Berlinben élő moldáv hegedűs nyerte az idei Bartók Világversenyt

Lilia Pocitari kapta a 22 ezer eurós első díjat a Zeneakadémia 2023-as Bartók Világversenyének vasárnapi eredményhirdető gálaestjén.

    A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közölte, a tekintélyes megmérettetés 14 ezer euróval járó második helyét a japán Szeki Tomotaka, a 8 ezer eurós harmadik díjat pedig a német-lengyel-japán Maya Alexandra Kasprzak érdemelte ki a rangos nemzetközi zsűri döntése alapján.

 A testület két különdíjat is odaítélt: a verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós elismerést is Lilia Pocitari vehette át, a szerb Veljko Nenadic kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile tolmácsolásáért, míg a legjobb Bartók-interpretációért járó, szintén 2000 eurós kitüntetést Kelemen Gáspár kapta.

A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált: a három dobogós közül Lilia Pocitari fellépési lehetőséget kapott a Budafoki Dohnányi Zenekartól, a Concerto Budapesttől és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a 2024-2025-ös szezonban, illetve a Magyar Állami Operaháztól is, Szeki Tomotaka a Pannon Filharmonikusok meghívását és Fidelio Fortissimo médiacsomagját nyerte el, míg Maya Alexandra Kasprzak a Magyar Zene Háza és a MÜPA koncertmeghívását vehette át.

A további döntősök közül Lorenz Karls a Bartók Emlékház és a Zeneakadémia kamarahangversenyre szóló felkérését kapta, Kelemen Gáspár pedig a Bartók Rádió, a Magyar Zene Háza, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zemplén Fesztivál meghívását, valamint a Papageno médiacsomagját.

A Zeneakadémia Nagytermében szombaton megtartott döntőkben Sibelius, Beethoven, Brahms, illetve Csajkovszkij egy-egy versenyművét játszották a továbbjutottak, Kovács János vezényletével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. A világszerte elismert tagokból álló nemzetközi zsűri tagjai, valamint a különdíjakat felajánló partnerek ezt követően határoztak a díjakról, amelyeket a másnapi gálakoncerten hirdettek ki és adtak át.

Az ünnepségen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a közlemény szerint úgy fogalmazott: a Bartókhoz méltó tehetségeket keresi a róla elnevezett megmérettetés, hogy az ő pályájuk is elindulhasson, hiszen minden zenei verseny a felfedezésről szól, a felkutatásukról.

„Az elmúlt héten újra megtapasztalhattuk, hogy tehetségben nincs hiány, s a legrátermettebbeket ma is megszólítja Bartók zenéje. A versenyünk pedig az elmúlt hat esztendő alatt valóban kiemelkedett a nemzetközi zenei versenyek mezőnyéből, nemcsak különleges szerkezetével, a hangszeres és a zeneszerzői megmérettetések váltakozásával, valamint a hangszeres fordulókkal párhuzamosan megvalósított zenetudományi konferenciákkal, hanem világviszonylatban is magas színvonalával” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a Zeneakadémia, Európa zenei életének egyik központja által rendezett Bartók Világverseny méltóvá vált arra, hogy hagyománnyá nemesedjen, és számon is tartják a zenei világban.
    Úgy folytatták, hogy Daniel Phillips világhírű amerikai hegedűművész, a zsűri elnöke megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetett a rangos zsűri munkájában.

Elmondta: saját előadó-művészetében fontos szerep jut Bartók életművének, ezért örömét fejezte ki, hogy nem csak kiváló hegedűsöket hallott itt az elmúlt egy hétben, hanem olyanokat, akiket érdekelnek a bartóki művészi magasságok is.

 A más versenyekhez képest összetettebb, mélyebb repertoár szerves része volt Bartók műveinek megértése és előadása, ezáltal a magyar zeneszerző művei többször jelenhetnek majd meg a hegedűművészek repertoárján a világban – tette hozzá.

Közölték azt is, hogy az első díjas Lilia Pocitari 1997-ben született, jelenleg a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola mesterképzésén tanul Ulf Wallin professzornál, miután a tel-avivi Buchmann-Mehta Zeneművészeti Főiskolán alapdiplomát szerzett Ilja Konovalov, az Izraeli Filharmonikus Zenekar koncertmesterének osztályában. A második helyezett Szeki Tomotaka 1998-ban született, a Tokiói Zeneművészeti Főiskolán tanul tiszteletbeli ösztöndíjas hallgatóként Kojcsiro Harada és Majuko Kamijo irányításával.

A harmadik díjas Maya Alexandra Kasprzak 2005-ben született, a Berlini Művészeti Egyetemen Latica Honda-Rosenberg előképzős hallgatója volt, 2022 óta pedig Tobias Feldmann-nál tanul a lipcsei Zene- és Színházművészeti Egyetemen.

Lorenz Karls 2001-ben született, jelenleg a salzburgi Mozarteum növendéke. Kelemen Gáspár 2008-ban született, a Zeneakadémián a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, Perényi Eszter osztályába járt, majd 2022 őszétől a londoni Yehudi Menuhin School ösztöndíjasaként folytatta tanulmányait, az intézmény történetének első magyar növendékeként – sorolták.
    

A 2023-as Bartók Világverseny a világ minden tájáról, 16 országból származó 32 hegedűs részvételével kezdődött szeptember 3-án, az elődöntőkkel. A tavaszi előzsűrizésre 26 ország csaknem száz fiatal tehetsége jelentkezett – áll a közleményben.