai elnök júliusban elismerte, hogy a kazettás lőszerek Ukrajnának történő átadásáról szóló döntés azért született, mert a hagyományos lövedékek elfogytak.
„Az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőivel szembeni bizalmatlansági mutatók történelmi maximumon állnak. Biden teljesítményét 57, (a francia elnök Emmanuel) Macronét 69, (a német kancellár Olaf) Scholzét 72 százalék nem tartja jónak. Az Egyesült Államok és az európai országok lakosainak többsége ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának” – írta a politikus.
Megjegyezte, hogy a NATO által támogatott ukrán hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett el mind hadfelszerelésben, mind katonákban, és szerinte „az eredmények hiánya csalódást okozott a nyugati szponzoroknak”.
„Az eurózóna gazdaságai recesszióban vannak. Németország kénytelen volt csökkenteni a szegény családok szociális juttatásait a kijevi rezsim militarizálásának költségei miatt. Franciaország csökkentette a segélyezettek számát, a rászorulóknak leállították az élelmiszercsomagok kiosztását és a gyógyszerek vásárlásának visszatérítését. A nemzetközi ügynökségek, az Egyesült Államok pénzügyi helyzetének romlására számítva a következő három évben, leminősítették az Egyesült Államok hosszú távú befektetési besorolását” – áll a házelnöki Telegram-bejegyzésben.

Ukrán kormányzó: az orosz erők légicsapást mértek a déli Beriszlavra, áldozatok

Az orosz hadsereg hétfőn négy bombát dobott le a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Beriszlav városra, a támadás következtében két helyi lakos meghalt, további kettő megsérült – közölte Olkesznadr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az egyik bomba egy lakásfenntartó iroda épületét, egy másik pedig egy lakóépületet talált el. A Herszon megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy a csapást előzetes információk szerint egy Szu-34-es repülőgéppel hajtották végre.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy a régióját ért éjszakai orosz csapás következtében két helybeli vesztette életét, a holttestüket a romok alatt találták meg.
A Moldovához tartozó – el nem ismert, orosz fennhatóság alatt álló – Dnyeszter Menti Köztársaság területére az odesszai régió elleni rakétatámadás után rakétadarabok hullottak – közölte Oleg Beljakov, a szakadár területen lévő biztonsági övezetet ellenőrző közös bizottság társelnöke. Kifejtette, hogy egy rakéta robbanófeje behatolt a talajba, de nem robbant fel. Elmondása szerint az incidens következtében nem történt személyi sérülés és kár sem keletkezett.
Az ukrán különleges hadműveleti erők sajtószolgálata hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállására szeptember 22-én általuk mért rakétacsapás következtében a legfrissebb információik alapján 34 orosz tiszt vesztette életét, köztük a flotta parancsnoka. A más források által meg nem erősített közlés szerint 105 orosz katona is megsérült. Az épület nem lehet helyreállítani – tette hozzá a sajtószolgálat. Beszámoltak továbbá arról, hogy szeptember 13-án az ukrán különleges erők a Rosztov-na-Donu nevű orosz tengeralattjáróra és a Minszk partraszállító hajóra mértek csapásokat. „Tekintettel arra, hogy a partraszállítónak másnap harci szolgálatba kellett volna lépnie, a teljes legénység jelen volt a hajón. A visszafordíthatatlan veszteség 62 főtt tett ki” – írta a Telegramon közzétett közleményében az ukrán sajtószolgálat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Telegramon megerősítette, hogy megérkeztek Ukrajnába az első Abrams harckocsik az Egyesült Államokból, de nem hozta nyilvánosságra, konkrétan hány jármű érkezett. Amerikai tisztségviselők szerint a következő hónapokban újabb Abrams-ok érkeznek Ukrajnába. A Biden-adminisztráció 31 darabot ígért – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy fogságba ejtettek egy Ukrajnában harcoló volt orosz polgármestert a Donyeck megyei Kliscsijivka közelében. Alekszej Tretyakov, az oroszországi permi területen lévő Csajkovszkij város vezetője volt 2014 és 2019 között, előtte pedig az orosz parlament alsóházának képviselője. A határőrség által közzétett videofelvételen a fogoly közölte, hogy beleegyezik a forgatásba, és önként tesz tanúvallomást. Elmondta, hogy tavaly szeptemberben szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, miután a Luhanszk megyei Liszicsanszkba szállították, ahol egyhetes kiképzésen vett részt. Ezt követően harcba küldték a Bahmut mellett lévő Kliscsijivka falu területére.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine