Az orosz-ukrán háború 575. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Friss felmérés: az amerikaiak többsége leállítaná az Ukrajnának küldött támogatásokat

A CNN egy friss közvélemény-kutatása alapján az amerikaiak több mint fele szerint nem kellene tovább segíteni Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. A kutatást az előtt végezték, hogy csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba érkezett, hogy további segítséget kérjen az amerikai kongresszustól.

A felmérés szerint az amerikaiak 55 százaléka azt mondja, hogy a kongresszusnak nem kellene további támogatást megszavaznia Ukrajnának, míg 45 százalék szerint igen. A megkérdezettek 51 százaléka szerint Amerika már eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48 százalék szerint még többet kéne. A háború kitörésekor még 62 százalék mondta, hogy az Egyesült Államoknak többet kellett volna tennie Ukrajnáért.

Az amerikaiak több mint háromnegyede attól fél, hogy a háború túl sokáig tart még mindenféle eredmény nélkül.

Bolgár állampolgárokat gyanúsítanak a brit hatóságok Oroszország javára végzett kémkedéssel

Bolgár állampolgárokat gyanúsítanak a brit hatóságok Oroszország javára folytatott kémtevékenységgel.

Nick Price, az angol-walesi legfőbb ügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűncselekmények feltárásával és terrorellenes fellépéssel foglalkozó ügyosztályának vezetője csütörtöki hivatalos nyilatkozatában közölte: a vádhatóság engedélyt adott a vádemelésre kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén három férfi és két nő ellen.
Price közölte: mind az ötüket azzal gyanúsítják, hogy Oroszország javára kémkedtek.
A CPS ismertetése szerint mindegyik gyanúsított bolgár állampolgár.
A 45 éves Orlin Ruszev, a 41 éves Bizer Dzsambazov, a 31 éves Katrina Ivanova, az ugyancsak 31 éves Ivan Sztojanov és a 29 esztendős Ványa Gaberova ellen a hivatalos vád úgy hangzik majd, hogy 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből valamely ellenséges ország közvetlenül vagy közvetve hasznot húzhat – áll a vádhatóság csütörtöki londoni tájékoztatásában.
A vád hivatalos meghatározása szerint mindezt abból a célból tették, hogy károsítsák a brit állam biztonságát és érdekeit.
A vádemelés a Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága által végzett vizsgálat eredménye – áll további részletek nélkül az ügyészségi közleményben.
Ruszev, Dzsambazov és Ivanova ellen februárban már vádat emeltek hamis brit, bolgár, francia, olasz, spanyol, horvát, szlovén, görög és cseh személyazonosító okmányok birtoklása címén.
Az öt bolgár állampolgár jövő kedden jelenik meg a westminsteri magisztrátusi bíróság előtt, ahol hivatalosan is ismertetik velük a kémkedéssel kapcsolatos vádakat.

Ukrán kormányfő: húszan sérültek meg az orosz rakétatámadásban

A csütörtökre virradóan végrehajtott orosz rakétatámadás következtében Ukrajna-szerte húsz civil sérült meg, és negyven épületben keletkeztek károk – összegezte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Facebookon.

„Oroszország éjszaka 43 rakétát lőtt ki békés ukrán városokra. A terrortámadás következtében körülbelül 40 épület károsodott, és kéttucatnyi ember megsérült” – fogalmazott a kormányfő. Elmondása szerint a mentők reggel óta takarítják a romokat, szállítják el az áldozatokat és minden szükséges segítséget megadnak.
Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Oroszország 43 robotrepülőgépet lőtt ki Ukrajna területére, ezekből az ukrán erők 36-ot semmisítettek meg. A közlés szerint tíz darab Tu-95msz típusú repülőgépről indították a H-101-es, H-555-ös és H-55 ös rakétákat az oroszországi Engelsz város térségéből. Az oroszok több hullámban támadtak, a robotrepülőgépek különböző irányokból léptek be Ukrajna légterébe, és folyamatosan változtatták az útvonalukat. „A támadás visszaverésére légvédelmi rakétaerőket, a légierő vadászrepülőgépeit, az ukrán védelmi erők mobil tűzcsoportjainak egységeit és egyéb eszközöket alkalmaztak. Ezenkívül reggel 6 órakor az ellenség Sz-300-as irányított légvédelmi rakétákkal indított támadást Harkiv ellen” – tette hozzá a légierő.
Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy Donyeck megyében a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tatják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült. „A hadműveletek típusai eltérőek: Kupjanszk és Liman irányában védekezünk, próbáljuk megfékezni az ellenség invázióját, Bahmutnál viszont sikereket könyvelhetünk el, és folytatjuk az előrenyomulást” – fejtette ki a szóvivő. Hozzátette, hogy Bahmutnál az orosz erők most intenzíven igyekeznek visszaszerezni elvesztett pozícióikat az ukrán csapatok által visszafoglalt Andrijivkában és Kliscsijivkában, mert ezek kulcsfontosságú települések a Bahmut fölötti ellenőrzés szempontjából. „Kliscsijivka Bahmuttól hét kilométerre fekszik. Ez a szárny lehetőséget ad nekünk arra, hogy több tüzérségi csapást hajtsunk végre ellenséges haderő-összpontosulásokra, parancsnoki állásokra és felszerelésekre. Az Andrijivka és Kliscsijivka melletti kijárat pedig lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk a Bahmut-Horlivka autópályához, amely már a tűzellenőrzésünk alatt áll. Az aknavető és a páncéltörő alakulatok már odaértek, így az ellenség ellátása ebben az irányban már lényegesen bonyolultabbá vált, és a jövőben még bonyolultabb lesz” – magyarázta Jevlas.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról tájékoztatta az Ukrajinszka Pravda hírportált, hogy csütörtökre virradó éjjel az ukrán haditengerészettel közösen különleges műveletet hajtottak végre az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten: erőteljes dróncsapást mértek a novofedorivkai Szaki repülőtér ellen. A titkosszolgálatok a drónokkal túlterhelték az orosz légvédelmet, majd Neptun rakétákat indítottak. A közlés szerint legalább 12 harci repülőgép volt a reptéren, köztük Szu-24-esek és Szu-30-asok, valamint Pancir légvédelmi rendszer, ezen felül a Mojaher típusú drónok kezelőinek képzési bázisát is ott alakították ki. Ezt a dróntípust az oroszok saját légi támadásaik koordinálására, és csapásmérő eszközként is használják. Az SZBU közölte, hogy a csapások célt értek, és komoly károkat okoztak az orosz erők felszerelésében.

Korlátozta az üzemanyagkivitelt az orosz kormány

Az orosz kormány csütörtökön ideiglenes korlátozást vezetett be a benzin és a gázolaj exportjára a belföldi üzemanyagpiac stabilizálása érdekében.

A kabinet várakozása szerint az ideiglenes korlátozás hozzájárul az üzemanyagpiac telítődéséhez, ezzel pedig a fogyasztói árak csökkenéséhez – tájékoztatott a kormány sajtóosztálya.
A TASZSZ hírügynökség szerint korábban az üzemanyagpiac stabilizálása érdekében a kormány megemelte a motorbenzin és a gázolaj kötelező tőzsdei szállítására vonatkozó normatívákat. Emellett megszervezte a mezőgazdasági termelők üzemanyag-beszerzésének napi ellenőrzését, és szükség esetén a mennyiségek azonnali kiigazítását.
A benzin és a gázolaj tőzsdei ára az elmúlt hónapokban rekordszintet ért el Oroszországban, de e héten csökkenésnek indult. A TASZSZ szerint az orosz kormány két lehetőséget mérlegelt az üzemanyagárak stabilizálására: az olajtermékek exportjának átmeneti teljes tilalmát a belföldi piac telítése érdekében, illetve azt, hogy tonnánként 250 dollárra emelje olajtermékek exportvámját.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes korábban az üzemanyagok nagykereskedelmi árának emelkedését az olajtermékek világpiaci áremelkedésével, valamint a rubelnek a dollárral szembeni leértékelődésével magyarázta.

Az ukrajnai civil áldozatok tiszteletére ad koncertet Varsóban a Szent Efrém Férfikar

Az ukrajnai civil áldozatokra emlékező koncertet ad csütörtök este a varsói Keresztelő Szent János-főszékesegyházban a Szent Efrém Férfikar.

A szervezők tájékoztatása szerint a hangverseny mindazon civil áldozatok emléke előtt tiszteleg, akik mindennapi tevékenységük során haltak meg, akik rakétatámadások következtében otthonaikban vesztették életüket, akiket megkínoztak és „akiket megkötözött kézzel találtak meg tömegsírokban”.
A koncert tiszteletadást jelent az elhunytak hozzátartozói, valamint a háború nehézségeit folyamatosan viselő lakosok számára is. „Tisztelgés végül az ukrán kultúra előtt is, hiszen egy háborús konfliktusban a nemzeti kultúra az egyik első célpont” – olvasható a koncert ajánlójában.
Az előadás egy ukrán Mária-énekkel kezdődik, elhangzik Hildur Gudnadóttir izlandi zeneszerző a Csernobil című, nagy sikerű sorozathoz írott műve is, amely párhuzamba állítja az atomkatasztrófa és a jelenleg is zajló háború tragédiáját.
A program fő pontja a kórus kárpátaljai származású tagja, Papp Viktor alkotása lesz. A budapesti Zeneakadémián az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján bemutatott zeneműnek ez lesz a külföldi premierje.
A koncertet a varsói magyar nagykövetség és a varsói Liszt Intézet szervezésében rendezik meg a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő közreműködésével.

Dróntámadások elhárításáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az orosz légvédelem 19 ukrán drónt semmisített meg a Fekete-tenger és a Krím felett, valamint egyet-egyet az oroszországi Belgorod, Kurszk és Orjol megye felett – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegram-csatornáján közzétett üzenetben.

A tárca szerint a „terrortámadásokat” repülőgép típusú, pilóta nélküli légijárművekkel kísérelték meg.
Az orjoli régió kormányzója, Andrej Klicskov szerint a megye légterében két olyan drónt semlegesítettek, amely üzemanyag- és energetikai létesítményt akart megtámadni. A régióban kedd este is lelőttek két drónt.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja csütörtök hajnalban közölte, hogy orosz csapásmérő drónok támadták az ukrán erők egy rohamcsoportját Rabotine és Verbove község között. Rogov szerint az ukrán fél súlyos veszteségeket szenvedett, és visszavonulásra kényszerült.

Megint mintegy 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Továbbra is rengetegen érkeznek a háború sújtotta Ukrajnából, s keresnek menedéket hazánkban.

Magyarország területére 2023. szeptember 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6707 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5271 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrán elnök az orosz vétójogot megakadályozó reformra tett javaslatot az ENSZ BT-ben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén felszólalva javaslatokat tett a testület reformjára, ezek célja elsősorban annak elkerülése, hogy a BT állandó tagjai, köztük Oroszország vétójogukkal élve leblokkolhassanak egyes döntéseket.

„Oroszország több tízezer embert ölt meg, és milliókat kényszerített elmenekülni otthonuk lerombolásával. A világ többsége elismeri az igazságot erről a háborúról. Ez egy bűnös és provokálatlan agresszió Oroszország részéről a nemzetünk ellen, amelynek célja Ukrajna területének és erőforrásainak elfoglalása. A terrorista állam célja, hogy agressziójával aláássa a nemzetközi normák minden gátját, amelyeknek meg kell védeniük a világot a háborúktól. És hálás vagyok mindenkinek a világon, aki elismerte Oroszország agresszióját az ENSZ Alapokmánya megsértéseként. El kell ismernünk: az ENSZ zsákutcában van az agresszió tekintetében. Az emberiség már nem az ENSZ-be helyezi a reményeit, amikor a nemzetek szuverén határainak védelméről van szó. De ma nem lennék itt, ha Ukrajnának nem lennének megoldási javaslatai” – idézte az UNIAN hírügynökség az elnököt.
Zelenszkij javaslata szerint az ENSZ Közgyűlésének valódi lehetőséget kell adni egy BT-tag vétójának felülbírálására. Hangsúlyozta: az ENSZ munkája most éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, mivel a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik. „Az agresszor kezében lévő vétó az, amely zsákutcába vitte az ENSZ-t” – hangsúlyozta. „A vétó használata az, amely reformra szorul, és ez lehet a kulcsfontosságú reform, amely helyreállítja az ENSZ Alapokmányának erejét” – idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
A szervezet reformja felé vezető első lépésként Zelenszkij azt javasolta, hogy az ENSZ közel 200 tagú közgyűlése felülbírálhassa a vétót a szavazatok kétharmadának megszerzése esetén. Ez ugyanis szerinte egyaránt tükrözné az ázsiai, afrikai, európai nemzetek, az amerikai földrész és a csendes-óceáni térség országainak akaratát.
Az ENSZ reformja felé vezető második lépésnek a Biztonsági Tanácsban állandó tagsággal rendelkezők körének kibővítését nevezte – úgy, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát -, harmadik lépésnek pedig egy bármilyen agresszió megelőzésére szolgáló rendszer létrehozását, amelynek alapján automatikusan büntetőintézkedések bevezetését kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell terjeszteni, ha „a közgyűlés bármely tagja agresszióval fenyegetőzik”.
Felszólalásban Zelenszkij két olyan feltételt is felsorolt, amelyeknek teljesülniük kell az ukrajnai harci cselekmények teljes leállításához. Az első a teljes orosz haderő és a zsoldosok teljes körű kivonása Ukrajna szuverén területéről az 1991-es határig, beleértve ebbe az orosz fekete-tengeri flottát is, pontosabban „azokat a szivárgó vályúkat, amelyek a háború alatt megmaradnak belőle”. A második feltételnek azt nevezte meg, hogy teljes mértékben kerüljön vissza Ukrajna ellenőrzése alá teljes államhatára, továbbá a Fekete- és az Azovi-tengerben, valamint a Kercsi-szorosban lévő gazdasági övezetek feletti tényleges ellenőrzés. „Valójában csak e két pont végrehajtása eredményezi a harci cselekmények becsületes, megbízható és teljes körű beszüntetését” – szögezte le az ukrán elnök.

Az ukrán elnök felszólította Donald Trumpot béketerve közzétételére

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felszólította szerdán Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy ossza meg a közvéleménnyel az ukrajnai háború befejezését célzó béketervét.

Erről az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Kijevnek elfogadhatatlan minden olyan béketerv, amelyben Ukrajna területet adna fel. „Ha az az elképzelés, hogy területünk egy részét átadjuk (Vlagyimir) Putyinnak, ez nem a béke képlete” – fogalmazott az elnök.
Trump több ízben hangoztatta, hogy újabb elnökké megválasztása esetén „24 óra alatt” megoldaná az ukrajnai háborút.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerdán a Telegramon arról adott hírt, hogy nyolcra nőtt az előző nap során Kupjanszk város ellen végrehajtott orosz csapás halálos áldozatainak száma. Tájékoztatott arról, hogy a becsapódás helyszínén befejeződtek a mentési munkálatok. Az elhunytak közül hat férfi, kettő nő. Az utóbb megtalált két holttest olyan önkénteseké, akik az emberek kimenekítésében segédkeztek. Közölte azt is, hogy az oroszok Grom-E1 típusú rakétával mértek csapást a városra.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összesítésében azt írta, hogy az elmúlt nap során orosz támadások következtében nyolc civil vesztette életét, és 11 sérült meg. Kedden a déli Herszon, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyét érték orosz támadások.
Dmitro Lunyin, az ország középső részén levő Poltava megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy szerdára virradó éjjel az orosz erők dróntámadást hajtottak végre a régió ellen, és eltaláltak egy olajfinomító üzemet Kremencsukban. Az eddigi információk szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 520-szal 273 980-ra nőtt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett hét harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 37 drónt.

Lengyel államtitkár: igazságtalanok Volodimir Zelenszkij szavai a gabonaexportról

Meghökkentőnek és igazságtalannak nevezte szerdán Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ 78. ülésszakán elhangzott, az ukrán gabonaexportra vonatkozó szavait.

A külügyminisztérium bejelentette, hogy a beszéd miatt bekérették Vaszil Zvaricsot, Ukrajna varsói nagykövetét.
„Hallottam azt a kijelentést. Csak azt mondhatom, hogy ezek a szavak meghökkentőek, de igazságtalanok is” – válaszolt az államtitkár a lengyel közszolgálati rádió kérdésére.
Przydacz arra reagált, hogy Zelenszkij előző napi beszédében kijelentette: „Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabona-thrillert valósítanak meg”. Az ukrán elnök szerint az ilyen országok „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.
„Az ukrán kormányzat igazából eltaszítja az őt támogató kezeket” – jelentette ki Przydacz Zelenszkij nyilatkozatára reagálva. Emlékeztetett: Lengyelország az utóbbi hónapokban kulcsszerepet játszott az Ukrajnát támogató politikában.
Annak kapcsán, hogy Lengyelország szeptember 16-tól nemzeti hatáskörben valósítja meg az Európai Bizottság által feloldott, az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érintő behozatali tilalmat, az államtitkár rámutatott: Lengyelország továbbra is lehetővé teszi az ukrán gabonafélék tranzitját a saját területén keresztül. A kijevi vezetésnek azt is szem előtt kellene tartania, hogy az Ukrajna számára szükséges áruk többsége Lengyelországon át érkezik – jegyezte meg.
Przydacz aláhúzta: a lengyel gazdasági érdekek védelmétől eltekintve, biztonságpolitikai szempontból fontos, hogy Varsó támogassa Kijevet az ukrajnai háborúban. „Minél messzebb van az orosz hadsereg a lengyel határtól, annál jobb” – jelentette ki.
Zelenszkij nyilatkozatát szerdán Piotr Müller lengyel kormányszóvivő is kommentálta. „Remélem, hogy ezek a szavak nem Lengyelországnak szólnak. A mi országunk neve nem hangzott el, ezért nem szeretném így értelmezni őket” – mondta a szóvivő az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. „Az ilyen helyzetekben mindig higgadt kifejezésekre van szükség” – tette hozzá.
„Az Oroszország által okozott konfliktusban mi kezdettől fogva úgy viselkedtünk, hogy megmentsük Európa, Ukrajna biztonságát, de Lengyelországét is” – hangsúlyozta Müller.
Később szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arra reagált a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban, hogy Kijev hétfőn panasszal fordult a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát. Tarasz Kacska ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettes pedig kedden a Rzeczpospolita lengyel napilapnak adott interjúban jelezte: Ukrajna a közeli napokban embargót vethet ki a lengyel hagymára, paradicsomra, káposztára és almára.
Morawiecki hangsúlyozta: Varsó elvárja, hogy Kijev megértse az ő érdekeit. „Figyelmeztetem az ukrán vezetést, hogy amennyiben ilyen módon eszkalálják a konfliktust, újabb termékeket veszünk fel a tilalmi listánkra” – jelentette ki a miniszterelnök.

Tizenegy ukrán támadás visszaverését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Tizenegy ukrán támadás visszaverését jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az offenzívák közül öt a Donyeck környékén vívott harcokban hiúsult meg, Kliscsijivka, Veszele és Himik környékén. A frontvonal mentén az elmúlt nap folyamán elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy 540 főben nevezte meg.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője a Szolovjov LIVE médiacsatorna adásában szerdán azt mondta, hogy az orosz erők megszállva tartják a Kliscsijivkától északra fekvő magaslatokat, az ukránok pedig a délnyugati külterületeken próbálják meg elsáncolni magukat. Kijelentette, hogy a település, amelyből gyakorlatilag semmi sem maradt, „a szürke zónában van”.
Úgy vélekedett, hogy a helyzet a zaporizzsjai régióban lévő Robotine könyékén „stabilizálódott”. Pusilin meglátása szerint nincsenek meg az előfeltételei annak, hogy ukrán áttörés történjen a fronton, „még a legforróbb pontokon és az erősítések átdobásának figyelembe vételével sem”.
Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot Vuhledarnál, az ukrán 35. tengerészgyalogos dandár ideiglenes telepítési pontját az ugyancsak a donyecki régióban lévő Petropavlivkánál, egy Sz-24m típusú és egy MiG-29-es repülőgépet, egy amerikai M1097-es Avenger légvédelmi rakétarendszert, egy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet, három amerikai Paladin és egy lengyel Krab önjáró tüzérségi löveget, valamint négy amerikai M777-es vontatott tarackot, négy Storm Shadow manőverező repülőgépet, öt HIMARS- és Szmercs-rakétát, illetve 42 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 12 ezer harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok.

Robbanás történt egy hajón a Fekete-tenger Romániához tartozó vizein az ukrán határ közelében

Robbanás történt egy togói zászló alatt közlekedő teherhajón a Fekete-tenger Romániához tartozó vizein, az ukrán határ közelében szerdán. A segélyhívást leadó 12 tagú legénységet a román tengeri életmentő ügynökség (ARSVOM) mentőhajója kimentette – közölték a román hatóságok.

A román haditengerészet a helyszínre küldött egy aknászhajót, hogy a búvárok segítségéve megállapítsák, hogy tengeri akna, vagy a gépházban bekövetkezett baleset okozta-e a robbanást. A román hírtelevíziók által megszólaltatott szakértők szerint a térségben valóban gyakran felbukkannak az orosz-ukrán háború nyomán elszabadult, sodródó tengeri aknák, de az robbanás helye – a gépház környéke – miatt nem tartják valószínűnek, hogy a hajó aknának ütközött volna.
A Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna felé tartó, mintegy 80 méter hosszúságú, cementet szállító hajó le volt horgonyozva a román sulinai kikötőtől 16 tengeri mérföldnyire, amikor a robbanás történt. Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszer szerint a léket kapott hajót sikerült közelebb vontatni a parthoz, egy olyan térségbe, ahol – ha nem is tudják megmenteni – ellenőrzött körülmények között süllyedjen el, anélkül, hogy akadályozza a hajózást a Duna-delta fő hajózási útvonalán, a középső Sulina-ágon.
A hajóról kimentett török, szíriai és libanoni állampolgárok egyike zúzódásokat szenvedett, a többiek pánikrohamot kapott, egyikük sem sérült meg súlyosan – közölték.

A belga miniszterelnök az orosz gyémántkereskedelem korlátozására szólított fel

Alexander De Croo belga miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett üzenetében arra szólította fel az országban működő ékszeripari vállalatokat, hogy járuljanak hozzá az orosz gyémántok világpiaci kereskedelmének korlátozásához.

Alexander De Croo üzenetében közölte: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat, Kanadát és az Európai Uniót tömörítő G7 csoport csökkenteni akarja Oroszország gyémántkereskedelemből származó bevételeit.
„Belgium vezető gyémántkereskedelmi központként köteles hozzájárulni e célkitűzés sikeréhez” – fogalmazott.
Arról tájékoztatott, hogy az iparág vezetőivel kedd éjszakába nyúlóan folytatott megbeszélésen megvitatták, miként szigoríthatók az átláthatósági szabványok a kezdeményezés sikere érdekében.
A The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál beszámolója szerint De Croo olyan nyomkövetési mechanizmust szorgalmaz, amely megakadályozza, hogy az orosz gyémántok eljussanak a G7-tagországok és az EU piacaira.
„A rendszer teljesen átláthatóvá tétele sok munkát igényel. Tegyük meg ezt az utolsó lépést a mechanizmus január elsejei bevezetése érdekében” – idézte a belga kormányfőt a hírportál.
Emlékeztettek, 2022 áprilisában, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Belgium oroszországi gyémántkereskedelmének betiltását követelte a belga szövetségi parlamenthez intézett beszédében, De Croo kijelentette: egy ilyen tilalom Oroszországra gyakorolt hatása „nulla lenne, de Európára nagyon nagy”.

Volodimir Zelenszkij: az ENSZ az agressziók esetén eddig nem bizonyult aktív védelmezőnek

Az ENSZ Közgyűlésének terme sok háborút látott már, de a szervezet nem bizonyult aktív védelmezőnek agressziók esetében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden.

Az ukrán államfő, aki az országát érintő háború kitörése óta először szólalt fel személyesen a világszervezet székházában, Oroszországot azzal vádolta, hogy Ukrajna elleni háborújában fegyverként használja fel az élelmiszert, az energiát, valamint a gyerekeket azáltal, hogy családjuktól elragadva őket, rajtuk keresztül gyakorol nyomást a szülőkre.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek támogatták a Fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló nemzetközi kezdeményezést, valamint a Gabonát Ukrajnából programot.
Országa béketervéről kijelentette, az a terv annak az esélyét teremti meg, hogy a modern történelemben első alkalommal egy agressziót a megtámadott fél feltételei alapján zárjanak le. Hozzátette, hogy a békeformulát részben, vagy egészében a világ 140 országa támogatja.
Joe Biden, amerikai elnök az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: azért kell kiállni az Ukrajna ellen történt nyílt agresszió ellen, hogy a jövő agresszorait elriasszák a hasonló cselekedetektől.
Az Egyesült Államok elnöke az ukrajnai háborúról szólva úgy vélte, hogy Oroszország azt gondolja, a világ belefárad és hagyni fogja az agresszió folytatását Ukrajnával szemben, éppen ezért az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei folytatják a támogatást Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, és szabadságának védelmében.
Joe Biden az Egyesült Államok változatlan támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjainak bővítésére irányuló törekvéseket, és kijelentette, tovább folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a testületben további hangok kapjanak teret. Sürgette a nemzetközi pénzügyi intézmények forrásainak növelését annak érdekében, hogy azok az alsó-közepes jövedelmű országok támogatását bővíthessék, emellett sürgette a Kereskedelmi Világszervezet reformját.
Az ENSZ Közgyűlésében kedden mondta el beszédét Andrzej Duda lengyel államfő is, aki a hódítás logikájának és határok erőszakos megváltoztatásának megállítását sürgette. Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy annak véget kell vetni, nem szabad „befagyott háborúvá” válnia, ami véleménye szerint csak akkor lehetséges, ha visszaáll Ukrajna teljes területi egysége nemzetközileg elismert határain belül.
Ebrahim Raiszi iráni elnök felszólalásában kulturális apartheiddel vádolta a nyugati országokat, és kirekesztéssel, amikor azok iszlám jelképek és vallási szokások ellen hoznak intézkedéseket a szólásszabadság nevében. A perzsa állam vezetője szerint az ilyen lépésekkel a nyugat identitásválságáról akarják elterelni a figyelmet.
Az ENSZ 78. ülésszakának magas szintű politikai hetén a világ állam és kormányfői, illetve kormányainak képviselői vesznek részt, és azon az országuk számára kiemelt ügyeket vázolják fel a világszervezet Közgyűlése előtt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine