Az akut hasnyálmirigy-gyulladás utókövetése életeket menthet – Hegyi Péter kutatóorvos a betegség új ellátási modelljéről
Az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba kerülő betegek 95-98 százalékának megmenthető az élete, de a gyógyult hazabocsátás utáni 3 hónapban szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban.
Erről szól az a magyar kutatás, amelynek eredményeit 2500 beteg követésének adataiból dolgozták fel a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport tagjai, Prof. Dr. Hegyi Péter vezetésével. A publikáció a szakterület legrangosabb folyóirata, a Gastroenterology 2023 szeptemberi címlapján szerepelt. A gasztroenterológus professzor a Szegedi Tudományegyetemen kezdte hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos kutatásait és jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ keretében.
Hegyi Péter az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban kigyógyított betegek későbbi halálozási arányának ismeretében az utókövetés fontosságára hívja fel a figyelmet. Az újonnan publikált eredmények szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból kórházban kikezelt betegeket 1 hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni, és állapotukat követni kellene a hazaengedés után legalább 3 hónapig, magasabb kockázatok esetén pedig egy évig. A kórházi időszak után ugyanis fennmarad a kockázata annak, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek megelőzhetők a beteg utókövetésével. A Gastroenterology folyóiratban publikált adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2-5%-os halálozási aránnyal kezelhetők ki a betegek, de ezután az első 3 hónapban még 3 %-os, az első évben pedig 5,4%-os lesz a mortalitás.
Néhány betegségben, például a stroke vagy az infarktus esetén az orvosok korábban is figyelték a hazabocsátás utáni 90 napos mortalitást, a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésénél azonban a világ legfejlettebb országaiban sincs ilyen típusú követéses vizsgálat. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által végzett kutatás 34 kórház és egyetem 67 kutatójának együttműködéseként jött létre; a programban 2500 beteg követését valósították meg, ami nemzetközileg egyedülálló arány. Magyarországon évente mintegy 5000 beteg kerül akut hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházba.
– Óriási öröm számunkra, hogy a világon elsőként jutottunk el eddig. Biztos vagyok benne, hogy a következő 5-10 évben a hasnyálmirigy-gyulladás utáni állapot kutatásában Magyarország az élmezőnyben lesz – mondta Hegyi Péter professzor. – Ennek hatására az akut hasnyálmirigy-gyulladásos betegeknél teljesen újfajta betegellátás fog elindulni. Korábban az akut betegség gyógyulása után mindenki megkönnyebbült, hazaengedtük a beteget, és szervezett formátumban nem volt különösebb kontroll. A mortalitást vizsgáló kutatásaink azonban azzal az eredménnyel zárultak, hogy az elbocsátás utáni időszak a halálozási kockázat szempontjából ugyanolyan fontos, mint a kórházi kezelés. Ráadásul a halálozás vizsgálata csak a jéghegy csúcsa. Szeretnénk felmérni az akut hasnyálmirigy-gyulladás utáni valamennyi kockázati végpontot, jelenleg is számos kutatást végzünk a kórházból hazaküldés után kialakuló rendellenességek felismerésére – tette hozzá.
Hegyi Péter szerint az utókövetéshez komoly paradigmaváltást kell elérni a betegek kezelésében.
– Először is tudnunk kell, hogy amikor hazabocsátjuk, a beteg továbbra is veszélyben lehet. Az első három hónapban, de lehetőleg egy hónap múlva ismételten meg kellett vizsgálni, át kell tanulmányozni az állapotát. Miután felmértük a mortalitási kockázatokat, a következő 10 év részletes kutatásai arról fognak szólni, hogy a szívelégtelenség és a fertőzések megelőzéséhez milyen vizsgálatokra van szükség, a beteget milyen gyakorisággal kell visszahívni, és az egyes kockázatok esetére milyen terápiát kell beállítani. Az összegyűlt adatok feldolgozására informatikai kutatócsoportokkal is felvettük a kapcsolatot, hogy a mesterséges intelligencia segítségével találjunk modelleket a további kockázatok detektálására. Már akkor szeretnénk felismerni a beteg további rizikóit, amikor még bent fekszik a kórházban. Ha a paraméterei azt sugallják, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás gyógyulása után fennáll a cukorbetegség kockázata, ne várjuk meg, hogy ez kialakuljon, hanem máris adjunk a betegnek dietetikai tanácsadást, életmódváltozási javaslatot vagy akár még gyógyszeres intervenciót is. Ha pedig azt tudjuk, hogy a beteg hasában az elhalt szövetekből netrózis vagy egy pszeudociszta alakulhat ki, ami hajlamosít a szepszisre, akkor nagy valószínűséggel, ha hosszabb ideig adunk neki antibiotikumot és egészen addig kezeljük, amíg meg nem győződünk arról, hogy teljesen kitakarítottuk belőle a fertőzést, akkor ezzel akár életet is menthetünk. Ha a beteg a kórházi hazabocsátás után lázzal és hidegrázással jelentkezik újra, akkor lehet, hogy már elkésünk. Azt máris kijelenthetjük, hogy azokat a betegeket, akiknek kardiológiai alapbetegségük volt az akut hasnyálmirigy-gyulladás során, nemcsak gasztroenterológusnak kell látnia, hanem a végén újra meg kell, hogy nézzék a kardiológusok – fogalmazott.
Prof. Dr. Hegyi Péter több kutatótársával 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemen hozta létre a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportot, 2016-ban a Pécsi Tudományegyetemen kapott dedikált betegágyakat és multidiszciplináris kutatócsoportot, 2021 óta pedig a Semmelweis Egyetemen megnyílt 30 ágyas, pancreas rákkal is foglalkozó részleg nyújt további lehetőségeket a kutatásra. A gasztroenterológus professzor jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.
