Az orosz-ukrán háború 573. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ismét közel 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6751 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4803 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte lapunkkal kedden reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Két orosz flotta az északi területek védelmét gyakorolja

Oroszország északi szigetterületeinek és sarkvidéki partvidékének védelmét gyakorolja hétfőtől az orosz Északi Flotta, a Csendes-óceáni Flotta pedig Finval-2023 kódnéven taktikai hadgyakorlaton próbálja el az északi tengeri útvonal védelmét a Csukcs- és a Bering-tengeren, valamint a Csukcs-félszigeten.

Az Északi Flottának Alekszandr Mojszejev tengernagy, flottaparancsnok vezetésével tartott gyakorlatán mintegy 1800 ember, mintegy 80 egységnyi haditechnika és speciális felszerelés, mintegy 10 repülőgép, 15 felszíni hajó, tengeralattjáró és támogató hajó vesz részt. A manőverek a Barents-tenger, a Kara-tenger és a Kelet-szibériai-tenger vizeire terjednek ki.
A Csendes-Óceáni Flotta gyakorlatán mintegy 10 ezer tengerész és több mint 50 egységnyi katonai felszerelés vesz részt, benne felszíni és támogató hajók, tengeralattjárók, a haditengerészet légierejének repülőgépei és helikopterei is . Bevontak nagy terepjáró-képességű kerekes és lánctalpas páncélozott járműveket, Basztyion partvédelmi rakétarendszereket, valamint a Vulkan, a Granyit és az Onyiksz típusú rakétákat is.

Vlagyimir Putyin: az orosz gazdaság helyreállt

Az orosz gazdaság helyreállításának szakasza lezárult, állapota egészében véve stabil és kiegyensúlyozott, a GDP növekedése 2023-ban várhatóan 2,5-2,8 százalék lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a 2024-re, 2025-re és 2026-ra kiterjedő tervezési időszakra szóló szövetségi költségvetés kialakításáról tartott hétfői tanácskozáson.

„Szeretném elmondani, hogy számos kulcsfontosságú mutató tekintetében a helyzet sokkal jobb, mint a korábbi becslések és előrejelzések. Hadd emlékeztessem önöket, hogy még áprilisban az idei évre 1,2 százalékos GDP-növekedést vártak. Kezdetben egyesek eleve mínuszt vázoltak fel nekünk, aztán korrigálták az előrejelzést – 1,2 százalékot vártak, de ténylegesen már meghaladtuk ezt a küszöböt, és az év végére a GDP-növekedés elérheti a 2,5 százalékos szintet, sőt, talán még ennél is többet, 2,8 százalékot” – mondta.
Putyin a fogyasztói kereslet és az ipari termelés, elsősorban a feldolgozóipari termelés növekedéséről számolt be, valamint arról, hogy az állóeszköz-beruházások az idei második negyedévben éves szinten 12,6 százalékkal nőttek.
„Általánosságban elmondhatjuk, hogy az orosz gazdaság helyreállításának szakasza lezárult. Kiálltuk az abszolút példátlan külső nyomást, ellenálltunk az úgynevezett nyugati blokk egyes uralkodó elitjei – egyes általunk barátságtalannak nevezett országok uralkodó elitjeinek – szankciós támadásának. Oroszország GDP-je elérte a 2021-es szintet, és most az a fontos, hogy kialakítsuk a további stabil és hosszú távú fejlődés feltételeit” – mondta Putyin.
Rámutatott, hogy a rubel gyengülése kulcsszerepet játszott abban, hogy az elmúlt hetekben felerősödött az inflációs nyomás. Fontosnak nevezte, hogy a nemzeti fizetőeszköz megerősítése érdekében haladéktalan döntések szülessenek.
„Bízom benne, hogy a kormány és a központi bank szakszerűen és ami fontos, összehangoltan fog dolgozni” – mondta Putyin.
Az orosz elnök 2024 végéig meghosszabbította az európai szankciókra válaszul 2014-ben bevezetett élelmiszer-embargó hatályát.

A békét, a családok ügyét és a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozta Novák Katalin az ENSZ fenntarthatósági csúcstalálkozóján

A béke hiányában sok, a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítés kerülhet veszélybe, vagy maradhat eredménytelen – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn New Yorkban, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok értékeléséről tartott magas szintű tanácskozásának levezető társelnökeként.

Az államfő, az ENSZ Közgyűlés ülésén részt vevő magyar delegáció vezetőjeként is, üzenetként fogalmazta meg, hogy együtt kell dolgozni a béke útjának keresésén a világ valamennyi konfliktus sújtotta térségében, mert béke híján növekszik fenyegetettség, fokozódik a fegyverkezési verseny, valamint megszakadnak a nemzetközi kapcsolatok.
Hangsúlyozta, hogy azok hangját szeretné felerősíteni az ENSZ-ben a világ vezetői előtt, akik elszenvedik a háborút. Továbbá beszámolt arról, hogy a közelmúltban Ukrajnában járt, és az ott élő emberek üzenetét is elhozta New Yorkba a világszervezet ülésére.
Novák Katalin második üzenetként, a társadalmakat fenyegető veszélyként arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a családokat tönkreteszik, az iskolákat elhanyagolják, egyházat pedig lejáratják, akkor „elveszítjük életünk és az emberiség erkölcsi horgonyát, és ez végzetes hiba”.
Beszédének harmadik pontjaként felelős gyermekvállalást és szülői magatartást sürgetett, ami a fenntarthatóság elveivel is egyezik. Ahogy fogalmazott, meg kell őrizni a világ számára a gyermekeket, mert az „üres bölcsők világáért” nem érdemes harcolni.
Novák Katalin hozzászólásában Magyarország fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét azzal támasztotta alá, hogy a 2023-as globális fenntartható fejlődési rangsorban Magyarország a 22. helyen szerepel 166 ország között.
Az állam és kormányfők részvételével zajló, a fenntarthatóságról szóló vezetői párbeszéden felszólalt Zoran Milanovic horvát elnök, Alexander van der Bellen osztrák államfő, és Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke is, valamint szintén levezető társelnökként Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök.
Az ENSZ 2015-ben fogadta el a 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Célokat, amelynek félidős értékelésére, és a következő években a cselekvés felgyorsításához szükséges lépésekről tárgyalnak vezető politikusok az ENSZ magas szintű politikai hetének keretében. A közelmúltban az ENSZ közgyűlésének szeptember elején leköszönt magyar elnöke, Kőrösi Csaba a magyar közmédiának adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 évre tervezett célok végrehajtásában a világ országai le vannak maradva, ugyanis azoknak csupán 12 százalékát sikerült elérni.
Novák Katalin hétfőn külön is tárgyalt a kazah államfővel, akivel a kétoldalú kapcsolatokról, kulturális együttműködésről és Magyarország európai uniós tagságából fakadó lehetőségekről is szót váltott.
A magyar államfő hétfőn részt vett ugyancsak a fenntartható fejlődés jegyében szervezett, a nők jogairól szóló munkaebéden, amelyet Amina Mohammed, az ENSZ női jogokkal foglalkozó főtitkár-helyettesének szervezésében tartottak, és amelyen mások mellett részt vett Matild belga királyné, Ráníja jordániai királyné, valamint az ENSZ jószolgálati nagyköveteként Natalie Portman színésznő.
Novák Katalin képviselte Magyarországot a Németország ENSZ tagságának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson, valamint részt vett az Appeal of Conscience zsidó szervezet éves gálavacsoráján is, amelyen kitüntetést vett át Henry Kissinger, az Egyesült Államok Nobel-békedíjas korábbi külügyminisztere, aki idén ünnepelte 100. születésnapját.
A magyar államfő kedden beszédet tart az ENSZ 78. ülésszakának közgyűlési általános vitájában, amelyben szintén kedden szólal fel Joe Biden amerikai elnök.

Orosz külügy: Brüsszel az orosz állampolgárok diszkriminációjára kényszeríti az uniós tagállamokat

Az Európai Bizottságnak az orosz eredetű áruk európai uniós behozatali tilalmával kapcsolatban kiadott útmutatása azt mutatja, hogy Brüsszel jogbizonytalanságot akar teremteni, az európai országokat pedig az orosz állampolgárok diszkriminációjára akarja kényszeríteni – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

„Ezt az Európai Bizottság tudatos akciójának tekintjük, amelynek célja a jogbizonytalanság megteremtése és az EU-tagállamok nyílt provokálása az oroszokkal szembeni, nemzeti alapon történő diszkrimináció fokozására” – állt az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában.
A dokumentum szerint az Európai Bizottság pontosított útmutatásának legújabb változata „sem a kérdés lényegét, sem a kezdeményezés célját nem változtatja meg alapvetően”. A kommentár a legújabb irányelveket „több mint abszurdnak” találta és rámutatott, hogy ezek éppen „az egyszerű oroszok megkárosítására irányulnak, arra, hogy ténylegesen lehetetlenné tegyék az orosz állampolgárok számára az Európai Unióba való belépést”.
„Az orosz külügyminisztérium és az orosz külképviseletek figyelemmel fogják kísérni a helyzet alakulását valós időben, és minden konkrét ország tekintetében meghatározzák a további lépéseket azok hivatalos képviselőinek cselekedeteit elemezve” – hangzott a külügyi állásfoglalás.
„Minden egyes konkrét államnak, amely ilyen lépéseket tesz, minden esetben felelnie kell az oroszok és honfitársaik jogainak célzatos megsértésére irányuló politikájáért” – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.

Cirkálórakéták és urániumtartalmú lőszerek raktárainak megsemmisítését jelentette be az orosz védelmi tárca

Brit Storm Shadow manőverező repülőgépek és szegényített uránt tartalmazó lőszerek tárolásának helyszínére, valamint az ukrán rádiótechnikai felderítés és szabotőrcsoportok kiképzésének központjaira mért csoportos csapást éjjel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal – közöltet Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője jelentette be a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok a csapások helyszínét nem nevezte meg, csak annyit mondott el, hogy a támadás elérte célját, és minden létesítményt eltaláltak.
Konasenkov nyolc, az orosz erők által visszavert támadásról számolt be, a frontvonalon elszenvedett ukrán veszteséget pedig mintegy 640 főben nevezte meg. Mint mondta, a rohamok közül hatot a donyecki régióban lévő Kliscsijivka, Veszele, Majorszke, Marjinka és Vodjane környékén állítottak meg a légierő és a tüzérség támogatásával, és ezen a frontszakaszon 255 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A szóvivő a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között négy vezetésipontot, két lőszerraktárt, 12 páncélozott harcjárművet, öt HIMARS-rakétát és 27 drónt.
Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőn megjelent Telegram-bejegyzése szerint az ukrán fegyveres erők élőerőben és haditechnikában elszenvedett veszteségei a luhanszki régióba lévő Kreminna térségében „minden elképzelhető határt átlépnek”. Az írta, hogy az ukrán fél ennek ellenére igyekszik megvetni a lábát a területen.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Kremlnek nincs információja Kadirov állítólagos betegségéről. A szóvivőt azokra az eredetileg ukrán médiában elterjedt, hírszerzési forrásokra hivatkozó állításra reagáltatták, amelyek szerint a csecsen vezető kómában van. Ezt cáfolandó Kadirov videófelvételt tett közzé a közösségi médiában a vasárnap esti sétájáról.
Peszkov nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Kadirov járt-e Moszkvában vasárnap, és ott találkozott-e Vlagyimir Putyin elnökkel.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Donyeckben találat érte a regionális önkormányzat épületének tetőszerkezetét, a város közelében lévő Sztaromihajlivka községben pedig egy civil életét vesztette kazettás lőszer felrobbanása következtében. A Kurszk megyei Tyotkino községben 11 lakóépület sérült meg.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a rosztovi régióban őrizetbe vették az Oroszország Szabadsága Légió két tagját, aki az ukrán szolgálatok megbízásából egy közigazgatási épület felgyújtására készült.
A donyecki régió legfelsőbb bírósága hétfőn életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Volodiszlav Kulik 37 éves volt ukrán katonát, amiért tavaly tavasszal nyolc civilt megölt Mariupolban.

Szijjártó: a világnak meg kellene ragadnia az ENSZ-közgyűlés adta lehetőséget a béketeremtésre

A világnak meg kellene ragadnia az ENSZ-közgyűlés adta lehetőséget az ukrajnai béketeremtésre, ehhez azonban párbeszédre van szükség a szembenálló felek között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban az ENSZ 78. Közgyűlésére érkezve.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének alkalmából délutánra tervezett európai uniós külügyi tanácsüléssel kapcsolatban közölte, hogy kollégái nyilván óva fognak inteni mindenkit attól, hogy az orosz kormány képviselőivel találkozzanak és párbeszédet folytassanak velük.
„Én azt gondolom, hogy ez egy rossz irány. Itt vagyunk New Yorkban, itt vagyunk az ENSZ közgyűlésén. Az ENSZ-t nem azért hozták létre, hogy a hasonló gondolkodású emberek csoportosuljanak benne, arra vannak más szervezetek, például a NATO vagy az Európai Unió is ilyen” – jelentette ki.
„Az ENSZ-t azért hozták létre, hogy az egymással akár még háborús viszonyban lévő felek is legalább beszélni tudjanak egymással, mert akkor van remény arra, hogy valamiféle megoldás körvonalazódjon, vagy legalábbis a helyzet ne romoljon” – tette hozzá.
„Itt most ezt az egy hetet meg kellene ragadnia a világnak arra, hogy békét teremtsünk Ukrajnában. Itt vannak az oroszok, itt vannak az ukránok, itt vannak az amerikaiak, a franciák, mindenki, és itt lenne lehetőség arra, hogy mindenki beszéljen egymással úgymond semleges területen” – vélekedett.
„Én magam fogok találkozni természetesen orosz külügyminiszter kollégámmal, a tervek szerint a hét második felében, és azt tartanám helyesnek, ha ezt minél több nyugat-európai kollégám is megtenné” – mondta.
Aláhúzta: minden egyes, háborúban töltött nap újabb emberek halálával, újabb pusztítással jár, a béke feltételei így folyamatosan egyre romlanak.
Továbbá üdvözölte, hogy a visegrádi csoport is egyeztetést tart a minél szorosabb együttműködésről. „Világos, hogy a béke tekintetében más álláspontot képviselünk és más megközelítést alkalmazunk, de emellett van százezer más ügy, amelyben viszont abszolút egyetértünk, és amely kérdésekben nemzeti érdek az együttműködés” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter részt vesz ma a Világgazdasági Fórum munkaülésén, amely kapcsán sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrajnai invázió miatti háborús pszichózisból olyan politikai hangulat jött létre, amely a világ újbóli blokkosodásához vezethet. Szavai szerint a közép-európaiak, a magyarok pontosan tudják, hogy ez nagyon rossz hír.
„Mi azt szeretnénk, hogyha a világ következő évei a konnektivitásról, az összeköttetésekről szólnának” – szögezte le, hozzátéve, hogy szálanként vágták el az együttműködést Európa és Oroszország között, ezzel súlyos károkat okozva a kontinens versenyképességének.
„És most törekvések vannak Nyugat-Európából sajnos arra nézvést is, hogy az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat vágják szét, ami tragikus következményekkel járna” – figyelmeztetett.
Ezzel összefüggésben érintette az autóipari forradalom ügyét is, emlékeztetve arra, hogy az elektromos átállás terén a nyugati gyártók súlyos függőségbe kerültek a keleti beszállítóiktól, Magyarország pedig sikeresen fontos találkozási ponttá vált a szektor beruházásai számára.
„Az lenne az érdekünk, hogy a világ blokkosodása helyett a kelet-nyugati együttműködés fejlesztésére, Kelet és Nyugat civilizált együttműködésére fókuszáljunk” – tudatta.
„Sajnos egyelőre azt látjuk, hogy a Kelet és Nyugat szétválasztására, a világ blokkosodására irányuló tendenciák erősebbek, mint az együttműködés kultúráját előtérbe helyezőknek a hangja. De őszintén remélem, hogy itt most a következő egy hétben azoknak a hangja kerekedik felül, akik Kelet és Nyugat civilizált együttműködésében látják a világ jövőjét” – mondta.
A miniszter végül arra is kitért, hogy az utóbbi évtizedekben most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet, az emberiség talán épp napjainkban áll legközelebb a harmadik világháború kirobbanásához, miután a Földön ötven helyszínen dúl fegyveres konfliktus, és köztük sok magas veszélyeztetettségi fokkal jár.
Illetve rámutatott, hogy a közel-keleti instabilitás kihatással van Közép-Európára, már csak a migrációs nyomás vonatkozásában is, ezért is fontos lenne a régió békéje, aminek terén az utóbbi évtizedekben az Izrael és több arab ország kapcsolatát normalizáló Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első sikeres akció.
Hangsúlyozta, hogy elő kellene segíteni az egyezmények kiterjesztését, Magyarország kész ebben részt venni, különös tekintettel arra, hogy hazánk Izraelre stratégiai partnerként tekint, miközben jó viszonyt ápol számos arab országgal is.

Volodimir Zelenszkij: a harmadik világháború elkerülése rengeteg pénzbe kerül

Kijev szörnyű áron ugyan, de megállította az orosz előrenyomulást, ám ha Ukrajna végül elveszíti a háborút, Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan nem éri be az ukrán területek elfoglalásával, ez pedig harmadik világháborúhoz vezethet, amelynek elkerüléséhez rengeteg pénzre van szükség – mondta a CBS amerikai televíziónak nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A 60 minutes című műsor múlt csütörtökön rögzített, a csatorna hírportálján hétfőn közzétett adásában Zelenszkij kijelentette: Ukrajna egy olyan atomhatalommal harcol a szabadságáért, amely „a világ elpusztításával fenyeget”, az ellene indított háborúban ezért Kijev „az egész világ értékeit védi”.
Az ukrán elnök elmondta, nem tud arra a kérdésre válaszolni, hogy háborús erőfeszítéseihez Ukrajnának szüksége van-e további, az Egyesült Államok által számára eddig biztosított mintegy 70 milliárd dollár összegű katonai segélyhez mérhető támogatásra. Ugyanakkor szerinte a világnak döntenie kell arról, hogy meg kívánja-e állítani az orosz hadigépezetet és ezáltal elkerülni a harmadik világháborút.
„Úgy gondolom, hogy (az Egyesült Államok) nem egyedül Ukrajnát támogatja. Ha Ukrajna elbukik, Putyin biztosan tovább fog menni. Mit fog tenni az Amerikai Egyesült Államok, ha Putyin eléri a balti államokat? Amikor eléri a lengyel határt?” – fogalmazott.
Az ukrán elnök szerint azért, hogy Vlagyimir Putyin még mindig hatalmon van, az orosz társadalom okolható, és ezért „elvesztette a világ tiszteletét”, mert újra és újra megválasztották és „felemeltek egy második Hitlert”.
A harcok állásáról szólva elmondta: jelenleg tüzérséggel, drónokkal vívott állóháború zajlik a több mint ezer kilométer hosszú front jelentős részén, miután a nyugati államoktól kapott harckocsikkal az ukrán erőknek nem sikerült áttörniük a megszállt területek védelmi vonalain, éket vágva az orosz haderő közé.
Zelenszkij szerint ennek ellenére most az ukrán erőké a kezdeményezés, miután sikeresen megállították az orosz offenzívát, és ellentámadásba lendültek. Az előrenyomulás ugyan lassan halad, de minden nap újabb területeket szabadítanak fel – mondta.
Zelenszkij kijelentette, hogy az ukrán előrenyomulás, még ha száz méterekről is van szó, nem akadhat el, e tekintetben pedig nem számol azokkal az aggodalmakkal sem, amelyek a közelgő hideg időjárás beköszöntével a frontvonalak megmerevedését prognosztizálják.
„Felejtsük el az időjárást! Azokon a helyeken, ahol páncélozott járművel nem tudunk átjutni, repüljünk! Ha pedig nem tudunk repülni, küldjünk drónokat! Nem adhatunk pihenőt Putyinnak” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök tagadta ugyanakkor, hogy az ő utasítására hajtották volna végre dróncsapásokat a Kreml és más oroszországi célpontok ellen.
„Mi nem lövünk az Oroszországi Föderáció területére (…) Partnereink fegyvereit csakis Ukrajna területén használjuk. Ez az igazság. De ezek nem civilek megölésével járó megtorló műveletek. Oroszországnak azonban tudnia kell, hogy bárhonnan is indítanak rakétákat Ukrajnára, Ukrajnának minden erkölcsi joga megvan ahhoz, hogy választ küldjön ezekre a helyekre címezve”.
A nukleáris háború kitörésének kockázatáról kifejtette: a Kreml a bizonytalanság és az instabilitás táplálása érdekében továbbra is fenyegetődzni fog atomfegyverek bevetésével, erre pedig az amerikai választások ideje lesz számára a legmegfelelőbb időpont.
Elmondása szerint. noha aggasztják a közelgő amerikai választások, és a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai sem zökkenőmentesek, Ukrajna, még ha hat hónap késéssel is, de általában megkapja, amit kér. Ezen a héten például nagyobb hatótávolságú rakétákat fog kérni az amerikai elnöktől, miközben az amerikai törvényhozás egy újabb 24 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélycsomagról tárgyal.
Arra kérdésre, miszerint a békéért lemondana-e Ukrajna bármely részéről, az ukrán elnök nemmel válaszolt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine