Az orosz-ukrán háború 577. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6498 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5191 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az EU 1,5 milliárd euró összegű támogatást folyósított Ukrajnának bérekre és a közszolgáltatások fenntartásához

Az Európai Bizottság az Ukrajnának szánt, 18 milliárd eurós keretű makroszintű pénzügyi támogatás keretében 1,5 milliárd eurót folyósított Ukrajnának – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.

Az Európai Unió azért hozta létre ezt a pénzügyi eszközt, hogy stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítsen Ukrajnának fedezni az azonnali finanszírozási szükségleteit 2023-ban. A pénteki kifizetéssel együtt Ukrajna idén már 13,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi támogatás plusz (MFA+) eszköz keretében.
A támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy továbbra is folyósítsa a béreket és nyugdíjakat, és fenntartsa az alapvető közszolgáltatásokat, például működtesse a kórházakat és az iskolákat, illetve gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyó személyek lakhatásáról. Az uniós pénzforrások azt is lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, és helyreállítsa az Oroszország által indított agressziós háború során elpusztított kritikus infrastruktúrát, például az energetikai infrastruktúrát, a vízvezetékeket, a közlekedési hálózatokat, az utakat és a hidakat – áll a közleményben.
A pénteki kifizetés előzménye, hogy az Európai Bizottság július 25-én megállapította: Ukrajna továbbra is megfelelő előrehaladást ért el a megállapodás szerinti szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek. Ukrajna jelentős előrelépést tett a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás javítása és a gázrendszer működésének hatékonyabbá tétele terén, és javította az üzleti klímát is – tette hozzá a testület.
Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta az Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott uniós támogatás körülbelül 81 milliárd eurót tesz ki. Ez magában foglalja az EU központi kasszájából, a tagállamokból és az európai pénzügyi intézményekből Ukrajnának nyújtott pénzügyi, humanitárius, sürgősségi költségvetési és katonai támogatást, valamint a háború elől menekülő ukrán állampolgárok szükségleteinek kielégítésére rendelkezésre bocsátott forrásokat.
Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy június 20-án javaslatot tett egy célzott eszköz létrehozására is, amely kiszámítható és rugalmas támogatást nyújt Ukrajnának a 2024-2027 közötti időszakra, összesen legfeljebb 50 milliárd euró összegben.

Újabb amerikai F-16-os harci repülők érkeztek Romániába

Az Egyesült Államok Európában állomásozó légierejének további négy F-16-os harci repülőgépe és egy újabb, száztagú különítménye érkezett pénteken Romániába – tudatta a román védelmi minisztérium.

Az amerikai repülőgépek a fővárost a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó Duna-hídja mellett található Borcea légitámaszpontra érkeztek, ahol – a román hatóságok korábbi bejelentése szerint – a NATO, valamint az ukrán hadsereg F-16-osokon repülő pilótái számára alakítottak ki kiképzőközpontot.
A MAPN szerint az amerikai harci gépek a kiképzést is segítik, valamint a román F-16 Falcon harci gépekkel közösen teljesítenek majd járőrszolgálatot a román légtérben, hozzájárulva a reakció- és elrettentőképesség növeléséhez.
Az újabb amerikai F-16-osok Romániába vezénylésére Antony Blinken amerikai külügyminiszter két hete tett ígéretet román hivatali kollégájának, Luminita Odobescunak, miután az ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások során több alkalommal is – feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált – orosz drónok darabjai csapódtak be a NATO-tagállam Románia területén.
A román vezetők háborús bűncselekményeknek minősítették és elítélték Oroszországnak az ukrán lakosság, valamint az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó dunai kikötők elleni támadásait, és Románia határozott tiltakozását fejezték ki a külügyminisztériumba berendelt orosz nagykövetnek a román légtér ismételt megsértése miatt.
Az ügyben Klaus Iohannis román államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki arról biztosította őt, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a szövetségesek teljes mértékben Románia mellett állnak. Stoltenberg ugyanakkor üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os repülőgépet telepít Romániába.

Ukrán katonai szóvivő: súlyos harcok folynak a Donyeck megyei Kliscsijivkánál

Ádáz harcok dúlnak a Donyecki megyei Bahmuttól délre lévő, az ukrán erők által szeptember 17-én visszafoglalt Kliscsijivka településnél – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy pénteki tévéműsorban.

Illja Jevlas szavai szerint különösen a helyi vasút mentén zajlanak harcok annak megszerzéséért, a területet mindkét oldal ágyúzza. A szóvivő előző nap számolt be arról, hogy a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tartják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült. A vasúti vonalakat azonban továbbra is az orosz csapatok tartják ellenőrzésük alatt. A sínek Kliscsijivka és az autópálya közötti töltésen futnak, és olyan akadályt képeznek, amely könnyen védhető – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál a brit hírszerzés két nappal ezelőtti jelentésére hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a CNN pénteki tudósítása szerint – Washingtonban amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az ukrán erők visszaveszik Bahmutot és még két másik várost, amelyeket azonban nem kívánt megnevezni. Ukrán újságíróknak tett nyilatkozatában – amelyet az ukrán elnöki iroda hozott nyilvánosságra hivatalos honlapján – Zelenszkij afelől biztosított, Ukrajna „keményen dolgozik” nagy hatótávolságú fegyverek beszerzésén, és ennek a munkának az eredménye „egy idő után észrevehető lesz”. Az államfő kiemelte, hogy fontos találkozói voltak az Egyesült Államok fővárosában. Szavai szerint rendkívül őszinte megbeszélések zajlottak amerikai kongresszusi képviselőkkel, akik „minden kérdésükre megkapták a választ”. Az elnök hozzátette, hogy a kongresszusi képviselőkkel folytatott találkozón szóba kerültek „bizonyos tervek”, valamint az Ukrajnának szükséges segítség. Ukrajna ATACMS rakétákkal való ellátásának kilátásaival kapcsolatban az elnök annyit mondott, hogy általánosságban van szó Ukrajna nagy hatótávolságú képességeinek megerősítéséről. „Régóta és erőteljesen dolgozunk ezen a témán. Ugyanaz lesz, mint az F-16-os vadészgépek átadásánál. Tudjuk, ez miként lesz, és eljön majd a pillanat, amikor mindezt meglátjuk” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon közben bejelentette, hogy jóváhagyta az első ukrán gyártású, távirányítású SaBLja harci modul használatát a hadsereg számára. Az eszköz három prototípusát engedélyezték egyszerre. Ezt a harci modult felderítésre használják a csatatéren lévő célpontok azonosítására és ellenséges csapatok megsemmisítésére, valamint könnyű páncélozott járművek és ellenséges lőállások ellen – magyarázta a tárca.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine