Az orosz-ukrán háború 568. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Oroszország kiutasított két amerikai diplomatát

Oroszország nemkívánatos személynek minősítette a moszkvai amerikai nagykövetség két alkalmazottját – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A tárcához bekérették Lynne Tracyt, az Egyesült Államok moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőjét, akinek „kemény tiltakozás keretében” hivatalos jegyzéket adtak át, amely szerint Jeffrey Sillin, az amerikai nagykövetség első titkára és David Bernstein, a nagykövetség második titkára diplomáciai státusával összeegyeztethetetlen tevékenységet végzett. A két diplomatának hét napon belül el kell hagynia Oroszország területét, persona non grata státusban.
A tájékoztatás szerint az amerikai diplomaták kapcsolatot tartottak fent az orosz nemzetbiztonságnak ártó, fizetett informátori tevékenységgel megvádolt Robert Sonovval, az amerikai konzulátus orosz állampolgárságú volt alkalmazottjával.
A közleményben rámutattak: Oroszország elvárja, hogy az Egyesült Államok vonja le a szükséges következtetéseket a két oroszországi diplomata kiutasítása után, és tartózkodjon a konfrontatív lépésektől. A diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének törvénysértő tevékenysége – beleértve a fogadó ország belügyeibe való beavatkozást – elfogadhatatlan, és ezt az orosz fél határozottan meg fogja akadályozni.
Sajtóforrások szerint Robert Sonov több mint 25 éven át a vlagyivosztoki amerikai főkonzulátus alkalmazottja volt, mígnem az orosz kormány 2021-ben felszólította a képviseletet a helyi alkalmazottak elbocsátására. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal vádolta meg májusban Sonovot, hogy információt gyűjtött a moszkvai amerikai nagykövetség számára arról, miként befolyásolta az oroszországi részleges mozgósítás a közhangulatot a 2024-es elnökválasztás előtt. Az FSZB közölte, hogy az ügyben meg akarja hallgatni az amerikai nagykövetség munkatársait.

Andrzej Duda: a 2024-es washingtoni NATO-csúcson Ukrajna remélhetőleg meghívást kap a szövetségbe

A 2024-ben megrendezendő washingtoni NATO-csúcstalálkozón remélhetőleg meghívják Ukrajnát az észak-atlanti szövetségbe – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön a délkelet-lengyelországi Krynica-Zdrójban, Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtóértekezletén.

A két államfő a Krynica Forum nevű nemzetközi konferencián vett részt, és kétoldalú tárgyalásokat is folytattak. Az ezeket követő sajtóértekezleten Duda a washingtoni NATO-csúcstalálkozóhoz fűződő elvárásairól szóló újságírói kérdésre felidézte: a júliusban a litván fővárosban megtartott NATO-csúcs „zöld jelzést” adott a svéd tagságnak, és kilátásba helyezte Ukrajna jövőbeli meghívását is.
„Reméljük, hogy a washingtoni csúcs ezt a meghívást jelenti majd Ukrajna számára” – fogalmazott a lengyel elnök. Úgy ítélte meg: az Egyesült Államok a legerősebb szövetségesként kétségtelenül mindent megtesz annak érdekében, hogy az ott rendezendő csúcsértekezlet történelmi jelentőségű legyen, és a döntések szempontjából is történelmivé váljon.
Amennyiben a NATO támogatja a demokrácia fejlődését, a nemzetek biztonsági törekvéseit, akkor a leghelyénvalóbb válasz Ukrajna meghívása lenne – érvelt Duda. Hozzátette: Nausedával együtt ezt a megoldást fogják szorgalmazni a washingtoni tárgyalások kapcsán.
Nauseda már a krynicai fórumot megnyitó szerda esti, Dudával közös pódiumbeszélgetésen kijelentette: Vilniusban a júliusi csúcs után már nem azt kérdezik, hogy Ukrajna NATO-tag lesz-e, hanem azon gondolkodnak, hogy ez mikor valósul meg.
Csütörtökön Krynicában a lengyel államfő Han Duk Szu dél-koreai kormányfővel is találkozott, együtt szerepeltek a politikusok és közgazdászok részvételével a fórum keretében rendezett lengyel-dél-koreai konferencián is. Ezen Duda a két ország stratégiai partnerségéről beszélt, és kiemelte a gazdasági, védelmi ipari és atomenergetikai együttműködést.

Tengeri és légi drónok megsemmisítését jelentette be az orosz védelmi tárca

A Fekete-tenger térségében végrehajtott ukrán tengeri és légi dróntámadás elhárításáról számolt be csütörtök reggel az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fegyveres erők hajnalban öt személyzet nélküli motorcsónakkal kísérelték meg megtámadni a Fekete-tengeren az orosz haditengerészet Szergej Kotov járőrhajóját. A legénység az összes tengeri drónt megsemmisítette a fedélzeti fegyverekkel.
A minisztérium szerint a 2014-ben elcsatolt Krím területe fölött csütörtök hajnalban az orosz légvédelem 11 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le. A félszigetet az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoroson át összekötő Krími hídon felfüggesztették a forgalmat.
A moszkvai katonai tárca arról is beszámolt, hogy éjfél után egy órán belül három repülőgép típusú drónt semmissítettek meg az Ukrajnával határos Brjanszk megye légterében.

Megint több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6021 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6224 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Szvjatlana Cihanouszkaja: Fehéroroszországnak vissza kell térnie Európába!

A fehérorosz ellenzék litvániai emigrációban élő vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja, szerdán az Európai Parlamentben (EP) elmondott beszédében sürgette a testület képviselőit, hogy támogassák Fehéroroszország uniós csatlakozási törekvéseit.

„Fehéroroszországnak vissza kell térnie Európába, onnan jöttünk és oda is megyünk. Országunk nem lehet újabb orosz gyarmat” – hangsúlyozta Cihanouszkaja, akit távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélt egy fehérorosz bíróság.
A politikus a jövő évi uniós választások előtt memorandum aláírását javasolta az Európai Parlament és a demokratikus Fehéroroszország közötti együttműködés alapjaként.
Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak segítségre van szüksége a demokráciáért folytatott harcában, hozzátéve hogy a fehérorosz vezető, Aljakszandr Lukasenka véleménye szerint, „nem helyet érdemel a nemzetközi közösségben, hanem jegyet a hágai nemzetközi bíróságra”.
Felhívta a figyelmet, hogy a jövőre az emigrációban élő demokratikus fehérorosz erők saját útlevelet terveznek kibocsátani, amely igazolja állampolgárságukat. Cihanoszkaja azzal a kéréssel fordult az EU felé hogy ismerje el ennek az új úti okmánynak az érvényességet.
Az EP szerdán új jelentést is elfogadott az EU és Fehéroroszország kapcsolatáról, amely támogatja az ország demokratikus politikai pártjait, és a fehéroroszok uniós csatlakozási törekvéseit. A képviselők felszólították a fehérorosz rezsimet, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot, és határozottan elítélték Minszknek az ukrajnai háborúban játszott szerepét. Aggodalmukat fejezték ki továbbá Fehéroroszország Moszkvával szembeni politikai, gazdasági, katonai és kulturális alárendeltsége miatt.
A jelentést megszavazó képviselők szigorúbb uniós szankciókat sürgetnek Fehéroroszországgal szemben, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Wagner-csoport zsoldosainak közelmúltbeli érkezése új potenciális biztonsági kockázatot jelent Ukrajna, valamint Fehéroroszország uniós szomszédai és az EU egésze számára.

Szergej Sojgu: az orosz hadsereg aktív védelmet folytat

Az orosz hadsereg aktív védelmet folytat, magabiztosan és megbízhatóan lép fel – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva.

„A csapatok mindenütt megfelelően folytatják az aktív védekezést. Van, ahol ez bonyolultabb, van, ahol egyszerűbb. De azt mondhatom, hogy a fiúk, a parancsnokok magabiztosan, megbízhatóan teszik a dolgukat” – mondta.
„Folytatjuk a haditechnika, a személyi állomány cseréjét, azokét, akik már sokadik hónapja vesznek részt az ellentámadásban. Mint emlékeznek rá, már túl vagyunk a tavaszi és nyári hadjáraton. Most eljött az (ukrajnai) őszi hadjárat ideje” – tette hozzá Sojgu.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentés ismertetve 14 támadás visszaveréséről számolt be, amelyek során az ukrán fél szerinte mintegy 710 katonát veszített, közülük a legtöbben, 235-en a donyecki régió déli részén vívott harcokban estek el.
Beszámolója szerint Zaporizzsja megyében az orosz erők légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángvető rendszerekkel az ukrán 82. ejtőernyős rohamdandár két támadását verték vissza Verbove falu közelében, és tűz alatt tartották Rabotine környékét. Konasenkov azt mondta, hogy ezen a frontszakaszon több mint 205 fő volt az ukrán emberveszteség, valamint üzemképtelenné vált egy harckocsi, három páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, továbbá négy D-30-as, valamint egy-egy M777-es, M119-es, D-20-as és egy Mszta-B löveg.
A tábornok azt mondta, hogy az orosz légvédelem a nap folyamán megsemmisített öt HIMARS-rakétát és 37 drónt. Az orosz összegzés szerint ezzel a háború kezdete lelőtt ukrán drónok száma meghaladta a 6700-at, az elpusztított sorozatvetőké pedig elérte az 1150-et.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán hadseregnek sikerült megvetnie a lábát Opitne településen.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Szerda délután Donyeckben három, Horlivkában pedig két civil sebesült meg.

Németország újabb Marder harcjárműveket küldött Ukrajnának

További húsz Marder típusú gyalogsági harcjárművet és számos további felszerelést és hadianyagot küldött Németország Ukrajnának az orosz támadással szembeni védekezéshez – közölte szerdán a szövetségi kormány.

A kormány honlapján vezetett kimutatás frissítése alapján Németország így már 60 darab Marder harcjárművel segíti az ukrán erőket. Az új szállítmány tartalmaz még a többi között két Wisent 1 típusú páncélozott aknamentesítő járművet – amelyből így már nyolcat használnak Ukrajnában a német támogatás révén -, húsz darab RQ-35 Heidrun felderítő drónt – amelyek száma 80-ra emelkedett -, az eddigi 103 után további tíz drónészlelő berendezést, 15 teherautót és egyéb szállító járművet, valamint 3,5 millió lőszert kézifegyverekhez.
A kijevi vezetés az utóbbi időszakban elsősorban azt kérte a német kormánytól, hogy biztosítson a védekezéshez Taurus típusú, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket, hasonlóan a brit kormányhoz, amelytől már kaptak hasonló képességekkel rendelkező, Storm Shadow típusú fegyvereket.
Ilyen azonban továbbra sem szerepel a német támogatási listán, és az ukrán kérés megosztja a kormánykoalíciót: a Zöldek és a liberálisok (FDP) támogatják a kezdeményezést, míg a szociáldemokraták (SPD) egyelőre nem tartják alkalmasnak a helyzetet arra, hogy Németország 400-500 kilométer hatótávolságú rakétákat adjon át Ukrajnának.
Ennek ellenére Németország így is a második helyen áll az Ukrajnát a legtöbb fegyverrel és egyéb harci felszereléssel támogató országok sorában az Egyesült Államok után, a szállítmányok összeértéke meghaladja a 7 milliárd eurót.

Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szerdán további hat hónappal, 2024. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

A szankciók mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, üzletemberek, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.
Az EU az ukrajnai háború 2022. február 14-i kezdetét követően több alkalommal példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
Az intézkedések utazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.
A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és elismerte Ukrajna önvédelemhez való jogát az orosz agresszióval szemben.
Az EU továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, mindaddig, ameddig arra szükség van – tették hozzá.

Vlagyimir Putyin: az orosz hadiflottánál és repülőgépgyárakba tesz látogatást az észak-koreai vezető

Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek Vlagyivosztokban bemutatják az orosz Csendes-óceáni Flotta képességeit, majd ellátogat a Távol-keleti Szövetségi Egyetemre és Orosz Tudományos Akadémia létesítményeibe, a továbbiakban pedig Komszomolszk-na-Amurében polgári és katonai repülőgépgyárakat keres fel – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Rosszija 1 televíziónak.

Putyin a 60 minut című műsorban közölte, hogy a kétoldalú haditechnikai együttműködésnek annak ellenére is vannak kilátásai, hogy Moszkva betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióit. Az elnök hangsúlyozta, hogy „Oroszország önellátó ország”, de, mint mondta, „a jelenlegi szabályok keretein belül vannak lehetőségeink, amelyekre szintén figyelmet fordítunk és megvitatjuk őket”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, szintén a Rosszija 1 televíziónak, azt mondta, hogy egyes sajtóértesülésekkel szemben a csúcson nem került szóba, hogy észak-koreai katonákat vezényeljenek az ukrán határra. közölte, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről volt szó. Mint mondta, az orosz fél felajánlotta egyebek között egy észak-koreai űrhajós kiképzését és felbocsátását.
Peszkov bejelentette, hogy októberre tervezik a két ország külügyminiszterének találkozóját. A két vezető négyszemközti megbeszéléséről annyit mondott, hogy ott a felek részletes véleménycserét folytattak a világ helyzetéről és a térségben kialakult helyzetről. Hozzátette, hogy Kim Dzsong Un „kifejtette álláspontját”, ami, mint fogalmazott, „nagyon érdekes volt Putyin elnök számára”.
Putyin azt követően nyilatkozott a televízióban, hogy a Vosztocsnij űrközpontban fogadta Kimet, akivel delegációik kíséretében és négyszemközt is tárgyalt. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Kim öt órát töltött el a létesítmény területén, ahol az első eszmecsere két, a második pedig egy órán át tartott, majd a vendéglátó hivatalos ebédet is adott a tiszteletére. Putyin és Kim legutóbb négy éve Vlagyivosztokban találkozott személyesen.
„Jó kezdet volt. Nagyon eredményes. Nagyon őszinte eszmecsere folyt a térségbeli helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról” – hangoztatta az orosz elnök
Megjegyezte, hogy a kétoldalú együttműködést jelentősen visszavetette a koronavírus-járvány, amikor „a KNDK gyakorlatilag el volt zárva a külvilágtól”. Mint mondta, a két országnak „sok érdekes projektje van”, egyebek között a vasúti és közúti közlekedés és logisztika terén.
„Tengeri kikötő újranyitására gondolok, ahol egy nagyon jó logisztikai háromszöget lehet létrehozni: vasutat, kikötőt és autópályát Kínába. Meg lehet sokszorozni a forgalom volumenét, ami egészében nagyon fontos” – mondta Putyin.
Közölte, hogy beszélt Kim Dzsong Unnal a mezőgazdaság fejlesztéséről, és , mint mondta, ebben a tekintetben Oroszországnak „van mit felajánlania” a humanitárius segély mellett az egyenrangú együttműködés terén is.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine